Országos Doktori Jegyzék III. - Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Országos Doktori Jegyzék III. 87
2. Hamar P., Szakály E. (1997) Minitrampolin ugrások - ugrásbemutatók. Magyar Testnevelési
Egyetem, Budapest, 65 p.
3. Hamar P. (1996) Torna az iskolában. Testnevelés- és sporttudomány, 2., 3-8 p.
4. Hamar P. (1996) Hogyan tovább tornasport? Mester-edzõ, 3., 7-12 p.
5. Hamar P. (1997) Testedzés és torna a 8 és 15 éves leányok heti idõrendjében. Kalokagathia,
1-2., 49-57 p.
6. Hamar P. (1998) A testnevelés tartalmi korszerûsítésének nemzetközi trendjei a közoktatásban.
Új Pedagógiai Szemle, 4., 48-56 p.
7. Hamar P. (1998) Role and Place of Gymnastics in School Physical Education. In: The first
steeps. Ed. by Bábosik I., Barkó E., Schwartz Y., Széchy É. Department on Education,
Faculty of Arts Eötvös Loránd University, Budapest, 69-76 p.
8. Hamar P. (1999) Az ellenõrzés és értékelés korszerû szemlélete a testnevelésben. Új Pedagógiai
Szemle, 6., 43-51 p.
9. Hamar P. (2000) A tantervelmélet idõszerû kérdései. Módszertani lapok Testnevelés, 3., 1-7 p.
10. Hamar P. (2000) Képességfejlesztés 8-10 éves kisiskolások tornaoktatása során. Fejlesztõ Pedagógia,
6., 30-33 p.
PhD munka
PhD idõszak évszámai: 1995–2000
Kutatási téma: Tantervi kísérlet a leánytorna tananyag oktatásának racionalizálására
Doktori iskola, program: ELTE BTK A neveléstudomány teoretikus és empirikus kutatásának,
fejlesztésének útjai
vezetõje: Dr. Bábosik István
Témavezetõ: Biróné Dr. Nagy Edit
Témavezetõ intézménye: Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF)
Védés idõpontja: 2000
Fokozat minõsítése: cum laude
Tudományág: neveléstudomány
Dolgozat címe: Tantervi kísérlet a leánytorna tananyag oktatásának racionalizálására
Dolgozat/kutatás ismertetése:
A dolgozat, a kutatás témája szoros összefüggésben állt az új közoktatás-politikai törekvésekkel,
az új oktatás irányítási szemlélettel, így egyrészt lehetõséget adott helyi tantervek készítésére,
másrészt teret biztosított az alternatív pedagógiai megoldásoknak.
Tantervi kísérletünkben – a NAT testnevelés mûveltségi területével összhangban – a leánytorna
tananyag ésszerû átcsoportosítására, az ehhez kapcsolódó, mozgásszerkezetnek megfelelõ,
tornaspecifikus képességfejlesztésre törekedtünk.
A kísérlet, amelyben 497 általános és középiskolai leánytanuló vett részt, 1996. áprilisától
1998. májusáig tartott. Az adatfelvétel módszerei a következõk voltak: kérdõív (a tanulók érzelmi
reakcióit vizsgáló kérdéslista, önmotivációs kérdõív), idõmérleg vizsgálat, motoros tesztrendszer,
videofilm-felvétel elemzés.
A tantervi kísérlet néhány fontosabb eredménye: A kérdõíves vizsgálataink igazolták, hogy szükséges
az iskolai testnevelés és a leánytorna iránt megnyilvánuló attitûdök szubjektív kiváltó okainak figyelembevétele
a tananyag kiválasztás és elrendezés tervezése során. Idõmérleg vizsgálatunk rávilágított, hogy
az iskola testkulturális nevelõ-oktató munkája sokszor még a család dominanciájánál is erõsebb lehet.
Motoros vizsgálataink megerõsítették azon tapasztalati tényt, miszerint a testnevelés tantárgy
tananyagának kiválasztása és elrendezése során az az egyetlen járható út, ha az úgynevezett alapsportágak
(torna, atlétika, úszás) mozgásanyagának fiatalkorban – az általános iskola 1-4. osztályban
– történõ megtanításával, megtanulásával alapozzuk meg az idõsebb korosztály(ok) testnevelésének
követelményeit.
Hasznosulások: A testnevelési tantervek fejlesztése során
Tárgyszavak: Tantervelmélet, testnevelés, tornaoktatás, motoros képességfejlesztés