1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

154 VARGA E. ÁRPÁD
közigazgatási beosztást követve csoportosítom. A közlés alapelemei a ma is
létezõ települések, valamint mindazon helységek, melyek az illetõ településbe
beolvadtak, vagy kiváltak belõle az idõk során, így rájuk vonatkozóan a feldolgozott
népszámlálási kötetek bármelyikében adat található. A beolvadásokra
vagy kiválásokra – s esetenként az érintett település feltûnõbb lélekszámváltozásainak
egyéb természetû okaira – lábjegyzetek, kereszthivatkozások formájában
hívom fel a fi gyelmet. A mai alsó- vagy középszintû közigazgatási egységek
(község = comunã, város = oraº, megyei város = municipiu) idõsorait
– az alájuk rendelt települések (illetõleg egykor önállóan létezett településrészeik)
adatainak összegzése révén – ugyancsak megadom.
Az anyanyelvi-nemzetiségi rovatok románokat, magyarokat, németeket
és egyéb nemzetiségûeket, a vallási megoszlás rovatai ortodoxokat,
görög katolikusokat, római katolikusokat, reformátusokat, evangélikusokat,
unitáriusokat, izraelitákat és egyéb felekezetûeket különböztetnek meg.
Az egyéb nemzetiségûeken belül a zsidók (jiddisül beszélõk), cigányok,
ukránok, szerbek és szlovákok – továbbá a bánsági részeken a horvátok, csehek
és bolgárok –, az egyéb felekezetûeken belül pedig a baptisták, pünkösdisták,
valamint – ahol ezt számottevõbb jelenlétük indokolja – az adventisták
kapnak önálló rovatot. [Az adatoszlopok sorrendjének kialakításakor az
a meggondolás vezérelt, hogy azok az entitások kerüljenek az „egyéb összesen”
rovat elé, amelyekrõl valamennyi forrásban található adat, és ez utóbbi
után következzenek a – számszerû, illetve regionális súlyuk alapján kiválogatott
– további kategóriák. Ez a megoldás az egységes idõsor logikájából
következett; ily módon találtam közös nevezõt csaknem másfél évszázad
adatközlései között. Azokban az években, amikor valamely kategória a népszámlálás
által számba vett vagy kimutatott entitások között nem szerepel,
jelenlétük, súlyuk, más idõpontokban történt megjelenésükkel egybevetve,
az egyéb összesen rovatban megjelenõ szám alapján kikövetkeztethetõ.]
Az 1850. évi népszámlálás esetén a magyarok rovatában a magyarok
és székelyek, a németek rovatában a németek és szászok, az 1992. évi népszámlálás
esetén pedig az evangélikusok rovatában az ágostai hitvallású,
illetõleg a zsinat-presbiteri evangélikus-lutheránus egyház híveinek számát
külön-külön adom meg. Az 1880. évi népszámlálás idõpontjában a beszélni
nem tudókat nem sorolták egyik nemzetiséghez sem. Ez esetben az eredeti
közlést (ahol a beszélni nem tudók száma az egyéb rovaton belül külön
van feltüntetve) a közlés kiigazított számai követik: itt a beszélni nem tudók
az egyes anyanyelveknél számarányuknak megfelelõen szétosztva szerepelnek.
Az 1900. és 1910. évi népszámlálási közlésnek a külön nem részlete-