1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

More documents

Recommendations

Info

Ankét a kisebbségkutatás helyzetérõl 59 Csernicskó (2009) idézi a Kárpátalja c. hetilapból a következõket (2009. március 6., 4. lap): „Kérdés, ilyen körülmények között mennyire ösztönözheti a magyar szülõket a magyar iskola választására ez a magyar állami támogatás, mondjuk a beregszászi járási Bakosban, ahol a helyi ukrán iskolában korábban a magyar osztályokba járó gyerekek mellett az ukrán osztályokba járók is megkapták az oktatási-nevelési támogatást arra hivatkozva, hogy vasárnapi iskolába járnak – a felerészben magyarok által lakott faluban érdeklõdés hiányában megszûntek a magyar osztályok. Mi jöhet ezután? Most már például azoknak a szülõknek is jár támogatás (ha hittanra jár gyerekük), akik külön kérvényezték az ukrán osztályok megnyitását olyan színmagyar falvakban – ahol eddig csak magyar iskola mûködött –, mint Nagydobrony, Szürte, Bótrágy, Verbõc, Kisbégány?” Az a tapasztalatom, hogy a magyarországi és a környezõ országokban mûködõ magyar politikusok nyelvi kérdésekben komoly kockázati tényezõt jelentenek mindannyiunk számára (lásd Kontra 2009), de ezt sem õk nem tudják magukról, sem az õket megválasztó, mûködtetõ, megfizetõ magyarok. Ami e politikusok fölkészületlenségét illeti, véleményemmel nem állok egyedül. Idézem Petõcz Kálmánt (2009): „Az államnyelvtörvény módosításának elfogadása után a szlovákiai magyar politikusok siettek bejelenteni, hogy az új jogszabályt megtámadják az Alkotmánybíróságon. Ehhez azonban elõször tüzetesen át kellene tanulmányozniuk a taláros testület 1997-ben hozott döntését. Ugyanis az utóbbi két hétben mindkét párt politikusai többször tettek olyan kijelentéseket, melyekbõl kiviláglik, hogy az 1997-es határozatot nem olvasták. Például elmondták, hogy a bírságokról szóló rendelkezést a kassai székhelyû bíróság egyszer már alkotmányellenesnek ítélte. Ez azonban nem igaz, ellenkezõleg: a testületnek nem volt a bírságok kiszabása ellen semmilyen kifogása. Ilyen szakmai bakival indítani egy életbevágóan fontos kezdeményezést már-már dilettantizmusra vall. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb magyar politikus (fõleg Magyarországon) mintha most vette volna észre, hogy Szlovákiában érvényben van egy államnyelvtörvény elnevezésû jogszabály. Pedig azt már 1995 novemberében elfogadták, most csak »javítottak« rajta. Azokból a rendelkezésekbõl, amelyeket a politikusok most bírálnak, sok már a régi nyelvtörvényben is benne volt. Nyolc év alatt nem zavart a törvény senkit?” Szóval az a véleményem, hogy nagy bajban vagyunk, mert politikusaink sokszor komoly károkat okoznak nekünk, s ezt sem õk, sem választóik
60 KONTRA MIKLÓS nem tudják. Ha minden megy tovább, mint eddig, akkor semmi jóra nem számíthatunk. Elsõ lépésként talán el kellene kezdeni a folyamatok precíz kritikai elemzését. Ebben tán a Regio is jeleskedhetne. Jó az, ahogyan Szerbhorváth György megkritizálta Hajnal Virág és Papp Richárd könyvét a 2008/4. számban, de hol vannak az elmúlt 20 év magyar kormányainak kritikái? Hol az RMDSZ kritikája? Vagy a többi kisebbségi magyar párté? Hol az MKP 2002. évi választási programjának a kritikája, amelybõl kitetszett, hogy a párt szorgalmazni fogja Szlovákia csatlakozását A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájához, holott a Charta 2002. január 1-tõl hatályos volt Szlovákiában? Hol van annak a magyar támogatási rendszernek a kritikája, amely nem tesz különbséget egy tánccsoport támogatása, egy méhész egyesület támogatása és egy magyar fordító hálózat kiépítése között, holott csak az utóbbitól remélhetõ, hogy kialakuljon a magyar hivatali nyelvhasználat ott, ahol kialakulhatna? 