A Neveléstudományi Doktori Iskola Képzési terve (.pdf)
A Neveléstudományi Doktori Iskola Képzési terve (.pdf)
A Neveléstudományi Doktori Iskola Képzési terve (.pdf)
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
szervesen és funkcionálisan kifejlődő, ugyanakkor egymástól számos lényeges vonásában<br />
eltérő tanári, illetve tanítói pedagógiai kultúra, pedagógusi szaktudás jön létre.<br />
A program szervezeti és infrastrukturális háttere<br />
A kora újkori könyvjegyzékek feltárása, nyilvántartása és kiadása program Szegeden<br />
indult, és a szervezett kutatás le is zárult. A programvezető (Monok István) személye, illetve<br />
ottani tanítványának (Verók Attila) Egerbe kerülése inspirálta az Eszterházy Károly Főiskolát<br />
a kutatás időbeli folytatására, illetve a ma is meglévő könyvanyag szervezett számbavételével<br />
való kiegészítésére. Ennek megfelelően készül a Magyarországi és erdélyi könyvjegyzékek<br />
bibliográfiája 1750–1850, továbbá A Kárpát-medence magyar könyvtárainak régi könyvei és<br />
kéziratai program évente újabb gyűjtemény feltárását hozza. Külön érdekesség a Kárpátmedence<br />
örmény kulturális öröksége program, amely első három évében a ma is<br />
rendelkezésünkre álló könyvanyag leírását célozta meg, a lipcsei Geisteswissenschaftiches<br />
Zentrum für Geschichte Ostmitteleuropas (GWZO) intézettel közösen (csak elenyésző<br />
mértékben örmény nyelvű ez a hagyomány!). Fontos kiemelni azt a nemzetközi projektet is,<br />
amelyben az Eszterházy Károly Főiskola az Osnabrücki Egyetem Kora Újkori<br />
Művelődéstörténeti Intézetének vezetése mellett a nevezett személyek révén vesz részt. A<br />
projekt az európai könyvtárakban és levéltárakban található alkalmi nyomtatványok<br />
feltárására és kiadására vállalkozik. Tekintélyes könyvsorozatának (Handbuch des personalen<br />
Gelegenheitsschrifttums in europäischen Bibliotheken und Archiven) következő darabja éppen<br />
– Verók Attila és hallgatói kutatásai nyomán – a brassói levéltárak anyagát fogja<br />
nyilvánosságra hozni. A dokumentumok egy része jól használható az erdélyi oktatástörténet<br />
egyes részleteinek megvilágítására is. Hasonlóan nagyszabású az a nemzetközi program is,<br />
amelyben az elmúlt tíz év során a hallei (Németország) Franckesche Stiftungen történeti<br />
gyűjteményeinek (portrégyűjtemény, térképgyűjtemény, régi könyvek, kéziratok) hungarica<br />
szempontú átvizsgálása zajlott le. Az előkerült több ezer tételes dokumentumlista ékesen<br />
tanúsítja a peregrináció jelentőségét a korai újkorban, és meggyőző képet fest a főként az<br />
oktatási struktúrákon keresztül terjedő szellemi áramlatok európai cirkulációjáról. A témában<br />
eddig megjelent két katalóguskötetet hamarosan követi a harmadik is, melynek nyomán<br />
megindulhat többek között az iskola- és pedagógiatörténeti problémák árnyaltabb elemzése is<br />
(például a felbukkant tankönyvek nevelés- és oktatástörténeti kontextusba helyezésével).<br />
A könyvtár- és művelődéstörténeti kutatásoknak ugyanakkor bőven van egri előzménye is.<br />
A helyi könyvtárak török kori, illetve a török kiűzését követő évszázadra vonatkozó kutatásai<br />
számos magánykönyvtárat, illetve intézményi gyűjteményt írtak le (Antalóczy Lajos, Bitskey<br />
István, Kiss Adrienne, Czeglédi László), emellett az észak-magyarországi nagyobb családok<br />
könyvgyűjtésére is irányultak kutatások (Radvánszky-, Andrássy-család). Ez év tavaszán a<br />
sikeresebb fiatal kutatók dolgozataiból kötetet is tudtunk kiadni. Bibliográfiai adatai a<br />
következők: De libris et bibliothecis. Szerk.: Czeglédi László, Monok István. Eger, 2011,<br />
Líceum Kiadó (A helyi érték. Kulturális örökség tanulmányok. Sectio iuvenum). A kötet<br />
tanulmányai szinte kivétel nélkül a könyveken és az oktatási rendszeren keresztül történő<br />
áthagyományozás kérdésével foglalkoznak, ösztönző példát kínálva a megkezdett kutatások<br />
folytatására.<br />
A Tanárképzési és Tudástechnológiai Karon működő Kulturális Örökség Tanulmányok<br />
mesterszak oktatási programjában is szerepelnek olyan tárgyak, amelyek a 18. századi<br />
mezőgazdálkodásban – ott közelebbről a borkultúrában – lezajlott változásokat mutatják be<br />
(Csoma Zsigmond, Gál Lajos, Petercsák Tivadar). A mostani program e változások könyvben<br />
rögzített hátterét emeli majd ki (a kalendáriumok tartalmi változásaitól a magyar nyelvű<br />
gazdasági szakirodalom létrehozásáig). Ez a vizsgálat hangsúlyosan nem<br />
mezőgazdaságtudományi, sokkal inkább a modern európai szakirodalom itteni jelenlétét, a<br />
5
Change language