1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

More documents

Recommendations

Info

A kisebbségi autonómia gondolata és a nemzetközi politika 189 is szerepet játszott abban, hogy nem teremtették meg a kulturális autonómia intézményi hátterét. 26 A harmincas években a kisebbségek helyzete Észtországban is nehezebbre fordult az autoriter rezsim hatalomra kerülése után, az autonómia azonban kisebb módosításokkal az évtized végéig fennmaradt. Lettország 1919 decemberében döntött arról, hogy a területén élõ kisebbségek számára lehetõvé teszi az iskolai autonómia megvalósítását. Az orosz, német, zsidó, lengyel és belorusz kisebbség a következõ évtizedben élt is ezzel a lehetõséggel, és iskolagondnokságokat hoztak létre, melynek vezetõje és hivatalnokai a kultuszminisztérium mellett tevékenykedtek. 27 A kisebbség által javasolt vezetõk tanácsadói jogkörrel részt vehettek a minisztertanács ülésein minden olyan kérdés tárgyalásánál, amely az általuk képviselt kisebbség kulturális életét befolyásolhatta. 1934-ben azonban az új autoriter rezsim a kisebbségek önkormányzatait egy tollvonással felszámolta. Litvánia 1920-ban biztosított széleskörû önkormányzatot a területén élõ zsidó hitközségek számára. 28 A vallási és jótékonysági ügyek mellett a közösségek az oktatás kérdésében autonómiát élveztek, melynek hordozói az oktatási bizottságok voltak, amelyek a hitközség, a tanári kar és a szülõk képviselõibõl álltak. Ezek felett álltak a zsidó Nemzeti Tanácsok, legfelül pedig az állami felügyeletet is ellátó zsidó ügyekért felelõs tárca nélküli miniszter. Az autonómiát a litván állam „negatív tapasztalatokra” hivatkozva 1926-ra lényegében felszámolta, s csak a hitközségek autonómiáját hagyta továbbra is érvényben. Autonómia és nagypolitika A két világháború között mûködõ, illetve a nemzetközi dokumentumokban kötelezettségként lefektetett és az érintett kisebbségek részérõl az elvárás szintjén napirenden tartott kisebbségi autonómiák kiépítésérõl rendelkezõ jogszabályok a jugoszláv-román szerzõdéstõl eltekintve a 20-as évek elsõ felében születtek, s néhány kivételtõl eltekintve a világháborúban gyõztes nagyhatalmak, majd késõbb az irányításuk alatt álló Népszövetség tevékeny részvételével jöttek létre. A nagyhatalmak nem 26 Uo. 18–19. 27 Georg von Rauch-Romuald J. Misiunas-Rein Taagepera: i. m. 92–93. 28 Theodor Veiter: i. m. 208.
190 EILER FERENC voltak hívei a kisebbségi autonómiák széleskörû elterjesztésének. Részben azért, mert Anglia és Franciaország politikusai hagyományosan az államnemzet koncepciójának logikája mentén gondolkodtak a kisebbségi kérdésekben, s ennek megfelelõen abban reménykedtek, hogy a teljes körû polgári és politikai jogegyenlõség megteremtése elõbb-utóbb biztosítani fogja a kisebbséghez tartozók állampolgári lojalitását, sõt magához az asszimilációhoz is elvezethet. 29 Ez pedig hozzájárulhat a térségben frissen kialakított status quo tartós fennmaradásához. Másrészt azonban tisztában voltak azzal is, hogy a békerendezésbõl területi nyereséggel kikerülõ államok, jövõbeni szövetségeseik, a legnagyobb bizalmatlansággal tekintenek a hozzájuk került nemzeti kisebbségekre, s a kisebbségi szerzõdések elfogadtatását már általában véve is rossz néven vették. A békeszerzõdések aláírása után már egyébként is csak azokban a függõ ügyekben volt módjuk nyomásgyakorlásra, ahol a határok végsõ szentesítéséhez még szükség volt a hozzájárulásukra, tehát kellõ nyomásgyakorló erõvel rendelkeztek, és úgy találták, hogy az adott térség stabilitása az önkormányzat valamely formájának megadásával erõsíthetõ. A világháborúból területi nyereséggel kikerülõ, valamint újonnan alakult államok általában destabilizáló tényezõként tekintettek a területi fennhatóságuk alá került nemzeti kisebbségekre. Különösen igaz volt ez azokra az esetekre, ahol a kisebbségek nagy létszámú, államhatár mentén élõ közösséget alkottak. Tisztában voltak vele, hogy a magukat egyik napról a másikra kisebbségi sorban találó, korábban egy más állam polgáraként a többségi nemzethez tartozó közösségek feltétlen és kizárólagos lojalitása nem nyerhetõ el