1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

More documents

Recommendations

Info

Ankét a kisebbségkutatás helyzetérõl 63 maknak az intenzitása jelentõs mértékben megnövekedett, és a politikai harcoknak a jelentõs része is etnikai konfl iktusoknak a formáját ölti. Ami azt a kérdést illeti, hogy a magyarországi kutatásokba milyen fogalmakat vezettünk be, vagy használtunk a korábbitól jelentõsen eltérõ értelemben, itt elsõsorban az underclass fogalmának a bevezetését és a cigány kategória defi niálása körül kialakult vitát érdemes megemlíteni. Az underclass fogalmát azért láttuk szükségesnek meghonosítani, mert reagálni kívántunk arra a helyzetre, hogy Magyarországon a szegénység jellege radikálisan átalakult a posztkommunista átmenet során. Lényegében arról van itt szó, hogy míg a rendszerváltás elõtt – amikor az ide vonatkozó ideológiával szemben nyilvánvalóan voltak szegények az államszocialista országokban, így Magyarországon is – a szegénység elsõsorban egyenlõtlenségi kategóriákkal leírható jelenség volt, tehát alacsonyabb bért, alacsonyabb jövedelmet, rosszabb lakáskörülményeket, alacsonyabb iskolázottságot, s ilyesmiket jelentett, és az 1940-es évek vége és az 1980-as évek közepe-vége között egyértelmûen leépülõ és összezsugorodó tendenciát mutatott. Ezzel szemben az a szegénység, amely a rendszerváltás óta alakult ki, elsõsorban strukturális probléma, mindenekelõtt azért, mert a szegényeknek egy része, mintegy feleslegessé vált a kialakulófélben lévõ munkamegosztás rendszerében. Szegénynek lenni a rendszerváltás elõtt sem volt jó, de egy olyan gazdasági rendszerben, amikor a különbözõ okok miatt az automatizálás s a gépesítés olyan alacsony fokon állt, hogy a foglalkoztatottak jelentõs része lényegében anyagmozgatóként dolgozott, akkor – bármennyire alacsony bért, lenézett és gyakran egészségtelen munkát és ilyeneket jelentett is ez – mégis azt lehet mondani, hogy komoly fennakadást okozott volna, ha ezek az emberek egyik pillanatról a másikra eltûntek volna. Míg a rendszerváltás elõtt a legszegényebbek a társadalmi hierarchia legalján helyezkedtek el – erre refl ektál az alsó osztály (lower-class) kategória –, a rendszerváltás után mintegy a társadalom alá, a társadalmon kívülre szorultak, és társadalmi kirekesztettségük mellé nagyon súlyos gazdasági kirekesztettség is társul. Ezt a gyökeresen megváltozott helyzetet fejezi ki az angol underclass vagy a német Überfl üssige kategória. A fogalmat mi Julius Wilsontól vettük át, mert nagyon szembetûnõnek tûnt számunkra az a hasonlatosság, ami az észak-amerikai posztindusztriális társadalmakban feleslegessé váló, fõleg fekete underclass és a posztindusztriális, illetve posztkommunista átalakulás során az
64 LADÁNYI JÁNOS – SZELÉNYI IVÁN államszocialista nagyipar megszûntével feleslegessé váló, cigányok által erõsen felülreprezentált népesség esetében végbement. Annyiban is különbözõ a rendszerváltás elõtti, illetve a rendszerváltás utáni szegények helyzete, hogy míg a rendszerváltás elõtt a szegénység elsõsorban demográfi ai indikátorokkal magyarázható jelenség volt, a rendszerváltás utáni szegénység elsõsorban strukturális okokkal magyarázható. Az alacsonyan iskolázott, alacsonyan kvalifikált, a munkahelyektõl távoli területekre szorult népesség felülreprezentált a tartósan kirekesztettek körében, s a cigány etnicitás is igen jó indikátora az ilyenfajta szegénységbe kerülés esélyének. Ezek nem olyan jellemzõk, amelyek az életciklussal párhuzamosan nagy valószínûséggel megváltoznak, mi több, a rendszerváltás után nagyon határozott tendencia bontakozott ki arra, hogy az ilyen típusú hátrányokat az érintettek átörökítik a következõ generációkra. Ezért van az, hogy ha szegény közösségekbe megyünk, nem csak tömegesen láthatunk munkanélkülieket, hanem tömegesen találkozunk