1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

More documents

Recommendations

Info

A. GERGELY ANDRÁS 1. Ankét a kisebbségkutatás helyzetérõl 5 A rögtönözhetõ válasz komplex, de alapszinten kényszerûség kimondani: nemigen van fogalom, amelyet az elmúlt 20–25 évben ne ért volna permanens és olykor teljes értékû változás, jelentésmódosulás. Az etnicitás kérdése, mely a nyolcvanas évek közepéig szinte a szótárban sem szerepelt a hazai szakirodalomban, sokirányú és totális átalakuláson esett át, a puszta megnevezésre és „identitás-elfedésre” alkalmazástól a parttalan felhasználásig és a szimplifi kálásig bezárólag. A kisebbségek jelentéskörébe vonásával részint leplez, részint „leleplez”, olykor elfed tartalmakat, pótol és helyettesít leírásokat, máskor képlékeny homályba burkol akaródzásokat és félelmeket is. A kisebbség kérdésköre még ennél is ingoványosabb talajból szökken szárba, ma meg már nemhogy óriásfa lett belõle, de valósággal jelentés-dzsungel is. Ennél már csak a nacionalizmus fogalma élt át durvább tartalomváltozást, indítva a szocialista nemzetfogalommal szembeszegülõ polgári identitástól, folytatva a gyarmat- és uralompolitikák megannyi változatával, a történelmi „csökevény” jelentéssel, a nemzetközi kapcsolatok identitás-hátterével, vagy éppen a posztszocialista nemzetépítés indokolt jogosságát elismerõ policy-val. A rendszerváltozási folyamat és a szisztéma-függõ struktúra-alkotási szándékok csak kisebb részben fogantak a hazai identitáskeresésben, többségük a határon túli népcsoportok aggályos fogyatkozásával összekapcsolt félszekbõl generálódott. A fogalmi konstrukciók egyfelõl a sok esetben legitimitást kínáló történeti elõképekre települtek rá (Trianon-jelenség, „nemzethalál”, „vissza Erdélyt!”, 15 millió magyar fölötti atyáskodás, konzervatív nemzettudat és politikai retorika, rekonstrukciós és rekonverzív pártpolitikák stb.), másrészt a korszakos aggodalmakra hangolt elbeszélések konstruálták is az új állameszme szerkezetét (elszakadt nemzetrészek védelme, szórványdiskurzus, kisebbségi identitás-konstrukciók, mentalitástörténeti építmények a rendszerváltó államok lokális miliõiben stb.). A narratív nemzetépítési játszmák többmenetessé váltak, idõbeliségük meghatározó hullámzásokkal testesült meg, a hangsúly egyre kevésbé a „megoldáskeresésen”, egyre inkább a megengedett/ megtûrt/elszenvedett átbeszéléseken volt immár (az utóbbi években még a korábbinál is intenzívebben vagy újraéledõ állapotban). Kiemelésre méltónak látom a politikai szótárakban szereplõ kisebbségfogalmak árnyalódását: Bindorffer Györgyi (Csepeli ihlette) kettõs
6 A. GERGELY ANDRÁS identitás fogalma, majd a többes (többrétegû) identitás fogalmi képzõdménye csupán a kezdet volt. A lokális identitás mellé bejött a térségi, kistáji, regionális identitás fogalma (a magam konstruálta „identitásrégió” már ennek továbbfejlesztett-bonyolított változata). Így ezek a fogalmi rétegek lassan minden jelmezt és álarcot magukra vettek, ma már egész kelléktáruk a megértést is szinte nehezíti; a „mutatkozások” körébe lassan átlopakodott a határnarratívák fogalma, a „kis és nagy történelem”, a narratív historikus belátások felõl jövõ „átbeszélés” pedig olyan konstruktummá vált, melynek jelentéstere az interperszonális érintkezéstõl a kollektív emlékezetig és a dekonstrukcióra épülõ rekonstrukcióig bõvült. Elanyátlanodott viszont az államszintû kezelésmód révén aktualitás-közegbe emelt kisebbségpolitika, amely az aggodalom és a revánsvétel árnyalatait mutatta egykor. Lassan, épp napjainkban kezd bekúszni a két évtizeddel ezelõtti „szomszédságpolitika” osztrák vagy kistérségi eszmekörébe a lokális szomszédság mint relácionális fogalom, mely kezdi fölváltani az etnopolitikák és külpolitikák sommás kategóriáit. A korábbi makro- vagy mezopolitikai kategóriaként kezelt (esetleg defi níció nélkül hagyott) vallási identitás, mentális térszerkezet, interkulturalitás, multikulturalizmus napjainkban sokkal árnyaltabb fogalmi kategóriákként fungálnak, mint a korábbi etnicitás- vagy identitásfogalmak, de olykor épp a helyükre települnek. A mai értelemben vett nemzetállamiság ugyanakkor (magával az államfogalommal együtt) beszûkülni, idejét múlni látszik a kultúrakutatás aspektusából. 