1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

Az Erdély etnikai és felekezeti statisztikája története 135
államok magyarságának népesedéstörténetét feldolgozó tervezett sorozatába.
(Épp akkoriban jelentette meg Popély Gyula Népfogyatkozás. A csehszlovákiai
magyarság a népszámlálások tükrében 1918–1945 címû kötetét.)
A pontosság látszatai munkacímet viselõ összeállításom legkevésbé kiérlelt
részei – a forrásanyag gyérülésével összhangban – a II. világháború
utáni romániai népszámlálásokkal foglalkozó fejezetek voltak. Az információhiány,
illetve a rendelkezésre álló adatok dezorientáló volta miatt
egyébként akkoriban a kérdéssel foglalkozó magyarországi szakemberek
egyöntetû bizalmatlansággal viseltettek a román nemzetiségi statisztikával
szemben. Ezért a hivatalos közleményeket általában – a romániai
magyarság számát rendre magasabbnak mutató – becslésekkel helyettesítették
vagy egészítették ki. Ez az igény tanulmányom iránt is megfogalmazódott
a kéziratról 1991 októberében kelt lektori véleményben. 18
Az elvárásnak implicit módon tettem eleget. A munkámban fejezetenként
ütköztetett népszámlálási és számított értékeket egy jegyzetben
közölt táblázatban foglaltam egybe, 1977-tel bezárólag. Itt helyeztem el
– a hivatalos statisztikákat vitató szakírók számításaival párba állítva, alsó
értékként – konkrét utalás nélkül az erdélyi magyarság 1966. és 1977. évi
lélekszámára vonatkozó saját becsléseimet. 19
E két értékhez az említett szakírók eljárását követõ, bonyodalmas
háttérszámítások útján jutottam, melyek megyénkénti eredményeit egy,
az Európai Idõben 1992 elején megjelent cikkben összegeztem. 20 Ma már
úgy látom, hogy nem annyira a hipotetikus számítások helytállósága
a lényeges kérdés – vérszegény forrásanyagon alapuló spekulatív becslésekrõl
lévén szó –, hanem az, hogy milyen következtetésekre jutunk
a hivatalos és becsült adatok között ily módon mutatkozó eltérések
18 Idézet a véleményezõ, Sebõk László szövegébõl: „A tanulmány valahogyan
nincsen befejezve, nincsen összegezve. Gondolom, ezt a szerzõ pótolni fogja,
s ebben a részben megemlíti majd, hogy az általa ismertetett nehézségek ellenére
mi az, ami nagy valószínûséggel következtethetõ az erdélyi magyarok számára
vonatkozólag.”
19 A Népszámlálások a jelenkori Erdély területén címmel megjelent kötet (leírását lásd
lentebb) 132. oldalán, a 119. sz. jegyzetben. A táblázathoz fûzött hivatkozásban
értelemszerûen csak a másoktól átemelt adatok szerzõit nevesítettem: „A táblázatban
idézett 1966. és 1977. évi becslések felsõ értékei Nyárády R. Károly (É. n. 4.
táblázat) és Sebõk László (Hetven év. 1990. 57–58. p.) munkáiból valók.”
20 Varga E. Árpád: A magyarság lélekszáma a jelenkori Erdély területén. Hivatalos
és becsült adatok. 1–2. Európai Idõ. III, 1992. 11/12. sz. 4. p., 13/14. sz. 4. p.
Az utóbb rekonstruált részletes háttérszámítások a cikk elektronikus változatában
találhatók: http://www.kia.hu/konyvtar/erdely/leleksz.htm#hatter.