1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

More documents

Recommendations

Info

„… mi egy másik darab szereplõi vagyunk” 205 ez a két jellegzetesség Rácz könyvének alapattitûdje, a kötet szélesebb szakirodalmi környezetét, a cigányok történetiségével, történelmének elbeszélésével foglalkozó munkák adják. Ennek kapcsán feltétlenül két megjegyzést kell tennem: 1. Az elmúlt két évtizedben kibontakozó magyarországi cigánykutatás szûkebb értelemben vett historiográfi ai, társadalomtörténeti ágában – talán eléggé egyoldalú módon – a be- és kitelepítés, az elûzetés, az ellenõrzés, a fegyelmezés, a büntetés, a cigány csoportok történelmi traumái, a pogromok emlékezete, vagyis a „hatalom” gyakorlatai és megsemmisítõ akciói alkották az etnikus (a „cigány”) történetiség általános értelmezési keretét. 8 Ez a tematikus egyoldalúság – a cigányok történetének biológiai retorikája: a „test” és a vele való bánás technológiájának (!) túlsúlya a történettudományi diskurzusban – valószínûleg nem magyarázható maradéktalanul pragmatikus okokkal. (Sem azzal, hogy a primer, írásos történeti forráscsoportok: hivatali jegyzõkönyvek, rendeletek, törvények stb. a „hatalom” forrásai, ezért belõlük eleve ennek a politikai/ hatalmi asszimetriának a története következik; sem azzal, hogy a rendszerváltás utáni szimbolikus politikai küzdelmek (= nemzetépítések) ilyen formában, ebben a sajátos tematikai érdeklõdésben hatottak volna életükrõl […]. És miután eleget tettek kérésünknek, mi szintén „cigányként” beszéljük el õket […]. De ezek a szövegek már régen elvesztették azt az ártatlanságukat, hogy csak beszélnek valamirõl, és nem létrehozzák azt.” Kovai Cecília: „Élhetõ volt az a világ, de sok mindenben leredukált minket”. 175–230. In: Kovács Éva (szerk.): Tükörszilánkok. Kádár-korszakok a személyes emlékezetben. Budapest: MTA Szociológiai Kutatóintézete – 1956-os Intézet. 2008. 176–17. 8 Például: Karsai László: A cigánykérdés Magyarországon, 1919–1945. Út a cigány Holocausthoz. Cserépfalvi Kiadó: Budapest, 1992.; Pomogyi László: Cigánykérdés és cigányügyi igazgatás a polgári Magyarországon. Osiris-Századvég Kiadó: Budapest, 1995.; Nagy Pál: A magyarországi cigányok története a rendi társadalom korában. Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképzõ Fõiskola Kiadója: Kaposvár, 1998.; Purcsi Barna Gyula: A cigányrazziáktól a megsemmisítésig. In Polgárjogi füzetek. é. n. II. évfolyam, 1. szám, 4. füzet.; Bernáth Gábor (szerk.): Porrajmos. Roma Holocaust túlélõk emlékeznek. Roma Sajtóközpont: Budapest, 2000.; Purcsi Barna Gyula: „Fekete személyi igazolvány és munkatábor. Kísérlet a cigánykérdés »megoldására« az ötvenes évek Magyarországán”. Beszélõ, 2001. június, 26–37. Bernáth Péter – Polyák Laura: „Kényszermosdatások Magyarországon”. Beszélõ, 2001. június, 38–45.; Szita Szabolcs (szerk.): Tények, adatok a cigányok háborús üldöztetésének (1939–1945) tanintézeti feldolgozásához. Magyar Auschwitz Alapítvány – Holocaust Dokumentációs Központ: Budapest, 2000., Katz Katalin: Visszafojtott emlékezet. A magyarországi romák holokauszttörténetéhez. Budapest: Pont Kiadó, 2005.
