Országos Doktori Jegyzék III. - Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Országos Doktori Jegyzék III. 19
4. Bánhidi M. – Farkas J. (1998): A sportföldrajz alapjai. In: Általános társadalomföldrajz.
Tóth J.– Vuics T. eds. Dialóg Campus Kiadó in press
5. Klautzer G. – Bánhidi M. (1991): A hazai sportélet várható változásai a nyugati sportfejlõdési
tendenciák tükrében. A Magyar Testnevelési Egyetem Közleményei. 1, 181-189.
6. Bánhidi M. – Ihász F. (1994): A játék és a kreativitás. Nemzetközi játéktalálkozó és tudományos
konferencia kiadványa, Gyõr, 23-29.
7. Bánhidi, M. (1995): Changes of different energetic level at the participants during the exchange
programme. Handbook of CWY International Youth Exchanges, Vancouver 230-245.
8. Bánhidi M. – Molnár F. (1997): Az informatika-oktatás lehetõségei a testnevelõ tanárképzésben.
PAB Sporttudományi Munkabizottságának tudományos közleményei. MOTIO BT. Pécs, 95-102.
9. Bánhidi M. (1999): Geographical Aspects of the Hungarian Sport. Movement and Health
International Conference Olomouc, konferencia kiadvány in press
10. Bánhidi M. (1999): Non Competitive Games for International Interactions. Non Competitive
Games and Sport for Special Goals. International Conference. Pécs, konferencia kiadvány in press
PhD munka
PhD idõszak évszámai: 1996–1999; Kutatási téma: Sportföldrajz
Doktori iskola: JPTE Földrajzi Intézete, Pécs
Témavezetõ és fokozata: Prof. Dr. Tóth József földrajz tudomány doktora
Témavezetõ intézménye: JPTE Földrajzi Intézete
Védés idõpontja: 2000; Fokozat minõsítése: cum laude; Tudományág: földrajztudomány
Dolgozat címe: A földrajzi környezet jellemzõ tényezõi különbözõ országok sporteredményességében.
Dolgozat/kutatás ismertetése:
A földrajz- és a sporttudomány közös kérdésfeltevései mentén célunk az volt, hogy különbözõ
földrajzi régiók sportszférája közötti eltéréseket vizsgáljuk. Kíváncsiak voltunk arra, hogy különbözõ
földrajzi környezetben miként változnak a sport eredményességi mutatói, amelyek utalhatnak
a kölcsönös befolyásoltság mértékére. Vizsgálatunk során párhuzamba állítottuk mind a
földrajzi, mind pedig a sporteredményességre utaló adatokat, melyeket saját vizsgálati adatokkal,
ill. személyes tapasztalatokkal egészítettünk ki.
Az eredményeink azt igazolták, hogy a nemzetközi és a hazai sportéletben kialakult eltérések mögött
felfedezhetõk a kontinensek, országok és régiók földrajzi környezetét jellemzõ paraméterek.
Az élsportban lévõ eredményesség (világcsúcsok, világbajnokságok) változásai a földrajzi
környezetet jellemzõ társadalmi, gazdasági, természeti, infrastrukturális szférák területi eltéréseihez
kapcsolhatók. Egyes sportágak statisztikai adatai alapján a nemzetközi sportéletben azok az
országok, régiók a sikeresebbek, ahol a földrajzi környezet mutatói jobbak, illetve ahol a társadalmi
célok között kiemelt helyet kapnak a sportértékek.
A sportágak kialakulása és fejlõdése szorosan kötõdött eleinte a természeti erõk legyõzéséhez,
a földrajzi távolságok sikeresebb leküzdéséhez, késõbbiekben a teljesítõképesség minél magasabb
szintre jutásához, a lokális és globális megmérettetéshez.
A sportélet nemzetközi kiterjedésében nagy szerepet játszottak a globalizációs folyamatok (közlekedés,
nemzetközi diplomácia, kereskedelem fejlõdése), amelyek felgyorsították a versenyrendszerek, a
sportszergyártás, valamint a sportkereskedelem szférájának fejlõdését, elõsegítve az országok közötti
egyéb irányú kapcsolatok elindítását. Ugyanakkor gátló tényezõknek tarthatjuk a globális világproblémák
megjelenését: demográfiai, a népegészségügyi, valamint a környezet szennyezettségi változásokat.
A sportélet gazdaságfüggõsége az egész világon jelentõssé vált, amely folyamatosan növekszik.
A magyar sportélet kialakulásában és fejlõdésében felfedezhetõ a társadalmi-gazdasági centralizáltság,
miszerint az urbanizációs folyamatok mentén lévõ népességgyarapodás, gazdasági központok létrejötte
nagymértékben segítette a sportágak megerõsödését, fõvárosi, (nagyvárosi) egyesületek vezetõ
szerepének kialakulását. Ennek hátterében ismertek a területenként eltérõ infrastrukturális eltérések,
ugyanakkor nem jellemzõ az utánpótlás bázist nyújtó fiatalok motoros képességei területi eltérései.
Tárgyszavak: sport, sporteredményesség, földrajzi régiók