1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

More documents

Recommendations

Info

A kisebbségi autonómia gondolata és a nemzetközi politika 191 a tényt sem, hogy az államok belpolitikai megosztottsága sem kedvezett a kisebbségi önkormányzatiság gondolatának, hiszen a kisebbségi kérdés tematizálása a választások során szavazatokat hozhatott a pártok számára, de ugyanúgy voksokat is vehetett el tõlük. A területi veszteséget elkönyvelõ, s ezáltal nagy külsõ kisebbségekkel rendelkezõ államok sem erõltették nemzetközi tárgyalásaikon a kisebbségi autonómia gondolatát. Egyrészt azért, mert ebben a kérdésben nem rendelkeztek mozgástérrel, hisz már a béketárgyalások során elõadott ilyen irányú kívánságaikat sem vették figyelembe, másrészt azért mert nyilvánvaló volt, hogy szomszédjaik ebben a kérdésben nem hajlandók semmiféle engedményt tenni. 31 Ezen államok számára gazdasági és politikai létkérdés volt ugyanakkor, hogy minél elõbb betagozódjanak az új nemzetközi rendbe, s az esetleges autonómiakövetelések ezt csak tovább nehezítették volna. Nem is beszélve arról, hogy a kisebbségi szerzõdések be nem tartása szomszéd államaikban már önmagában adott annyi muníciót nekik, amivel külsõ kisebbségeik elégedetlenségét folyamatosan napirenden tarthatták a nemzetközi fórumokon, mindenek elõtt a Népszövetségben. A világháború utáni területi rendezést úgysem tekintették véglegesnek, s csak a szükséges nemzetközi konstellációra vártak, hogy elcsatolt területeiket visszaszerezzék. Volt azonban még egy ok, ami miatt nem erõltették hivatalosan az autonómia kérdését: saját belsõ kisebbségeik számára maguk sem kívánták megadni a kisebbségi önkormányzatot, s ez egy nemzetközi vita esetén támadási felületet jelentett volna ellenük. A helyzet összetettségét, a különbözõ politikai nézetek és érdekek összeütközését jól példázza Gustav Stresemann német külügyminiszter sikertelen erõfeszítése a személyi elvû kulturális autonómia németországi bevezetésére 1924–1926-ban. Stresemannt 1924-re sikerült a német kisebbségek vezetõinek meggyõznie arról, hogy egy ilyen irányú lépés Németország tekintélyét emelné a nemzetközi politikai porondon a Népszövetségbe való belépés és a majdani Tanács tagság kapcsán, ráadásul 31 A magyar békedelegáció széleskörû autonómia biztosítását javasolta a Szövetséges és Társult Hatalmaknak. Gróf Apponyi Albert a magyar békedelegáció vezetõjének jegyzéke a Legfelsõbb Tanácsnak (A kisebbségekrõl). Neuilly, 1920. februárius 20-án. In: Ádám Magda-Cholnoky Gyõzõ (Szerk.): Trianon. A magyar békeküldöttség tevékenysége 1920-ban. Budapest, 2000. 456–460. A német békedelegáció az elszakadt területeken élõ német kisebbségek védelme érdekében a kulturális autonómia megteremtésének jogszabályokban rögzített lehetõségét kérte a nagyhatalmaktól. In: Herbert Kraus: Das Recht der Minderheiten. Berlin, 1927. 42.
192 EILER FERENC a német kisebbségek érdekeit is jól szolgálná, mivel így az példamutató magatartására hivatkozva hitelesen emelhetné fel szavát a kisebbségeket érõ sérelmek ellen. 32 A külügyminiszter azonban már az elõkészítõ tárgyalások során leküzdhetetlennek bizonyuló akadályokba ütközött. Nemcsak a szövetségi minisztériumokkal kellett megküzdenie, hanem a kérdésben végsõ soron illetékes tartományok ellenállásával is. Ez utóbbiak (különösen Bajorország és Poroszország) elhanyagolhatónak és hipotetikusnak vélték azokat az elõnyöket, amelyek egy ilyen egyoldalú lépésbõl származhatnak, s elutasító érveikben a kérdés belpolitikai aspektusai mellett a német területi állomány biztosítására helyezték a hangsúlyt. 33 A porosz kormány illetékes képviselõi ugyanis a német-lengyel határon élõ kisebbségek öntudatra ébredésétõl tartottak, s többek között azzal érveltek, hogy amennyiben egy ilyen szabályozás életbe lépne, fennállna annak veszélye, hogy a mintegy 200 ezer mazúr lakos, akiknek jó része még nem beszél németül, „ellengyelesedik”, s idõvel egy ilyen fejlemény Kelet-Poroszország teljes elvesztéséhez vezethetne. 