206 BORBÉLY SÁNDOR vissza a történettudományi beszédmódra, vagy épp ellenkezõleg: egyfajta posztkolonialista kritika részét képezték). 2. Másfelõl közismert, hogy a szocializmus összeomlásával a közép- kelet európai térségben, s így Magyarországon is, a „nemzeti” beszédmód az „ellopott”, „megsemmisített”, „háttérbe szorított” múlt, illetve „kirekesztett” 9 történelemi tapasztalok rekonstruálását, felértékelõdését – egyáltalán: a különbözõ emlékezési gyakorlatok turbulenciáját hozta. 10 A szocializmusban háttérbe szorított társadalmi csoportok közül – ahogy Niedermüller Péter megjegyzi – a rendszerváltást követõen a legtöbben szót kértek, hogy elmesélhessék saját történetüket, 11 mégis, a túlburjánzó emlékezet (a folyamatosan megjelenõ önéletrajzok, naplók, memoárok, élettörténeti elbeszélések, történelmi visszaemlékezések stb.), illetve a magyarországi cigánykutatások intézményesülése ellenére, mintha a cigány elbeszélõk tanúságtétele mindmáig hiányozna. 12 Sõt, nem csupán a cigány kommunikatív emlékezet elbeszéléseinek gyûjtése, de antropológiai, szociológiai elemzése-feldolgozása, elméleti és módszertani problematizálása is érintetlen tárgyterületnek tûnik 13 – talán ennek köszönhetõ, hogy a cigány történetiség kérdése mindmáig 9 Vö.: Niedermüller Péter. A nacionalizmus kulturális logikája a posztszocializmusban. In: Századvég, 2000. tavasz, 91–109. 10 Lásd: Kovács Éva: Az élettörténeti emlékezet helye az emlékezetkutatásokban. Tudománytörténeti és kutatási bevezetõ. 9–40. Uõ. (szerk.): In: Kovács Éva (szerk.): Tükörszilánkok… i.m.13. 11 Vö.: Niedermüller Péter: A nacionalizmus… i.m. 94. 12 Civil vállalkozás a Roma Sajtóközpont digitális archívuma (www.rroma.hu), amely cigány-témájú fotó- és dokumentumtárat, valamint etnikus történelmi tapasztalatokat reprezentáló interjúkat gyûjt, és tesz közzé. A hírügynökség weboldalán azt olvashatjuk, hogy a vállalkozás keretén belül több száz olyan interjú készült, amelyben „romák mondják el saját történetüket, és nem mások beszélnek róluk”. A honlapon közölt válogatásból azonban látható, hogy ezek a történetek leginkább a hatalom, az erõszak, az elnyomás, a kemény diktatúrák emlékezete mentén tematizálják a „cigányt” – az adatbázis egy igencsak vitatható szelekció, és történelempolitikai elképzelés eredménye. (Példa erre az oral history gyûjtemény tematikus, szerkezeti felépítése, amely az 1971-es országos cigányvizsgálat néhány kiválasztott szövegén kívül, csupán a térbeli szegregáció eseményeit („Lakni valahol – romaként”), a kényszermosdatások történetét („Egészségügy”), illetve a megsemmisítés fragmentált elbeszéléseit („Holocaust”) tartalmazza.) (Lásd: http://www.rroma.hu/gss_rroma/alpha?do=3&pg=79&m132_ act=1&st=4 – utolsó megtekintés: 2009.09.03.) 13 A Kádár-korszak „cigány” emlékezetének alapos, narratív antropológia elemezésére csupán a már hivatkozott szakirodalmi példát tudom említeni: Kovai Cecília: „Élhetõ volt az a világ…” i.m. 175–230.
Page 1 and 2:
REGIO Kisebbség, Politika, Társad
Page 4 and 5:
HELYZETKÉP Ankét a kisebbségkuta