2. A kilencvenes évektõl elkezdett identitás- és etnicitás-kutatásokban egyfelõl az államiság mint keret kezdett egyre hátrébb szorulni (bár ebben az Antall-korszak nemzeti hõhulláma elõször tetõfokára hágott), a saját kutatási szempontjaim azonban szélesebb, illetve mélységében tagoltabb politikai aspektust kaptak (bõvebben lásd a politikai antropológia megannyi irányzatát, köztük is az etnicitás-diskurzus tematikai univerzumát). Az etnikus identitás nagyobb földrajzi térben kiterjedõ árnyalatainak empirikus kutatása helyett a lokalitásokban rejlõ többes identitások, identitás-áthatások, interkulturális minták, szociokulturális stratégiák kaptak számomra hangsúlyt. Ennek oka nemcsak ama triviális tapasztalat volt, hogy a szociológiai (és szociálpszichológiai, humángeográfi ai, csoportközi kommunikációs, népcsoportközi stb.) leírások 1. vagy a történeti dimenziókkal fogyatékosak, 2. vagy a könnyebb kezelhetõség kedvéért
Page 1 and 2: REGIO Kisebbség, Politika, Társad
Page 4 and 5: HELYZETKÉP Ankét a kisebbségkuta
Page 8 and 9: Ankét a kisebbségkutatás helyzet
Page 50 and 51: KISS GY. CSABA 1. Ankét a kisebbs
Page 54 and 55: KONTRA MIKLÓS Ankét a kisebbségk
Page 56 and 57:
Ankét a kisebbségkutatás helyzet
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
ELENA MANNOVA Új fogalmak - divat
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
MIRNICS KÁROLY Ankét a kisebbség
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
ÖLLÖS LÁSZLÓ 1. Ankét a kisebb
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
SALAT LEVENTE 1. Ankét a kisebbsé
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120:
Page 123 and 124:
122 VARGA E. ÁRPÁD A kérdéses i
Page 125 and 126:
124 VARGA E. ÁRPÁD A munka leadá
Page 127 and 128:
126 VARGA E. ÁRPÁD Az 1956. évi
Page 129 and 130:
128 VARGA E. ÁRPÁD A levélbõl a
Page 131 and 132:
130 VARGA E. ÁRPÁD Ettõl kezdve
Page 133 and 134:
132 VARGA E. ÁRPÁD - fogyasztásr
Page 135 and 136:
134 VARGA E. ÁRPÁD során szerzet
Page 137 and 138:
136 VARGA E. ÁRPÁD tényébõl. A
Page 139 and 140:
138 VARGA E. ÁRPÁD Egy, az interj
Page 141 and 142:
140 VARGA E. ÁRPÁD unszolására
Page 143 and 144:
142 VARGA E. ÁRPÁD Fõ célom a m
Page 145 and 146:
144 VARGA E. ÁRPÁD Az ígéretesn
Page 147 and 148:
146 VARGA E. ÁRPÁD áprilisban P
Page 149 and 150:
148 VARGA E. ÁRPÁD Mi az, amire g
Page 151 and 152:
150 VARGA E. ÁRPÁD táblasorozat.
Page 153 and 154:
152 VARGA E. ÁRPÁD késõbb az 19
Page 155 and 156:
154 VARGA E. ÁRPÁD közigazgatás
Page 157 and 158:
156 VARGA E. ÁRPÁD felekezeti ada
Page 159 and 160:
158 VARGA E. ÁRPÁD közreadása.
Page 161 and 162:
160 VARGA E. ÁRPÁD mert valamilye
Page 163 and 164:
162 VARGA E. ÁRPÁD megtalált a f
Page 165 and 166:
164 VARGA E. ÁRPÁD elhárult, az
Page 167 and 168:
166 VARGA E. ÁRPÁD (és alatti...
Page 169 and 170:
168 SZÁSZ ZOLTÁN „Az államok a
Page 171 and 172:
170 SZÁSZ ZOLTÁN Ez az osztrák
Page 173 and 174:
172 SZÁSZ ZOLTÁN Ezt egyébként
Page 175 and 176:
174 SZÁSZ ZOLTÁN csorbítani kell
Page 177 and 178:
176 SZÁSZ ZOLTÁN húzhassanak has
Page 179 and 180:
178 SZÁSZ ZOLTÁN A modus vivendi
Page 181 and 182:
180 EILER FERENC több állam is, a
Page 183 and 184:
182 EILER FERENC saját költségen
Page 185 and 186:
184 EILER FERENC állami felügyele
Page 187 and 188:
186 EILER FERENC csak az Ålandi la
Page 189 and 190:
188 EILER FERENC az esetben kötele
Page 191 and 192:
190 EILER FERENC voltak hívei a ki
Page 193 and 194:
192 EILER FERENC a német kisebbsé
Page 195 and 196:
194 EILER FERENC autonómiát bizto
Page 198 and 199:
SZEMLE KISS BALÁZS Nemzeti és nye
Page 200 and 201:
Nemzeti és nyelvi sokszínûség K
Page 202 and 203:
Nemzeti és nyelvi sokszínûség K
Page 204 and 205:
„… mi egy másik darab szerepl
Page 206 and 207:
Page 208 and 209:
Page 210 and 211:
Page 212 and 213:
Page 214 and 215:
Page 216 and 217:
Page 218 and 219:
Page 220 and 221:
Page 222 and 223:
ZAHORÁN CSABA Egy kicsi, de fontos
Page 224 and 225:
Egy kicsi, de fontos könyvrõl 223
Page 226 and 227:
Page 228 and 229:
Page 230 and 231:
LISZKA JÓZSEF, etnográfus Fórum
Page 232:
REGIO ALAPÍTOTTA 1990-BEN Írók S
show all

1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?