Országos Doktori Jegyzék III. - Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Országos Doktori Jegyzék III. 149
5. Adalékok a jogi néphagyománykutatás történetéhez (Kõhegyi Mihállyal közösen) CUMA-
NIA. Bács-Kiskun Megyei Múzeum Évkönyve (XIV) Kecskemét, 1997. 207-223.
6. A jogi népszokásgyûjtés (1939-1948) történetének Jász-Nagykun-Szolnok megyei vonatkozásai.
In: Tanulmányok és közlemények. (Szerk: Ujvárí Zoltán) Debrecen-Szolnok, 1995. 339-342.
7. Adatok a tradicionális népi önkormányzatok fogalmának meghatározásához és kutatástörténetéhez.
In: Ünnepi kötet Szabó László tiszteletére. (Szerk.: Ujvárí Zoltán) Debrecen, 1999.
221-227.
8. A jogi kultúrtörténet vizuális néprajzi forrásai. (Kajtár Istvánnal közösen) Új Dunatáj 1999.
9. Die rechsthistorische Erforschung der traditionellen völkischen Selbstverwaltungen. In: The
Scientific Publications of Illyés Gyula College of Pedagogy (IPF) Szekszárd, 1999. 41-54.
10. A jogi néphagyomány- és népszokáskutatás eredményei, alternatívái, a jogi néprajz alapkérdései
az ezredfordulón. In: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón. (Szerk.: Cseri Miklós-
Kósa László-T. Bereczki Ibolya) Szentendre, 2000. 99-120.
PhD munka
PhD idõszak évszámai: 1996–1999
Kutatási téma: Az önkormányzatok kiépülése és mûködése
Doktori iskola, program: A magyar jogrendszer megújítása a jogállamiság és az európai integráció
jegyében
vezetõje: Dr. Kiss László, egyetemi tanár DSc.
Témavezetõ: Dr. Kajtár István, egyetemi tanár
Témavezetõ intézménye: Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar
Védés idõpontja: 2000
Fokozat minõsítése: summa cum laude
Tudományág: állam- és jogtudomány
Dolgozat címe: A tradicionális népi önkormányzatok jogtörténeti vizsgálata a Dél-Dunántúlon –
különös tekintettel a föld- és faluközösségek felbomlásának idõszakára
Dolgozat/kutatás ismertetése:
Napjainkban a társadalmi érdeklõdés különös figyelemmel fordul az önkormányzatok, az önkormányzatiság
kérdésköre felé. A jelenben zajló változások folyamatainak megéréséhez, alakításához
nem nélkülözhetõek a jelen múltban gyökerezését vizsgáló szemléletû jogtörténeti kutatások.
Dolgozatunkkal is ezekhez kívántunk kapcsolódni, amikor a tradicionális népi önkormányzatok
jogtörténeti vizsgálatát tûztük célul.
A témaválasztás, továbbá a kutatási program kialakítása során nem kerülhette el figyelmünket,
hogy a jogszabályok, az egyes jogintézmények sohasem önmagukban hatnak: kialakulásuk, változásuk,
megszûnésük hátterében mindig gazdasági, társadalmi és kulturális jelenségek állnak
A jogtörténeti kutatásokban hol kevésbé, hol hangsúlyosabban, de mindvégig tetten érhetõ a jogtörténeti
elemzéstõl elválaszthatatlan gazdasági és társadalmi megközelítés. E szemlélet érvényesítésén
túl a tárgyválasztás és a kutatás egésze folyamán – nem utolsósorban az elmúlt évtizedekben
mindinkább erõsödõ jogi kultúrtörténeti irányzat hatására – különös figyelmet fordítottunk a
vizsgált jogintézményeket meghatározó kulturális jelenségekre, valamint a jogi jelenségek kultúrára
gyakorolt hatására.
Az értekezésben arra vállalkozunk, hogy az ezen összefüggésben interdiszciplináris tudományként
értelmezett jogtörténet magától értetõdõ határterületeként megjelenõ történet- és néprajztudomány
eredményeit interdiszciplináris nézõpontból szintetizálva differenciáltabban mutassuk
be a tradicionális népi önkormányzatok legarchaikusabb formái, a föld- és faluközösségek
felbomlásának Mária Terézia úrbéri rendeletétõl az úrbériség megszüntetéséig terjedõ idõszakát,
továbbá a falusi és községi önkormányzatokat a kijelölt idõhatárok között.
Hasznosulások: Tudományos közlemények, egyetemi, fõiskolai oktatás
Tárgyszavak: jogtörténet, tradicionális népi önkormányzat, föld- és faluközösség, falusi, községi
önkormányzat, jogi néprajz