Országos Doktori Jegyzék III. - Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Országos Doktori Jegyzék III. 139
6. Molnár J. – Marozsák P. 1999: Határváltozások hatása egy mikroközösség életére – Mikrotörténelem:
Vívmányok és Korlátok, Aug 27-28. Miskolc, (nyomás alatt).
7. Molnár J. 1999: Adalékok a Sajó és a Hernád közötti magyar-szlovák határszakasz társadalomföldrajzi
képéhez – Földrajzi Közlemények CXXIII. (XLVII.) kötet, 3-4. szám, pp. 191-200.
8. Molnár J. 2000: A népesség alakulása egy határmenti térségben DK-Szlovákiában és ÉK-Magyarországon
In: (szerk.): Süli-Zakar I. A földrajz jövõje, a jövõ földrajzosai. Debrecen, pp. 410-417.
9. Molnár J. 1999: Lakásállomány és a háztartások felszereltsége, mint életszínvonalat jellemzõ
mutatók egy határmenti térség vizsgálatában – A táj és az ember – geográfus szemmel,
Geográfus Doktoranduszok IV. Országos Konferenciája, október 21-22. Szeged, CD
10. Molnár J. – Loboda Z. 2000: Az államhatár által kettészakított térség kapcsolatrendszerének
változása a Sajó és a Hernád által közrezárt határvidéken – A táj változásai a Kárpát-medencében
a történelmi események hatására. 3. Tájtörténeti Tudományos Konferencia, Gödöllõ,
Június 28-29. (nyomás alatt). Konferencia, Nyíregyháza, nov. 4-6.
PhD munka
PhD idõszak évszámai: 1997–2000
Kutatási téma: Határvidékek társadalomföldrajzi vizsgálata
Doktori iskola, program: „A társadalmi-gazdasági aktivitás területi problémái”
vezetõje: Dr. Tóth József
Témavezetõ: Dr. Dövényi Zoltán; Témavezetõ intézménye: MTA FKI
Védés idõpontja: 2000; Fokozat minõsítése: summa cum laude
Tudományág: földrajz
Dolgozat címe: Társadalomföldrajzi vizsgálatok Magyarország és Szlovákia Sajó és Hernád közötti
határtérségében
Dolgozat/kutatás ismertetése:
A kutatás egyik célja az, hogy felfedje azokat az okokat, amelyek fõleg a magyarországi részen
kialakult kedvezõtlen helyzet hátterében állnak, meghatározva azt, hogy a határmentiség
mennyire játszott szerepet a térségben keletkezett problémákban. Egy kiválasztott határszakasz
példáján keresztül a határ mindkét oldalán megvizsgálva ezt a kérdést, összehasonlíthatóvá válik
a két országhoz tartozó terület. A különbségek, amennyiben léteznek, a társadalmi élet mely területét
érintik és milyen mértékben, illetve mik okozhatják ezeket?
A kapcsolatrendszer a határvidék-vizsgálatok középpontjában áll. Több oldalról is meg kell
közelíteni ezt a témát, hogy minél közelebbi képet lehessen alkotni a határmenti térségek fejlõdésében
az egyik legnagyobb szerepet játszó mechanizmusról. Másik célja tehát a dolgozatnak,
hogy választ keressen arra a kérdésre, hogy együttmûködnek-e a határ két oldalán lévõ települések
egymással, illetve milyen – rokoni, baráti, vásárlási, munka jellegû stb. – kötelékek fûzik
össze a határ által megosztott térség lakóit.
Végül a határvidék társadalmának vizsgálatán túl Magyarország és a vele szomszédos országok
határmenti térségei sajátosságainak elõtérbe állítása a cél a bemutatott határszakasz példáján
keresztül. Mennyire lehet alkalmazni a felhasznált módszereket más határvidékek vizsgálatánál,
melyek azok a sajátosságok, amelyek más magyarországi határszakasz esetén is azonosak?
Fõbb megállapítások: A határ önmagában nem jelent hátrányt. Kedvezõtlen társadalmi-gazdasági
helyzet inkább a magyarországi részen jelentkezik. A térségben a kapcsolatrendszer intenzitása
gyenge. A határ nehezen átjárható, a határvidék a Martinez-féle modell egymás mellett létezõ típusába
sorolható. A határvidék kutatásokban az egyik legfontosabb kérdés a kapcsolatrendszer vizsgálata.
Ez alapvetõen meghatározza a két oldal egymáshoz való viszonyát és a kutatás módszerét is.
Hasznosulások: A Magyarország és Szlovákia közötti kapcsolatrendszer javításában hasznosítható
elsõsorban
Tárgyszavak: kapcsolatrendszer, etnikai preferencia, etnikai összetétel népességszám alakulás,
népesedési folyamatok, infrastrukturális állapot, gazdasági, társadalmi és kulturális élet, Magyarország,
Szlovákia