Országos Doktori Jegyzék III. - Nemzeti Erőforrás Minisztérium
Országos Doktori Jegyzék III. - Nemzeti Erőforrás Minisztérium
Országos Doktori Jegyzék III. - Nemzeti Erőforrás Minisztérium
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Országos <strong>Doktori</strong> Jegyzék <strong>III</strong>. 123<br />
vezetõje: Dr. L. Nagy Zsuzsa<br />
Témavezetõ: Dr. Bodnár Erzsébet<br />
Témavezetõ intézménye: Debreceni Egyetem, Történelmi Intézet<br />
Védés idõpontja: 2000<br />
Fokozat minõsítése: summa cum laude<br />
Tudományág: történettudomány<br />
Dolgozat címe: Oroszország alkotmányos átalakulása és az I. Állami Duma mûködése (1905–1906)<br />
Dolgozat/kutatás ismertetése:<br />
A disszertáció célja az I. Állami Duma történetén keresztül Oroszország alkotmányos átalakulásának<br />
bemutatása, annak feltárása, hogy milyen okokkal magyarázható és milyen következményekkel<br />
járt késõi megteremtése (amennyiben megvalósult egyáltalán). Az elemzés a politikai reformok<br />
tényleges megindulásával kezdõdik és az I. Állami Duma feloszlatásával zárul. Bár ez az<br />
idõszak mindössze néhány hónapot ölel át, az orosz politikai modernizáció fõ jellegzetességei és<br />
a parlamentáris politizálás lehetõségei már ekkor kirajzolódtak.<br />
A századforduló politikai viszonyaira vonatkozó gazdag forrásanyagból az 1905–1906 folyamán<br />
kiadott törvények, rendeletek, az 1906-os Alaptörvények, az I. Állami Duma jegyzõkönyvei<br />
és a kortársak visszaemlékezései képezték a dolgozat alapját. A kutatások során az elsõdleges<br />
szempont az volt, hogy az I. Állami Duma ne a hagyományos intézményközpontú megközelítésben,<br />
elszigetelten, hanem az átalakuló politikai rendszer egészében, a politikai élet más szereplõihez<br />
való viszonyában legyen a vizsgálat tárgya. A történeti-politikai és jogi megközelítés<br />
egymást kiegészítve teljesebb képet adhat a kor politikai viszonyairól.<br />
Az 1905–1907-es forradalom alatt bevezetett reformok korszerûsítették Oroszország politikai<br />
rendszerét, de egyben el is zárták az utat a további reformok elõtt. Az új politikai rendszer egy<br />
modernizált egyeduralomnak tekinthetõ. Az Állami Duma a legitimáció látszatát biztosította a<br />
cárizmusnak, bár parlamentként mûködött, de maga az egész rendszer nem lett polgári értelemben<br />
vett alkotmányos-parlamentáris rendszer.<br />
Tárgyszavak: alkotmányosság, politikai rendszer, politikai reformok