A Neveléstudományi Doktori Iskola Képzési terve (.pdf)

A tantárgy címe: A kora újkori Magyarország és Erdély tanárainak olvasmányműveltsége
A tantárgy előadója: Monok István, dr. habil., DSc., az MTA doktora, egyetemi docens
A tantárgy kreditértéke:
5
Félév:
III.
25
A tantárgy jellege:
előadás
A tantárgy célja: A doktorképzés hallgatóinak beható megismertetése a korszak ismert tanárainak
olvasmányaival, a könyvanyag változásaival, a változások okaival. A kora újkori Magyarországon és
Erdélyben tapasztalható egyediségek kiemelése – különös tekintettel a nevelés- és recepciótörténeti
vonatkozásokra.
A tantárgy tartalma: A magyarországi gondolkodás, illetve mentalitás változások irányait nagyban
befolyásolta az a tény, hogy a korai újkorban végérvényesen eldőlt a kortárs európai szellemi
áramlatok befogadás-történetben való késettségünk, a hazai tudásanyag archaizálódása. Ennek
alapvetően nyelvi, illetve olvasmánytörténeti okai voltak. A tudatformálásban kulcsszerepet játszó
itthoni tanárok szellemi horizontjának a vizsgálata ezért is bír jelentőséggel. Emellett a kurzus
megmutatja azokat a mechanizmusokat, ahogy egyes szellemi mozgalmak eredményei eljutottak
hazánkig és a tanári réteg közvetítésével a diákokig. Az előadások sorra veszik a legjelentősebb
szellemi irányzatokat, feltárva az egyes alapművek itthoni használatának módjait is.
Követelmény: Beszámolók, előadások készítése a kötelező és ajánlott irodalom alapján; aktív
részvétel az előadásokhoz kapcsolódó vitákban; szakirodalmi tájékozottság terminológiai teszt.
Szóbeli vizsga.
Kötelező irodalom:
1. BERLÁSZ Jenő (1974): Könyvtári kultúránk a 18. században. In: SZAUDER József – TARNAI Andor
(szerk.): Irodalom és felvilágosodás. Tanulmányok. Akadémiai Kiadó, Budapest. 283–332.
2. MONOK István (2008): A kora újkori Magyarország olvasmányműveltségéről : részmérleg egy
hosszú alapkutatás eredményeiről. – In: HEGYI Ádám – SIMON Melinda (szerk.): „Apró
cseppekből lesz a zápor.” : Bakonyi Géza emlékkönyv. Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula
Felsőoktatási Kiadó, Szeged. (Habent sua fata libelli IV.), 23–43.
3. SZABÓ András (1986): Melanchthontól Lipsiusig, Tanárok, diákok és prédikátorok Sárospatakon. –
In: Irodalomtörténeti Közlemények, 100 (1986). 483–506.
4. TÓTH István György (1996): „Mivelhogy magad írást nem tudsz…” Az írás térhódítása a
művelődésben a kora újkori Magyarországon. MTA Történettudományi Intézet, Budapest.
(Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok; 17.)
5. Az Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez című kiadványsorozat releváns
kötetei a 10-20. kötetek közül.
Ajánlott irodalom:
1. JAKÓ Zsigmond (1976): A székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár története. In: JAKÓ Zsigmond:
Írás, könyv, értelmiség : tanulmányok Erdély történelméhez. Kriterion Kiadó, Bukarest. 219–256.
2. MADAS Edit – MONOK István (2003): A könyvkultúra Magyarországon a kezdetektől 1800-ig.
Balassi Kiadó, Budapest.
3. MONOK István (1988a): XVI-XVII. századi olvasmánykultúránk. In: Magyar Könyvszemle 1988/1.
szám, 78-82.42.
4. MONOK István (1988b): Olvasmánytörténeti forrásaink – értelmiségtörténet. In: ZOMBORI István
(szerk.): Az értelmiség Magyarországon a 16-17. században. Csongrád Megyei Múzeumok
Igazgatósága, Szeged. 169-181.
5. PÉTER Katalin (1995): „Papok és nemesek.” Magyar művelődéstörténeti tanulmányok a
reformációval kezdődő másfél évszázadból. Budapest. (A Ráday Gyűjtemény tanulmányai; 8).