Page 6 and 7:
A. GERGELY ANDRÁS 1. Ankét a kise
Page 8 and 9:
Ankét a kisebbségkutatás helyzet
Page 10 and 11:
Page 12 and 13:
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Page 50 and 51:
KISS GY. CSABA 1. Ankét a kisebbs
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
KONTRA MIKLÓS Ankét a kisebbségk
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
ELENA MANNOVA Új fogalmak - divat
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
MIRNICS KÁROLY Ankét a kisebbség
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
ÖLLÖS LÁSZLÓ 1. Ankét a kisebb
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
SALAT LEVENTE 1. Ankét a kisebbsé
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120:
Page 123 and 124:
122 VARGA E. ÁRPÁD A kérdéses i
Page 125 and 126:
124 VARGA E. ÁRPÁD A munka leadá
Page 127 and 128:
126 VARGA E. ÁRPÁD Az 1956. évi
Page 129 and 130:
128 VARGA E. ÁRPÁD A levélbõl a
Page 131 and 132:
130 VARGA E. ÁRPÁD Ettõl kezdve
Page 133 and 134:
132 VARGA E. ÁRPÁD - fogyasztásr
Page 135 and 136:
134 VARGA E. ÁRPÁD során szerzet
Page 137 and 138:
136 VARGA E. ÁRPÁD tényébõl. A
Page 139 and 140:
138 VARGA E. ÁRPÁD Egy, az interj
Page 141 and 142:
140 VARGA E. ÁRPÁD unszolására
Page 143 and 144:
142 VARGA E. ÁRPÁD Fõ célom a m
Page 145 and 146:
144 VARGA E. ÁRPÁD Az ígéretesn
Page 147 and 148:
146 VARGA E. ÁRPÁD áprilisban P
Page 149 and 150:
148 VARGA E. ÁRPÁD Mi az, amire g
Page 151 and 152:
150 VARGA E. ÁRPÁD táblasorozat.
Page 153 and 154:
152 VARGA E. ÁRPÁD késõbb az 19
Page 155 and 156: 154 VARGA E. ÁRPÁD közigazgatás
Page 157 and 158: 156 VARGA E. ÁRPÁD felekezeti ada
Page 159 and 160: 158 VARGA E. ÁRPÁD közreadása.
Page 161 and 162: 160 VARGA E. ÁRPÁD mert valamilye
Page 163 and 164: 162 VARGA E. ÁRPÁD megtalált a f
Page 165 and 166: 164 VARGA E. ÁRPÁD elhárult, az
Page 167 and 168: 166 VARGA E. ÁRPÁD (és alatti...
Page 169 and 170: 168 SZÁSZ ZOLTÁN „Az államok a
Page 171 and 172: 170 SZÁSZ ZOLTÁN Ez az osztrák
Page 173 and 174: 172 SZÁSZ ZOLTÁN Ezt egyébként
Page 175 and 176: 174 SZÁSZ ZOLTÁN csorbítani kell
Page 177 and 178: 176 SZÁSZ ZOLTÁN húzhassanak has
Page 179 and 180: 178 SZÁSZ ZOLTÁN A modus vivendi
Page 181 and 182: 180 EILER FERENC több állam is, a
Page 183 and 184: 182 EILER FERENC saját költségen
Page 185 and 186: 184 EILER FERENC állami felügyele
Page 187 and 188: 186 EILER FERENC csak az Ålandi la
Page 189 and 190: 188 EILER FERENC az esetben kötele
Page 191 and 192: 190 EILER FERENC voltak hívei a ki
Page 193 and 194: 192 EILER FERENC a német kisebbsé
Page 195 and 196: 194 EILER FERENC autonómiát bizto
Page 198 and 199: SZEMLE KISS BALÁZS Nemzeti és nye
Page 200 and 201: Nemzeti és nyelvi sokszínûség K
Page 202 and 203: Nemzeti és nyelvi sokszínûség K
Page 204 and 205: „… mi egy másik darab szerepl
Page 222 and 223: ZAHORÁN CSABA Egy kicsi, de fontos
Page 224 and 225: Egy kicsi, de fontos könyvrõl 223
Page 230 and 231: LISZKA JÓZSEF, etnográfus Fórum
Page 232: REGIO ALAPÍTOTTA 1990-BEN Írók S
show all

1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?