1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

More documents

Recommendations

Info

A kisebbségi autonómia gondolata és a nemzetközi politika 185 Bár 1927-ben Kárpátalja a köztársaság negyedik tartománya lett, az igazgatásával kapcsolatban meghozott törvények és rendeletek mindenkor biztosították a központi hatalom teljes körû jogosultságát a terület ügyeinek intézésében. 1937-ben ugyan egy, a kormányzó jogállását szabályozó törvény az eddigiektõl eltérõen több jogosítványt biztosított a régió számára, fõleg a közoktatásügy, az iskolai igazgatás és a hivatalnokok kinevezése terén, de a rendelkezés önigazgatás-jellegét jelentõsen csorbította, hogy a kormányzó minden fontos döntéséhez a kormány képviseletét, és ezzel egyszersmind a felügyeleti szerepet is ellátó kormányzó helyettes egyetértését is be kellett szerezni. 15 Államközi megállapodásokon alapuló autonómiák A stratégiai fontosságú, svédek által lakott Åland-szigetcsoport hovatartozásának kérdése a Finn Köztársaság kikiáltása, s a terület Oroszországtól való függetlenedése kapcsán került a nemzetközi politika érdeklõdésének homlokterébe, miután Svédország a békekonferencián magának követelte a korábban nemzetközi szerzõdés alapján a Finn Nagyhercegség területi fennhatósága alá tartozó szigeteket. A Népszövetség Tanácsa a fi nn fennhatóságot ismerte el a svéd ellenében, ugyanakkor azonban kikötötte, hogy a szigetek lakosságának a fi nn kormány által hamarjában, megelõzõ szándékkal kidolgozott önkormányzaton jóval túlmutató garanciákat kell kapnia. A Népszövetség moderálásával zajló fi nn-svéd tárgyalásokon rögzítették végül 1921 márciusában a területnek nyújtandó széleskörû autonómia alapelveit. 16 Az Åland-szigetek területi önkormányzata messze a legszélesebb körû, ráadásul a gyakorlatba is átültetett, és lényegében problémamentesen mûködõ autonómiamodellé vált a két világháború között. A területnek saját parlamentje volt, a szigetek kormányzóját pedig a fi nn köztársasági elnök csak a lakosság képviseletét ellátó Landsting egyetértésével nevezhette ki. 17 Választójoggal 15 Theodor Veiter: i. m. 156–157. 16 A rendezés sajátossága, hogy sem fi nn, sem svéd részrõl nem írták alá a megállapodást, s azt csak a Népszövetség Tanácsának ülésérõl készített jegyzõkönyv idézi, és hogy formálisan – eltérõen a fi nn gyakorlattól – a fi nn parlamentben sem erõsítették meg. Kovács Péter: Az Åland-szigetek autonómiája. In: Az Åland-szigetek önkormányzata. Teleki László Alapítvány, Budapest, 1994. 11. 17 Theodor Veiter: i. m. 144–147.
186 EILER FERENC csak az Ålandi lakosok rendelkeztek, s a betelepülõk szavazati jogának megszerzése elé szigorú feltételeket támasztottak. Ezen felül az Ålandi ingatlanvagyon (agrárkérdés) védelmét is komoly rendelkezések védték a kívülrõl jövõ esetleges felvásárlási szándékokkal szemben. Az állami iskolákban az oktatás nyelve a svéd lett, a fi nn oktatása a közösség beleegyezése mellett kerülhetett csak sor. A szigetek autonómiája felett a Népszövetség vállalt garanciát, de a két világháború között nem volt szükség közbelépésére, mivel Finnország nem sértette meg a svéd közösségnek nyújtott jogokat. Ugyancsak a Legfelsõbb Tanács közremûködésével, sõt annak kifejezett nyomására jött létre a Felsõ-sziléziai Egyezmény 1922-ben Németország és Lengyelország között, mely bár az érintett területen élõ kisebbségek számára nem nyújtott valódi autonómiát, de az oktatás kérdésében az iskolaszékek létesítésének kötelezettségével és szerepének jogszabályba való foglalásával (§. 111–112.) az iskolai autonómia egy fontos elemét mégis magában foglalta. 18 Az iskolaszék tagjainak többségét az érintett osztályba vagy iskolába járó szülõknek kellett kitenniük. Az iskolaszékek részt vehettek az iskolák belsõ és külsõ igazgatásában, a kisebbségi iskoláknak járó összegek felhasználása felõli döntésekben, s kifejezhették kívánságukat az új tanítók személyét illetõen. A jogosítványok hatékonyságát azonban jelentõsen csökkentette, hogy az iskola igazgatásában a testület csak „méltányos módon” szólhatott bele, s hogy a tanítóválasztás kapcsán is csak kívánságaik megfogalmazására volt joguk, ami végeredményben lehetõséget kínált a kisebbségi közösség akaratának fi gyelmen kívül hagyására. 