1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

Az Erdély etnikai és felekezeti statisztikája története 145
ségét, és ehhez kötettervet kért tõlem. A terjedelmi korlát meghatározása
mellett az volt a kikötése, hogy lehetõleg Erdélyben addig nem ismert
szövegek kerüljenek bele a kötetbe. Ez volt az elsõ alkalom, hogy számot
vetettem a szóba jöhetõ írásokkal; a tanulmányszövegek mellett külön
fejezetet szántam táblázatos feldolgozásaimnak is. Meghánytuk-vetettük
a tervezetet, azután a dolog valahogy félbe maradt. De a bogár akkor már
ott zsongott a fülemben és nem hagyott nyugodni. 1998 elejére nagyjából
kiforrtak elképzeléseim (közben létrejöttek újabb, rendszerezõ feldolgozásaim
is), és egy terjedelmesebb – a kilencvenes években született
írásaim zömét magában foglaló – kötet tervével februárban magam
indultam el kiadót keresni. (Mellékelem Szarka Lászlónak a kiadás
támogatását ajánló sorait.) 44 Bárdi Nándor szakmai meggondolásból
a Teleki László Alapítványnál történõ közzétételt szorgalmazta, ettõl
azonban rajta kívül álló okból – az alapítvány hezitálása miatti türelmetlenségemben
– elálltam. Miskolczy Ambrus felvetése, a debreceni egyetemi
kiadás, kósza ötlet maradt. Végül, Nagy Gáspár közbenjárásával
44 „Ajánlás Varga E. Árpád: Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetébõl. Tanulmányok
címmel benyújtott kötettervéhez.
A pályázó 1992-ben megjelent ‚Népszámlálások a jelenkori Erdély területén’
címû kismonográfi ája óta rendszeres adatgyûjtõ, és elemzõ munkájával, további
fontos résztanulmányok közlésével az erdélyi etnodemográfi a általános elismertséget
kivívott kutatója. Tanulmányok egész sorát szentelte az erdélyi népesedési,
nemzetiségi viszonyoknak.
A pályázó szakmai kvalitásait jelzi, hogy nem elégszik meg a népszámlálási adathalmazok
csoportosításával, idõrendi összehasonlításával. A pályázatban benyújtott
kötetterv is azt bizonyítja, hogy igen módszeresen próbál a népesedési folyamatok
mélyebb okaira is feleletet adni. Ennek érdekében olyan fontos kérdésekre
keresi a választ az egyes tanulmányokban, mint például a népszámlálási adatfelvételek
megbízhatósága, összehasonlíthatósága, a városok etnikai arculatának megváltozása,
a vegyes házasságoknak, a belsõ migrációs folyamatoknak a hatása stb.
A legutolsó, 1992. évi romániai népszámlálás sokat vitatott kérdéseiben elfoglalt
igen kiegyensúlyozott és mértéktartó álláspontját árnyalt elemzésekre, higgadt
következtetésekre alapozza.
Varga E. Árpád az átgondoltan építkezõ és a publicisztikai nyilvánosságtól magát
tudatosan távol tartó kutatók közé tartozik. Ezért aztán a mai harsány tülekedõ
világban nehezebben tudja a kutatásaihoz, kiadványaihoz szükséges anyagi fedezetet
biztosítani. A fentebb mondottak miatt, és mert a pályázatban megjelölt
kötet megjelentetését különösen fontosnak tartom, Varga E. Árpád pályázati
kérelmét messzemenõen támogatom.
Budapest, 1998. március 12.
Szarka László, MTA Történettudományi Intézet Nemzetiségtörténeti Osztály
mb. vez.”