A program humán infrastruktúrája (a program belső és külső oktatói, témavezetői) Bárdos Jenő, egyetemi tanár, kutatóprofesszor, dr. habil., DSc, az MTA doktora Csoma Zsigmond, egyetemi tanár, dr. habil., az MTA doktora Mariska Zoltán, egyetemi docens, CSc Monok István, egyetemi docens, dr. habil., az MTA doktora Petercsák Tivadar, egyetemi tanár, dr. habil., DSc, az MTA doktora Pukánszky Béla egyetemi tanár, dr. habil., DSc, az MTA doktora Tüskés Gábor, egyetemi tanár, dr. habil., az MTA doktora Verók Attila, egyetemi docens, PhD 8
2.2. A tanár személyisége és a nevelői hatás eszközei A program küldetés-nyilatkozata A tanár személyisége és a nevelői hatás eszközei elnevezésű program integrálja mindazokat a tudományágakat, illetve alkalmazásaikat, amelyek a tanári személyiség és az általa működtetett eszközök, módszerek, stratégiák pedagógiai hatékonyságát magyarázzák. Ezt a célját a program csak szélesen alapozó, multi- és transzdiszciplináris képzéssel érheti el, - megtartva ugyanakkor a magyar doktori iskolák hagyományosan erős tudományelméleti, tudománytörténeti és kutatás-módszertani alapozó tárgyait. Úgy véljük, hogy hazai és nemzetközi tekintetben is nóvum a pedagógiai és pszichológiai, valamint a filológiai, természettudományos és informatikai tantárgyak együttes megjelenése a program kötelező kurzusai között. A jelöltek kutatási témája, valamint érdeklődése dönti majd el, hogy a fenti tématerületeken felkínált, szabadon választható tantárgy-csoportokból melyiket preferálják. Az áthallgatás a másik programba, vagy más tudományterület szabadon választható tantárgyaiba - a lehetőségekhez mérten - az abszolutórium megszerzéséig kívánatos. Főiskolánkon elsősorban a tanárképzés területén alakult ki olyan műhely, amelyben a pedagógia és pszichológia, a modern filológia, a természettudományok, és a ma már minden területet át- meg átszövő informatika művelői közösen dolgoznak a minőségi tanárképzés elméleti megalapozása érdekében. Programunk ezt az integrációt és innovációt tükrözi. A program előzményei Az Eszterházy Károly Főiskolán, illetve elődintézményeiben 1828 óta folyik tanítóképzés, 1950-től pedig általános iskolai tanárképzés. A pedagógusképzés 2001 óta három egyetemi szakon is beindult, 2007 óta pedig 25 szakképzettség területén (közöttük a pedagógia tanári szakképzettség is szerepel) fogadta el a MAB az intézmény tanári mesterszak indítására irányuló kérelmét. A képzés gyakorlatias jellege, az intézményből kilépő tanári végzettségű fiatalok mesterségbeli tudása a munkáltatók körében elismert, az intézmény az országos statisztikai adatok szerint a főiskolai szektor egyik legjobb minőségi mutatójával rendelkezik: a minősítettek száma az EKF-en 181 fő – ez az összes főállású oktató 70 %-a. (Ebből a Tanárképzési és Tudástechnológiai Karon 74 minősített működik, így a Karon a minősítettség 75 %.) A szélesebb szakmai közvélemény előtt egyre ismertebbé válik az intézmény azon törekvése is, hogy a képzés elméleti és kutatási alapját erősítse, és kutatási eredményeivel a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt folyamatosan, magas színvonalú eredményekkel megjelenjen. A neveléstudományok tudományágba tartozó kutatások alapvetően a Tanárképzési és Tudástechnológia Kar (TKTK) keretében folynak, kisebb részük pedig a diszciplináris tanszékekhez tartozó, főként tantárgy-pedagógiai területeken. A TKTK kutatásai alapvetően a tanárképzés, továbbá a kar által gondozott pedagógia mesterszak, valamint a pedagógus továbbképzési szakok (pl. szociálpedagógia, andragógia) megalapozását és fejlesztését támogató, ún. alkalmazott kutatások. Az utóbbi években, pályázati tevékenységeinkhez (Comenius, Phare, Equal) kapcsolódóan, megélénkültek a hazai és nemzetközi partnerekkel közös kutatások. Kutatási eredményeinket számos hazai és nemzetközi konferencián mutatjuk be. A tudományos munka megélénkülésével párhuzamosan erősödik az a gyakorlat, hogy tehetséges hallgatóinkat bevonjuk a kutatásokba, a szakmai tudományos konferenciák előkészítési, szervezési munkálataiba, ily módon is előkészítve a majdani doktori programban kiteljesedő együttműködést a tudós tanárok és a tehetséges doktoranduszok között, segítve a különböző kutatói generációk kialakulásának, fejlődésének, együttműködésének folyamatát. 9