19 A Memel-vidék jogállásáról rendelkezõ egyezmény csak korlátozottan sorolható be az államközi megállapodás alapján létrejött autonómiák közé. Nem annyira azért, mert a Népszövetség Tanácsa dolgozta ki és fogadtatta el a megállapodás szövegét, hanem azért, mivel a szerzõdés valójában nem két állam között köttetett, hanem Litvánia és a Nagyköveti Tanácsban szereplõ államok között. A területi autonómia egy robbanással fenyegetõ krízishelyzet kezelésének eredményeként született. Németország a fõhatalmak javára lemondott a területrõl, melyet mandátumként 3 évig Franciaország irányított, amelyre azonban egyaránt 18 A Felsõ-sziléziai egyezmény iskolákkal kapcsolatos rendelkezéseirõl lásd J. P. Wanderholt: Das Minderheitenrecht in Oberschlesien. Brücke Verlag, Berlin, 1930. 51–88. 19 A német kisebbségi iskolák ügyében meglehetõsen sok panasz érkezett a Népszövetség Titkárságára. Buza László: i. m. 289–309.
Page 1 and 2:
REGIO Kisebbség, Politika, Társad
Page 4 and 5:
HELYZETKÉP Ankét a kisebbségkuta
Page 6 and 7:
A. GERGELY ANDRÁS 1. Ankét a kise
Page 8 and 9:
Ankét a kisebbségkutatás helyzet
Page 10 and 11:
Page 12 and 13:
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Page 50 and 51:
KISS GY. CSABA 1. Ankét a kisebbs
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
KONTRA MIKLÓS Ankét a kisebbségk
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
ELENA MANNOVA Új fogalmak - divat
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
MIRNICS KÁROLY Ankét a kisebbség
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
ÖLLÖS LÁSZLÓ 1. Ankét a kisebb
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
SALAT LEVENTE 1. Ankét a kisebbsé
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120:
Page 123 and 124:
122 VARGA E. ÁRPÁD A kérdéses i
Page 125 and 126:
124 VARGA E. ÁRPÁD A munka leadá
Page 127 and 128:
126 VARGA E. ÁRPÁD Az 1956. évi
Page 129 and 130:
128 VARGA E. ÁRPÁD A levélbõl a
Page 131 and 132:
130 VARGA E. ÁRPÁD Ettõl kezdve
Page 133 and 134:
132 VARGA E. ÁRPÁD - fogyasztásr
Page 135 and 136: 134 VARGA E. ÁRPÁD során szerzet
Page 137 and 138: 136 VARGA E. ÁRPÁD tényébõl. A
Page 139 and 140: 138 VARGA E. ÁRPÁD Egy, az interj
Page 141 and 142: 140 VARGA E. ÁRPÁD unszolására
Page 143 and 144: 142 VARGA E. ÁRPÁD Fõ célom a m
Page 145 and 146: 144 VARGA E. ÁRPÁD Az ígéretesn
Page 147 and 148: 146 VARGA E. ÁRPÁD áprilisban P
Page 149 and 150: 148 VARGA E. ÁRPÁD Mi az, amire g
Page 151 and 152: 150 VARGA E. ÁRPÁD táblasorozat.
Page 153 and 154: 152 VARGA E. ÁRPÁD késõbb az 19
Page 155 and 156: 154 VARGA E. ÁRPÁD közigazgatás
Page 157 and 158: 156 VARGA E. ÁRPÁD felekezeti ada
Page 159 and 160: 158 VARGA E. ÁRPÁD közreadása.
Page 161 and 162: 160 VARGA E. ÁRPÁD mert valamilye
Page 163 and 164: 162 VARGA E. ÁRPÁD megtalált a f
Page 165 and 166: 164 VARGA E. ÁRPÁD elhárult, az
Page 167 and 168: 166 VARGA E. ÁRPÁD (és alatti...
Page 169 and 170: 168 SZÁSZ ZOLTÁN „Az államok a
Page 171 and 172: 170 SZÁSZ ZOLTÁN Ez az osztrák
Page 173 and 174: 172 SZÁSZ ZOLTÁN Ezt egyébként
Page 175 and 176: 174 SZÁSZ ZOLTÁN csorbítani kell
Page 177 and 178: 176 SZÁSZ ZOLTÁN húzhassanak has
Page 179 and 180: 178 SZÁSZ ZOLTÁN A modus vivendi
Page 181 and 182: 180 EILER FERENC több állam is, a
Page 183 and 184: 182 EILER FERENC saját költségen
Page 185: 184 EILER FERENC állami felügyele
Page 189 and 190: 188 EILER FERENC az esetben kötele
Page 191 and 192: 190 EILER FERENC voltak hívei a ki
Page 193 and 194: 192 EILER FERENC a német kisebbsé
Page 195 and 196: 194 EILER FERENC autonómiát bizto
Page 198 and 199: SZEMLE KISS BALÁZS Nemzeti és nye
Page 200 and 201: Nemzeti és nyelvi sokszínûség K
Page 202 and 203: Nemzeti és nyelvi sokszínûség K
Page 204 and 205: „… mi egy másik darab szerepl
Page 222 and 223: ZAHORÁN CSABA Egy kicsi, de fontos
Page 224 and 225: Egy kicsi, de fontos könyvrõl 223
Page 230 and 231: LISZKA JÓZSEF, etnográfus Fórum
Page 232: REGIO ALAPÍTOTTA 1990-BEN Írók S
show all

1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?