rövidtávon, ezért mindent elkövettek azért, hogy a közösségek az érintett régiókban korábban betöltött kulturális, gazdasági és társadalmi pozíciója meggyengüljön, s a több generációra tervezett asszimiláció elõsegítéseként kulturális és oktatási téren is igyekeztek mozgásterüket szûkíteni. Nem véletlen tehát, hogy a balti államoktól eltekintve a térség államai elzárkóztak nemzeti kisebbségeik autonómiatörekvései elõl. 30 Nem szabad figyelmen kívül hagyni persze azt 29 A szerzõdések nagyhatalmak által várt szerepérõl az állampolgári lojalitás megteremtésében lásd Georges Benjamin Clemenceau kísérõlevele a lengyel kisebbségvédelmi szerzõdés átadásakor Ignacy Jan Paderewskinek, a lengyel kormány elnökének, 1919. június 24-én. In: Galántai József: i. m. 197–198. 30 A tendenciát még inkább alátámasztja az a tény, hogy a Litvánia és Lettország is visszavonta idõvel az autonómiát biztosító jogszabályokat, és Észtország sem hagyta csorbítatlanul a kisebbségeknek biztosított jogosítványokat.
Page 1 and 2:
REGIO Kisebbség, Politika, Társad
Page 4 and 5:
HELYZETKÉP Ankét a kisebbségkuta
Page 6 and 7:
A. GERGELY ANDRÁS 1. Ankét a kise
Page 8 and 9:
Ankét a kisebbségkutatás helyzet
Page 10 and 11:
Page 12 and 13:
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Page 50 and 51:
KISS GY. CSABA 1. Ankét a kisebbs
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
KONTRA MIKLÓS Ankét a kisebbségk
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
ELENA MANNOVA Új fogalmak - divat
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
MIRNICS KÁROLY Ankét a kisebbség
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
ÖLLÖS LÁSZLÓ 1. Ankét a kisebb
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
SALAT LEVENTE 1. Ankét a kisebbsé
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120:
Page 123 and 124:
122 VARGA E. ÁRPÁD A kérdéses i
Page 125 and 126:
124 VARGA E. ÁRPÁD A munka leadá
Page 127 and 128:
126 VARGA E. ÁRPÁD Az 1956. évi
Page 129 and 130:
128 VARGA E. ÁRPÁD A levélbõl a
Page 131 and 132:
130 VARGA E. ÁRPÁD Ettõl kezdve
Page 133 and 134:
132 VARGA E. ÁRPÁD - fogyasztásr
Page 135 and 136:
134 VARGA E. ÁRPÁD során szerzet
Page 137 and 138:
136 VARGA E. ÁRPÁD tényébõl. A
Page 139 and 140: 138 VARGA E. ÁRPÁD Egy, az interj
Page 141 and 142: 140 VARGA E. ÁRPÁD unszolására
Page 143 and 144: 142 VARGA E. ÁRPÁD Fõ célom a m
Page 145 and 146: 144 VARGA E. ÁRPÁD Az ígéretesn
Page 147 and 148: 146 VARGA E. ÁRPÁD áprilisban P
Page 149 and 150: 148 VARGA E. ÁRPÁD Mi az, amire g
Page 151 and 152: 150 VARGA E. ÁRPÁD táblasorozat.
Page 153 and 154: 152 VARGA E. ÁRPÁD késõbb az 19
Page 155 and 156: 154 VARGA E. ÁRPÁD közigazgatás
Page 157 and 158: 156 VARGA E. ÁRPÁD felekezeti ada
Page 159 and 160: 158 VARGA E. ÁRPÁD közreadása.
Page 161 and 162: 160 VARGA E. ÁRPÁD mert valamilye
Page 163 and 164: 162 VARGA E. ÁRPÁD megtalált a f
Page 165 and 166: 164 VARGA E. ÁRPÁD elhárult, az
Page 167 and 168: 166 VARGA E. ÁRPÁD (és alatti...
Page 169 and 170: 168 SZÁSZ ZOLTÁN „Az államok a
Page 171 and 172: 170 SZÁSZ ZOLTÁN Ez az osztrák
Page 173 and 174: 172 SZÁSZ ZOLTÁN Ezt egyébként
Page 175 and 176: 174 SZÁSZ ZOLTÁN csorbítani kell
Page 177 and 178: 176 SZÁSZ ZOLTÁN húzhassanak has
Page 179 and 180: 178 SZÁSZ ZOLTÁN A modus vivendi
Page 181 and 182: 180 EILER FERENC több állam is, a
Page 183 and 184: 182 EILER FERENC saját költségen
Page 185 and 186: 184 EILER FERENC állami felügyele
Page 187 and 188: 186 EILER FERENC csak az Ålandi la
Page 189: 188 EILER FERENC az esetben kötele
Page 193 and 194: 192 EILER FERENC a német kisebbsé
Page 195 and 196: 194 EILER FERENC autonómiát bizto
Page 198 and 199: SZEMLE KISS BALÁZS Nemzeti és nye
Page 200 and 201: Nemzeti és nyelvi sokszínûség K
Page 202 and 203: Nemzeti és nyelvi sokszínûség K
Page 204 and 205: „… mi egy másik darab szerepl
Page 222 and 223: ZAHORÁN CSABA Egy kicsi, de fontos
Page 224 and 225: Egy kicsi, de fontos könyvrõl 223
Page 230 and 231: LISZKA JÓZSEF, etnográfus Fórum
Page 232: REGIO ALAPÍTOTTA 1990-BEN Írók S
show all

1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?