A Neveléstudományi Doktori Iskola Képzési terve (.pdf)

A tantárgy címe: A pedagógusjelöltek tanulási sajátosságai
A tantárgy előadója: Dávid Mária, dr. PhD, főiskolai docens
A tantárgy kreditértéke: Félév:
A tantárgy jellege:
5
I-VI.
szeminárium
A tantárgy célja: A tantárgy célja, hogy a doktoranduszok megismerjék a pedagógusjelöltek
tanulásának kutatására szolgáló elméleti kereteket és vizsgálati lehetőségeket, s hogy képessé váljanak
e sajátosságok megismerésére szolgáló módszerek használatára, az eredmények elemzésére, s ez
alapján a pedagógusjelöltek eredményes tanulását elősegítő környezet megteremtésére.
A tantárgy tartalma:
A pedagógusjelöltek tanulási sajátosságainak elméleti megközelítései és kutatási eredményei: nézetek a
tanulásról, tanulóról, tudásról, társakról; tanulási orientáció; szabályozó stratégiák; feldolgozó stratégiák;
tanulási mintázat
A pedagógusjelöltek tanulási sajátosságainak megismerési módszerei (pl. Tanulási mintázat kérdőív
/Vermunt, 1994 alapján, Kálmán, 2009/; Tanulási és tanítási tapasztalatok kérdőív /Entwistle, 2002/;
hallgatói történetek elemzése; reflektív technikák)
A pedagógusjelöltek tanulásának változása és támogatása
o Az elsőéves tapasztalatok
o Az önszabályozott tanulás
o Tapasztalati tanulás, munka alapú tanulás
Követelmény: Pedagógusjelöltek tanulási sajátosságainak vizsgálata egy választott megismerési módszer
segítségével egy tetszőleges hazai felsőoktatási intézményben. A vizsgálat részfeladatai: a vizsgált tanulási
sajátosság és megismerési módszerének szakirodalmi feldolgozása, a vizsgálati eszköz szükséges adaptációja, a
vizsgálat lebonyolítása és a vizsgálati anyagok dokumentálása, végül az eredmények elemzése, értékelése,
bemutatása a szemináriumi csoportban.
Kötelező irodalom:
1. KÁLMÁN Orsolya (2009): A hallgatók tanulási sajátosságai és ezek változásai : Doktori disszertáció., Eötvös
Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Budapest. URL:
http://www.kalmanorsolya.hu/sites/default/files/Kalman_Orsolya_A_hallgatok_tanulasi_disszertacio.pd
f
2. NAHALKA István (szerk.) (2006): Hatékony tanulás : A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése. 3. kötet.
ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Neveléstudományi Intézet (CD-ROM).
3. TYNJÄLÄ, Päivi. (2008): Connectivity and Transformation in Work-related Learning : Theoretical
Foundations. In: STENSTRÖM, Marja-Leena – TYNJÄLÄ, Päivi (eds.) (2008.): Towards Integration of
Work and Learning. Springer, Netherlands : Dortdrecht.
4. VERMUNT, Jan. D. – VERMETTEN, Yvonne. J. (2004): Patterns in Student Learning: Relationships Between
Learning Strategies, Conceptions of Learning, and Learning Orientations. Educational Psychology
Review, 16/4. 359-384.
5. VERMUNT, Jan. D. (2003): The Power of Learning Environments and the Quality of Students Learning. In: DE
CORTE, E. – VERSCHAFFEL, L. – ENTWISTLE, N. – VAN MERRIËNBOER, J. (eds): Powerful Learning
Enwironments : Unravelling basic components and dimensions, Earli Advances in Learning and
Instruction Series. Pergamon, Oxford, UK.
Ajánlott irodalom:
1. BÁRDOSSY Ildikó – DUDÁS Margit – PETHŐNÉ NAGY Csilla – PRISKINNÉ RIZNER Erika (2002): A kritikai
gondolkodás fejlesztése. Pécsi Tudományegyetem, Pécs-Budapest.
2. ENTWISTLE, Noel (2003): Concepts and Conceptual Frameworks Underpinning the ETL Projects, Occasional
Report 3. URL: http://www.etl.tla.ed.ac.uk/docs/ETLreport3.pdf
3. FISHMAN, Barry Jay – DAVIS, E. A. (2006): Teacher Learning Research and the Learning Sciences. In:
SAWYER, R. Keith (ed.): The Cambridge Handbook of The Learning Sciences. Cambridge University
Press, New York. 535-550.
4. FRY, Heather K. – KETTERIDGE, Steve – MARSHALL, Stephanie (2003): A Handbook for Teaching & Learning
in Higher Education : Enhancing Academic Practice. Kogan Page, London : Sterling.
5. SZIVÁK Judit (2004): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Gondolat Kiadó, Budapest. (Oktatás-módszertani
kiskönyvtár; 3.)
A következő folyóiratok aktuális számai:
Higher Education
Studies in Higher Education
Teaching in Higher Education
45