Országos Doktori Jegyzék III. - Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Országos Doktori Jegyzék III. 51
7. Csikász-Nagy, A., Gyõrffy, B., Novák, B. & Tyson, J.J. (1997). Modeling the control of DNA
replication in fission yeast. Acta Microbiol. Immunol. Hung., 44, 378 (összefoglaló)
8. Sveiczer, Á., Novák, B., Csikász-Nagy, A., Gyõrffy, B., Mitchison, M. & Tyson, J. J. (1999).
Quantised cell cycles in fission yeast. Acta Microbiol. Immunol. Hung. 46, 348 (összefoglaló)
9. Sveiczer, Á., Gyõrffy, B., Csikász-Nagy, A., Mitchison, J. M. & Novák, B. (2000). Quantised
cycles in the fission yeast wee1-50 cdc25??double mutant. Acta Microbiol. Immunol. Hung.
47, 342 (összefoglaló)
PhD munka
PhD idõszak évszámai: 1998–2000
Kutatási téma: A sejtciklus matematikai modellezése
Doktori iskola, program: Vegyészmérnöki alap és alkalmazott tudományok
vezetõje: Dr. Gál Sándor
Témavezetõ: Dr. Novák Béla
Témavezetõ intézménye: Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Védés idõpontja: 2000
Fokozat minõsítése: summa cum laude
Tudományág: kémia
Dolgozat címe: A sarjadzó élesztõ sejtciklusának matematikai modellezése
Dolgozat/kutatás ismertetése:
A szaporodó sejtek „élete” osztódástól osztódásig tart. A két osztódás között lezajló folyamatok
összességét sejtciklusnak nevezzük. A reprodukcióhoz minden sejtnek szüksége van egy olyan
molekuláris szabályozó rendszerre, amely a szaporodást irányítja. Értekezésemben a
Saccharomyces cerevisiae (sarjadzó élesztõ) sejtciklusát szabályozó biokémiai folyamatok matematikai
modellezésével foglalkoztam.
A sejtciklust szabályozó reakcióháló számos fontos elemét ismerjük, és az egyes szabályozó
fehérjék kölcsönhatásairól is sokat tudunk élesztõkben és emlõs sejtekben egyaránt. Az is ismert,
hogy az élesztõsejtek szabályozó enzimei nagy hasonlóságot mutatnak (mind szerkezetileg, mind
funkciójukban) az emlõssejtekben megtalálható társaikhoz. Ennek következtében az élesztõsejtek
szabályozási mechanizmusának felderítése elõsegítheti az emlõssejtek sejtciklusának megismerését,
valamint a hibás „mûködésbõl” származó betegségek megértését is. Az egyik legismertebb
ilyen kóros állapot a rákbetegség, amikor valamilyen rendellenesség folytán a sejtszaporodás
gátlása megszûnik, s a szabályozatlan osztódás sejtburjánzáshoz, rákos daganathoz vezethet.
A molekuláris biológusok kutatásai alapján ma már sokat tudunk a szabályozó rendszer elemeinek
kölcsönhatásairól, de pusztán ezekbõl az eredményekbõl nehéz megjósolni egy sejt
(vagy az azt leíró modell) idõbeli viselkedését. A szabályozó hálózat dinamikájának vizsgálatára
a kémiai reakciókinetika azon matematikai módszereit érdemes alkalmazni, amelyeket összetett,
például oszcilláló kémiai rendszerek tanulmányozására fejlesztettek ki. Egyenleteinkben
biokémiai reakciók sebességeit írjuk le, így talán módszerünk legszerencsésebb elnevezése: biokémiai
reakciókinetika.
Ennek megfelelõen, egy feltételezett primitív eukarióta sejt (sejt)ciklusát szabályozó rendszer
reakciókinetikai (matematikai) modelljébõl kiindulva és a sarjadzó élesztõben megismert egyéb
szabályozó elemeket figyelembe véve, elkészítettük a Saccharomyces cerevisiae sejtciklusát szabályozó
molekuláris hálózat matematikai modelljeit. Értekezésemben e modellek vizsgálatával
kapcsolatos eredményeinket foglaltam össze.
Tárgyszavak: sejtciklus, matematikai modellezés, élesztõ, matematikai biológia