1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

152 VARGA E. ÁRPÁD
késõbb az 1910. évi magyar (SKK. XLII. sz.), illetve az 1942. évi román
(SKK. XLVI. sz.) közigazgatási beosztás szerint is átdolgozták. Az 1910. és
1930. évi vallási adatokat Dél- Erdély területén ugyancsak az 1942-ben érvényes
román közigazgatásnak megfelelõen tették közzé (SKK. XLVII. sz.).
Észak-Erdélyre vonatkozóan az 1910. és 1930. évi anyanyelvi, továbbá felekezeti
adatokat az új magyar közigazgatási beosztás alapján közölték (SKK.
XIV., XV. sz.).
Az 1941. évi román népesség-számbavételbõl csak a népesség „etnikai
eredetére” vonatkozó fõbb községszintû adatok láttak napvilágot. Ezeket
is tartalmazza az az újrafeldolgozás, amely 1991-ben – Kepecs József
szerkesztésében – a Központi Statisztikai Hivatal gondozásában látott napvilágot
Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) megoszlása, 1850–1941
címmel. A válogatás a három fõ etnikumra (magyarok, románok, németek)
korlátozva az 1850. évi nemzetiségi, az 1880., 1910., 1930. és 1941. évi
anyanyelvi (Dél-Erdélyben nemzetiségi) adatokat gyûjti egybe településenként,
az 1910. évi közigazgatás beosztás szerint csoportosításban. [2001-ben
újabb kötetet adtak ki, hasonlóképpen szerkesztve, Erdély településeinek
1880–1941 közötti felekezeti megoszlásáról. Csak jóval késõbb szereztem
tudomást Miski György Erdélyi és Erdélyen kívüli települések ismertetése címû
kéziratos munkájáról. Ezt elõször 1996-ban publikálták, akkor még újdonságnak
számító elektronikus formában, majd az Arcanum Kiadó Székelyföld
és Erdély címû gyûjteményes CD-lemezén jelent meg 2002-ben. Az összeállítás
az 1910. évi magyarországi népszámláláskor fennállt településszámból
kiindulva helységnévtárszerûen – elõbb a történeti Erdélyben, majd
a Királyhágón inneni területen – a települések betûrendjében közli a rájuk
vonatkozó fontosabb információkat. Ezek között a helységek nevei és az
aktuális közigazgatási hovatartozás mellett helyet kaptak – mégpedig teljes
körûen – az 1850., 1880., 1910., 1920., 1930. és 1941. évi számbavétel anyanyelvi,
nemzetiségi és vallási adatai.]
A II. világháborút követõen Romániában csupán egyetlen egyszer, az
1966. évi népszámlálás alkalmával publikáltak települési szinten is etnikai
vonatkozású (nemzetiségi, illetve anyanyelvi) adatokat, ám ezek a kötetek
a legutóbbi idõkig el voltak zárva a kívülállók elõl. A román statisztikai
szolgálat 1995-ben egy megkeresésre számítógépes formában szerkesztett
anyagot bocsátott a magyar társintézmény rendelkezésére. Ez alapján
a Központi Statisztikai Hivatal Az erdélyi települések népessége nemzetiség szerint
(1930–1992) címmel tavaly kötetet jelentetett meg. A kiadvány az 1930.,
1956., 1966., 1977. és 1992. évi népszámlálások nemzetiségi, továbbá az