34 A vitában végül a külügyminisztérium maradt alul, és a kisebbségi iskolák kérdését 1928-ban Poroszország állami kisebbségi iskolák kiépítésével szabályozta. Az autonómiáról folytatott vitának azonban volt egy másik aspektusa is, amirõl a külügyminisztérium nem szívesen vett tudomást, sõt valójában fi gyelmen kívül is hagyott. Maguk az érintett kisebbségek ugyanis tiltakoztak az iskolai autonómia esetleges bevezetése ellen. Az evangélikus mazúrok vezetõi például csak abban az esetben lettek volna hajlandók a kulturális önkormányzat kérdésével foglalkozni, amennyiben ennek pozitív szociális kihatásai is lettek volna, s mérsékelték volna a német és a mazúr lakosság közti szociális távolságot. 35 A külügyminisztérium ugyan a kisebbségek ellenállása mögött – feltehetõen részben joggal – az anyaállamok (Dánia és Lengyelország) intencióit sejtette, azt azonban belsõ feljegyzéseiben maga is aláhúzta, hogy a kulturális autonómiát igazából csak azok a kisebbségek tudják jól kihasználni (s a németországiakat nem tartotta ilyennek), melyek viszonylag 32 A külügyminisztérium álláspontjáról lásd Stresemann birodalmi külügyminiszter körirata. Berlin, 1925. január 13. In: Akten zur Deutschen Auswärtigen Politik.(ADAP) Serie A, Band XII. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen, 1950–1995. 42–49. 33 Bastian Schot: Nation oder Staat? Deutschland und der Minderheitenschutz. J. G. Herder-Institut, Marburg/Lahn, 1988. 155–160. 34 Von Heeren követségi tanácsos feljegyzése. Berlin, 1925. május 12. In: ADAP, Serie A, Band XIII. 86–87. 35 Bastian Schot: i. m. 155.
Page 1 and 2:
REGIO Kisebbség, Politika, Társad
Page 4 and 5:
HELYZETKÉP Ankét a kisebbségkuta
Page 6 and 7:
A. GERGELY ANDRÁS 1. Ankét a kise
Page 8 and 9:
Ankét a kisebbségkutatás helyzet
Page 10 and 11:
Page 12 and 13:
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Page 50 and 51:
KISS GY. CSABA 1. Ankét a kisebbs
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
KONTRA MIKLÓS Ankét a kisebbségk
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
ELENA MANNOVA Új fogalmak - divat
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
MIRNICS KÁROLY Ankét a kisebbség
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
ÖLLÖS LÁSZLÓ 1. Ankét a kisebb
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
SALAT LEVENTE 1. Ankét a kisebbsé
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120:
Page 123 and 124:
122 VARGA E. ÁRPÁD A kérdéses i
Page 125 and 126:
124 VARGA E. ÁRPÁD A munka leadá
Page 127 and 128:
126 VARGA E. ÁRPÁD Az 1956. évi
Page 129 and 130:
128 VARGA E. ÁRPÁD A levélbõl a
Page 131 and 132:
130 VARGA E. ÁRPÁD Ettõl kezdve
Page 133 and 134:
132 VARGA E. ÁRPÁD - fogyasztásr
Page 135 and 136:
134 VARGA E. ÁRPÁD során szerzet
Page 137 and 138:
136 VARGA E. ÁRPÁD tényébõl. A
Page 139 and 140:
138 VARGA E. ÁRPÁD Egy, az interj
Page 141 and 142: 140 VARGA E. ÁRPÁD unszolására
Page 143 and 144: 142 VARGA E. ÁRPÁD Fõ célom a m
Page 145 and 146: 144 VARGA E. ÁRPÁD Az ígéretesn
Page 147 and 148: 146 VARGA E. ÁRPÁD áprilisban P
Page 149 and 150: 148 VARGA E. ÁRPÁD Mi az, amire g
Page 151 and 152: 150 VARGA E. ÁRPÁD táblasorozat.
Page 153 and 154: 152 VARGA E. ÁRPÁD késõbb az 19
Page 155 and 156: 154 VARGA E. ÁRPÁD közigazgatás
Page 157 and 158: 156 VARGA E. ÁRPÁD felekezeti ada
Page 159 and 160: 158 VARGA E. ÁRPÁD közreadása.
Page 161 and 162: 160 VARGA E. ÁRPÁD mert valamilye
Page 163 and 164: 162 VARGA E. ÁRPÁD megtalált a f
Page 165 and 166: 164 VARGA E. ÁRPÁD elhárult, az
Page 167 and 168: 166 VARGA E. ÁRPÁD (és alatti...
Page 169 and 170: 168 SZÁSZ ZOLTÁN „Az államok a
Page 171 and 172: 170 SZÁSZ ZOLTÁN Ez az osztrák
Page 173 and 174: 172 SZÁSZ ZOLTÁN Ezt egyébként
Page 175 and 176: 174 SZÁSZ ZOLTÁN csorbítani kell
Page 177 and 178: 176 SZÁSZ ZOLTÁN húzhassanak has
Page 179 and 180: 178 SZÁSZ ZOLTÁN A modus vivendi
Page 181 and 182: 180 EILER FERENC több állam is, a
Page 183 and 184: 182 EILER FERENC saját költségen
Page 185 and 186: 184 EILER FERENC állami felügyele
Page 187 and 188: 186 EILER FERENC csak az Ålandi la
Page 189 and 190: 188 EILER FERENC az esetben kötele
Page 191: 190 EILER FERENC voltak hívei a ki
Page 195 and 196: 194 EILER FERENC autonómiát bizto
Page 198 and 199: SZEMLE KISS BALÁZS Nemzeti és nye
Page 200 and 201: Nemzeti és nyelvi sokszínûség K
Page 202 and 203: Nemzeti és nyelvi sokszínûség K
Page 204 and 205: „… mi egy másik darab szerepl
Page 222 and 223: ZAHORÁN CSABA Egy kicsi, de fontos
Page 224 and 225: Egy kicsi, de fontos könyvrõl 223
Page 230 and 231: LISZKA JÓZSEF, etnográfus Fórum
Page 232: REGIO ALAPÍTOTTA 1990-BEN Írók S
show all

1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?