Országos Doktori Jegyzék III. - Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Országos Doktori Jegyzék III. 71
3. Fülöp A.K., Csaba G.: Study on insulin binding of Tetrahymena pyriformis. J. Computer-
Assisted Microscopy 8(4): 225-6, 1996.
4. Fülöp A.K., Csaba G. 1997: Accumulation of insulin-gold particles in the oral apparatus of
Tetrahymena after insulin pretreatment (imprinting). Microbios 90: 123-8. 1997. IF=0,406.
5. Székely Melinda., Fülöp A.K.: Studii in vitro privind etanseitatea inchiderii marginale a
obturatiilor compozite. Medicina Stomatol. III: 39-44, 1999.
6. Fülöp A.K., Hegyesi H.: Non conventional location of binding sites (receptors). A review.
Acta Biol. Hung. 50: 242-254, 1999.
7. Karabélyos C., Dobozy O., Szalai C., Klenjánszki K., Varjú K., Hadházy Á., Kiss Á., Fülöp
A.K., Madarász B., Falus A.: Glucocorticoid receptor expression during liver regeneration of
rats. Pathol. Oncol. Res. 5: 107-9, 1999.
8. Fülöp A.K., Falus A.: A pozitív akutfázis fehérjék. Focus Medicinae II.(1-2): 9-12, 2000.
9. Dérfalvi Beáta, Igaz P., Fülöp K.A., Szalai C., Falus A.: Interleukin-6 induced production of
type II acute phase proteins and expression of junB gene are down-regulated by human
recombinant growth hormone in vitro. Cell Biol. Internat. 24: 109-114, 2000.
10. Fülöp A.K., Pócsik Éva, Brózik Márta, Karabélyos C., Kiss Á., Novák I., Szalai C., Dobozy
O., Falus A.: Hepatic regeneration induces transient acute phase reaction; systemic elevation
of acute phase reactants and soluble cytokine receptors. Cell Biol. Internat. (Accepted for
publication)
PhD munka
PhD idõszak évszámai: 1991–1995
Kutatási téma: Hormonreceptorok filo- és ontogenezise
Témavezetõ: Dr. Csaba György
Témavezetõ intézménye: SOTE, Biológiai Intézet
Védés idõpontja: 1995
Fokozat minõsítése: cum laude
Dolgozat címe: Receptor érés és elõfordulás egyes kérdéseinek in situ sejtbiológiai vizsgálata
Dolgozat/kutatás ismertetése
A receptor és a sejten belüli jeltovábbítás folyamata a szignálmolekulával történõ elsõ találkozás
alkalmával megváltoznak, ezt a jelenséget nevezik hormonális imprintingnek. A fenti találkozás
létrejöhet(tett) az evolúció vagy az ontogenzis során. Ennek megfelelõen két modellrendszerben
vizsgáltuk a fenti jelenséget. A filogenetikai vonatkozásokat Tetrahymena tenyészeteken, az
egyedfejlõdés során bekövetkezõ változásokat pedig emlõs (patkány) modell rendszerben tanulmányoztuk
affinitás citokémiával (hormon-arany) és szemikvantitatatív autoradiográfiával. Elsõként
írtuk le a Tetrahymena pyriformis mitokondriális diazepam kötését, és ennek növekedését
diazepam elõkezelés hatására. A Tetrhymena inzulin arany-kötésének vizsgálata során megállapítottuk,
hogy az inzulinnal szintén imprintálható ez az egysejtû, leírtuk a testi és szájmezõ csillók
eltérõ viselkedését ebbõl a szempontból. Szintén kimutattuk az inzulin elõkezelés hatását az
inzulin-arany komplex internalizációjában. Az emlõs modellrendszeren végzett kísérletekbõl valószínûsítettük,
hogy az érett patkány vörösvértestek képesek az inzulin endocitózisára, mellyel
a korábbi ellentmondó irodalmi adatok tisztázását segítettük. Kimutattuk, hogy az aromás szénhidrogén
receptorhoz kapcsolódó, környezetszennyezõ benzpirén metabolizmusát a májban szintén
befolyásolja az autológ imprinting, és valószínûsítettük, hogy a benzpirén – DNS kölcsönhatás
korábban következik be, mint a benzpirén átalakítása.
Tárgyszavak: imprintig, Tetrahymena, patkány, filogenezis, inzulin, diazepam, benzpirén, receptor