Országos Doktori Jegyzék III. - Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Országos Doktori Jegyzék III. 181
5. Nagy Tóth E. – Orosz-Kovács Zs. – Botz L. – Szabó L.Gy.- Bubán T. (1998): Az alany hatása a Jonagold
almafajta nektártermelésére. Lippay János Scientific Session, 1998. Sept. 16-18. Bp. 222-223. pg.
6. Nagy Tóth E. – Orosz-Kovács Zs. – Botz L.(1998): Variation of floral attraction of cv. Jonagold
on different rootstocks. XXV th International Horticultural Congress, Abstracts, 1998. August. 2-
7. Brussels, 333. pg.
7. Nagy Tóth E. – Bubán T. – Szabó L.Gy. – Hevesi M. – Orosz-Kovács Zs.(1999): Composition
of nectar and some characteristics of the nectary in flowers of selected apple cultivars. 1999.
Sept. I.S.H.S.EUCARPIA Symposium “Fruit Breeding and Genetics”, Dresden, Germany
8. Scheid Nagy Tóth E.(1999): A florális nektárszekréció befolyásolásának lehetõségei. OTKA
zárójelentés. Szombathely, 1-172. pg.
9. Nagy Tóth E. – Bubán T. – Orosz-Kovács Zs.(2000): The effect of the rootstock on the nectar
production of apple cultivar ’Idared’. The 8th International Pollination Symposium, 2000.
July 10-14. Mosonmagyaróvár. Abstract, 28. pg.
10. Nagy Tóth E. – Szabó L.Gy. – Orosz-Kovács Zs. – Bubán T.(2000): Effect of rootstock on floral nectar
composition in apple cv. ’Idared’. Nemzetközi Növényélettani Kongresszus, 2000. Aug. 21-25.
PhD munka
PhD idõszak évszámai: 1994–1997
Kutatási téma: Botanika: Az alanyok hatása az almafajták primer florális attraktivitására.
Doktori iskola, program: JPTE Botanikai Program, Taxonómia, Virágbiológia
vezetõje: Prof. Dr. Borhidi Attila akadémikus
Témavezetõ: Oroszné Dr. Kovács Zsuzsanna kandidátus
Témavezetõ intézménye: Pécsi Tudományegyetem TTK Növénytani Tanszék
Védés idõpontja: 2000; Fokozat minõsítése: summa cum laude
Tudományág: biológia
Dolgozat címe: Az alanyok hatása az almafajták primer florális attraktivitására.
Dolgozat/kutatás ismertetése:
Az alanyok hatása nem mutatható ki az almafajták virágzási idejére, a virág morfológiai jellemzõi
közül az átmérõre és a porzók számára.
A vizsgált kultivároknál a virágbiológiai típusok közül a protogynia, a homogámia és a késleltetett
homogámia fordult elõ. Az M.9 alanyú fáknál a homogámia nem jelentkezett, a többi
alanynál mind a három virágbiológiai típus elõfordult. A protogynia az M.26-os alanyú fáknál
volt a leggyakoribb, emiatt a gyümölcskötõdés a vizsgált 7 fajta közül négy esetben az M.26 alanyú
fákon volt a legkisebb mértékû,vagyis az alany természetes termésritkító hatású lehet.Az
Idared fajtánál a késleltetett homogámia, a Mutsu fajtánál a protogynia fajtabélyeg.
A protogynia rendszerint rosszabb kötõdéssel járt együtt a viszgált almafajtáknál. Megporzásbiológiai
szempontból elõnyösek voltak azok az alany-fajta kombinációk,amelyeknél többféle
virágbiológiai típus fordult elõ,és így nagyobb esélyt biztosítottak a pollenátvitelhez.
A nektáriumsztómák helyzete alapján a leginkább xeromorf jelleget kiváltó alany az MM.106
és az M.4. Az M.27-re oltott fák virágaiban a nektárium felszíne mezomorf, a többi alanyon nevelt
növényeknél átmeneti típusú mezo-xeromorf epidermisz-struktúra volt a jellemzõ.
Az alany hatása az almafajták nektárium méretére kimutatható. Az M.4-es alanyú fákon fejlõdtek
a legkisebb nektáriumú virágok. Nagy nektáriumúak voltak: az M.26-os alanyon nevelt
Jonnee és Mutsu, és az M.9-es alanyú Idared, Jonagold és Mutsu virágai.
Az alanyok hatása a nektár mennyiségére fajták és évjáratok szerint változó. Az alany hatása nem
mutatható ki a nektártermelés ritmikusságára. A nektár összetétele, az egyszerû és összetett cukrok
aránya az M.4-es alanyú fákon megközelítõleg azonos, állandó volt, a többi alanynál az évjárati ha -
tások jobban érvényesültek. A triploid fajtáknál az M.9 és az M.26 alanyú fáknál a nektárban a szacharóz
túlsúlya volt jellemzõ. Egyes almafajtáknál az M.4-es alany elõnyösen befolyásolta a pol -
lenéletképességet (Idared, Starkrimson). A többi fajtánál nem mutatható ki stabil alanyhatás.
Tárgyszavak: alma, alany pollen, nektár, nektárium, nektárösszetétel