2009. július 27-én, amikor ezt írom, a szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozó-kavalkád szédít s egyben rémiszt el, szép feladat lenne ennek az ötletrohamnak a szakmai (értsd szociolingvisztikai) és politikai elemzése. (Jó doktori értekezést is lehetne írni errõl. Attól tartok, hogy egy Bécstõl nyugatra élõ, magyarul nem is túl jól tudó nem-magyar ebben évekkel meg fogja elõzni az elsõ magyart. Nem elõször.) Ha erre az a válasz, hogy mindenki függ valakitõl vagy mindenkitõl, akkor tájainkon a kritikának nem terem fû. Szomorúan emlékszem egy hajdani fi atal kollégánkra a Budai Várból, aki késõbb magyar kultúrdiplomataként arról tájékoztatott engem, hogy ha a Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika c. 2005-ös, Somorjában kiadott könyvben olvasható szerkesztõi gondolataimat kinyomtattuk, akkor õ ezt magyar kormánytisztviselõként nem tudja támogatni. Szó sem volt érdemi vitáról, de nyilvánvalóvá tette fi atal tisztviselõnk, hogy mi merre, mi meddig. Mindeközben nem a magyarok esélyei voltak érdekesek, hanem a tisztviselõ munkaviszonya. HIVATKOZÁSOK Bárdi Nándor–Papp Z. Attila. 2003. „… továbbra is elsõsorban szakszerkesztõ vagyok” Beszélgetés Tóth Károllyal, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet vezetõjével. Regio 2003/3: 246–265.
Page 1 and 2:
REGIO Kisebbség, Politika, Társad
Page 4 and 5:
HELYZETKÉP Ankét a kisebbségkuta
Page 6 and 7:
A. GERGELY ANDRÁS 1. Ankét a kise
Page 8 and 9:
Ankét a kisebbségkutatás helyzet
Page 10 and 11: Ankét a kisebbségkutatás helyzet
Page 50 and 51: KISS GY. CSABA 1. Ankét a kisebbs
Page 54 and 55: KONTRA MIKLÓS Ankét a kisebbségk
Page 82 and 83: ELENA MANNOVA Új fogalmak - divat
Page 88 and 89: MIRNICS KÁROLY Ankét a kisebbség
Page 92 and 93: ÖLLÖS LÁSZLÓ 1. Ankét a kisebb
Page 102 and 103: SALAT LEVENTE 1. Ankét a kisebbsé
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120:
Page 123 and 124:
122 VARGA E. ÁRPÁD A kérdéses i
Page 125 and 126:
124 VARGA E. ÁRPÁD A munka leadá
Page 127 and 128:
126 VARGA E. ÁRPÁD Az 1956. évi
Page 129 and 130:
128 VARGA E. ÁRPÁD A levélbõl a
Page 131 and 132:
130 VARGA E. ÁRPÁD Ettõl kezdve
Page 133 and 134:
132 VARGA E. ÁRPÁD - fogyasztásr
Page 135 and 136:
134 VARGA E. ÁRPÁD során szerzet
Page 137 and 138:
136 VARGA E. ÁRPÁD tényébõl. A
Page 139 and 140:
138 VARGA E. ÁRPÁD Egy, az interj
Page 141 and 142:
140 VARGA E. ÁRPÁD unszolására
Page 143 and 144:
142 VARGA E. ÁRPÁD Fõ célom a m
Page 145 and 146:
144 VARGA E. ÁRPÁD Az ígéretesn
Page 147 and 148:
146 VARGA E. ÁRPÁD áprilisban P
Page 149 and 150:
148 VARGA E. ÁRPÁD Mi az, amire g
Page 151 and 152:
150 VARGA E. ÁRPÁD táblasorozat.
Page 153 and 154:
152 VARGA E. ÁRPÁD késõbb az 19
Page 155 and 156:
154 VARGA E. ÁRPÁD közigazgatás
Page 157 and 158:
156 VARGA E. ÁRPÁD felekezeti ada
Page 159 and 160:
158 VARGA E. ÁRPÁD közreadása.
Page 161 and 162:
160 VARGA E. ÁRPÁD mert valamilye
Page 163 and 164:
162 VARGA E. ÁRPÁD megtalált a f
Page 165 and 166:
164 VARGA E. ÁRPÁD elhárult, az
Page 167 and 168:
166 VARGA E. ÁRPÁD (és alatti...
Page 169 and 170:
168 SZÁSZ ZOLTÁN „Az államok a
Page 171 and 172:
170 SZÁSZ ZOLTÁN Ez az osztrák
Page 173 and 174:
172 SZÁSZ ZOLTÁN Ezt egyébként
Page 175 and 176:
174 SZÁSZ ZOLTÁN csorbítani kell
Page 177 and 178:
176 SZÁSZ ZOLTÁN húzhassanak has
Page 179 and 180:
178 SZÁSZ ZOLTÁN A modus vivendi
Page 181 and 182:
180 EILER FERENC több állam is, a
Page 183 and 184:
182 EILER FERENC saját költségen
Page 185 and 186:
184 EILER FERENC állami felügyele
Page 187 and 188:
186 EILER FERENC csak az Ålandi la
Page 189 and 190:
188 EILER FERENC az esetben kötele
Page 191 and 192:
190 EILER FERENC voltak hívei a ki
Page 193 and 194:
192 EILER FERENC a német kisebbsé
Page 195 and 196:
194 EILER FERENC autonómiát bizto
Page 198 and 199:
SZEMLE KISS BALÁZS Nemzeti és nye
Page 200 and 201:
Nemzeti és nyelvi sokszínûség K
Page 202 and 203:
Nemzeti és nyelvi sokszínûség K
Page 204 and 205:
„… mi egy másik darab szerepl
Page 206 and 207:
Page 208 and 209:
Page 210 and 211:
Page 212 and 213:
Page 214 and 215:
Page 216 and 217:
Page 218 and 219:
Page 220 and 221:
Page 222 and 223:
ZAHORÁN CSABA Egy kicsi, de fontos
Page 224 and 225:
Egy kicsi, de fontos könyvrõl 223
Page 226 and 227:
Page 228 and 229:
Page 230 and 231:
LISZKA JÓZSEF, etnográfus Fórum
Page 232:
REGIO ALAPÍTOTTA 1990-BEN Írók S
show all

1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?