második generációs munkanélküliekkel, ha nagyon szegény közösségekbe megyünk, akkor harmadik, sõt negyedik generációs munkanélküliekkel is. Az underclass kategória használatát sokan támadták. Érveik részben megegyeztek amerikai liberálisok által hangoztatott érvekkel, akik azzal érveltek, hogy ezt a fogalmat azok a neokonzervatívok használták nagy elõszeretettel, akik a tartós munkanélkülieket, tartós kirekesztettségben élõket, tehát az áldozatokat tették felelõssé kedvezõtlen helyzetükért. Erre mi azt válaszoltuk, hogy ez valós veszély, ami ellen azonban nem úgy kell védekezni, hogy nem használja az ember a szóban forgó fogalmat, hiszen a társadalomtudományokban alig tudunk olyan kategóriát fellelni, amelyet különbözõ politikai célok érdekében ne igyekeztek volna kiforgatni. Hogy csak a szûkebb témánál maradjunk, ilyen a szegénységnek, az etnicitásnak, vagy a rassznak a fogalma, a cigányságnak a kategóriája, de akár a társadalmi osztály kategóriát is említhetnénk. Az ilyen veszély elhárítására nem az a megfelelõ módszer, hogy nem használjuk ezeket a fogalmakat, mert akkor semmilyen kategóriát sem használhatunk, hanem az, hogy nagyon pontosan defi niáljuk, s nagyon jól specifi káljuk az általunk használt fogalmakat. Azt gondoljuk, hogy egyértelmûvé kell tenni, hogy az underclass pozícióba süllyedést elsõsorban strukturális okok magyarázzák, s a magatartásbeli jellemzõk nem okok, hanem a strukturális okoknak a következményei. Hozzá kell azonban ehhez azt tenni, hogy ott,
Page 1 and 2:
REGIO Kisebbség, Politika, Társad
Page 4 and 5:
HELYZETKÉP Ankét a kisebbségkuta
Page 6 and 7:
A. GERGELY ANDRÁS 1. Ankét a kise
Page 8 and 9:
Ankét a kisebbségkutatás helyzet
Page 10 and 11:
Page 12 and 13:
Page 14 and 15: Ankét a kisebbségkutatás helyzet
Page 50 and 51: KISS GY. CSABA 1. Ankét a kisebbs
Page 54 and 55: KONTRA MIKLÓS Ankét a kisebbségk
Page 82 and 83: ELENA MANNOVA Új fogalmak - divat
Page 88 and 89: MIRNICS KÁROLY Ankét a kisebbség
Page 92 and 93: ÖLLÖS LÁSZLÓ 1. Ankét a kisebb
Page 102 and 103: SALAT LEVENTE 1. Ankét a kisebbsé
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120:
Page 123 and 124:
122 VARGA E. ÁRPÁD A kérdéses i
Page 125 and 126:
124 VARGA E. ÁRPÁD A munka leadá
Page 127 and 128:
126 VARGA E. ÁRPÁD Az 1956. évi
Page 129 and 130:
128 VARGA E. ÁRPÁD A levélbõl a
Page 131 and 132:
130 VARGA E. ÁRPÁD Ettõl kezdve
Page 133 and 134:
132 VARGA E. ÁRPÁD - fogyasztásr
Page 135 and 136:
134 VARGA E. ÁRPÁD során szerzet
Page 137 and 138:
136 VARGA E. ÁRPÁD tényébõl. A
Page 139 and 140:
138 VARGA E. ÁRPÁD Egy, az interj
Page 141 and 142:
140 VARGA E. ÁRPÁD unszolására
Page 143 and 144:
142 VARGA E. ÁRPÁD Fõ célom a m
Page 145 and 146:
144 VARGA E. ÁRPÁD Az ígéretesn
Page 147 and 148:
146 VARGA E. ÁRPÁD áprilisban P
Page 149 and 150:
148 VARGA E. ÁRPÁD Mi az, amire g
Page 151 and 152:
150 VARGA E. ÁRPÁD táblasorozat.
Page 153 and 154:
152 VARGA E. ÁRPÁD késõbb az 19
Page 155 and 156:
154 VARGA E. ÁRPÁD közigazgatás
Page 157 and 158:
156 VARGA E. ÁRPÁD felekezeti ada
Page 159 and 160:
158 VARGA E. ÁRPÁD közreadása.
Page 161 and 162:
160 VARGA E. ÁRPÁD mert valamilye
Page 163 and 164:
162 VARGA E. ÁRPÁD megtalált a f
Page 165 and 166:
164 VARGA E. ÁRPÁD elhárult, az
Page 167 and 168:
166 VARGA E. ÁRPÁD (és alatti...
Page 169 and 170:
168 SZÁSZ ZOLTÁN „Az államok a
Page 171 and 172:
170 SZÁSZ ZOLTÁN Ez az osztrák
Page 173 and 174:
172 SZÁSZ ZOLTÁN Ezt egyébként
Page 175 and 176:
174 SZÁSZ ZOLTÁN csorbítani kell
Page 177 and 178:
176 SZÁSZ ZOLTÁN húzhassanak has
Page 179 and 180:
178 SZÁSZ ZOLTÁN A modus vivendi
Page 181 and 182:
180 EILER FERENC több állam is, a
Page 183 and 184:
182 EILER FERENC saját költségen
Page 185 and 186:
184 EILER FERENC állami felügyele
Page 187 and 188:
186 EILER FERENC csak az Ålandi la
Page 189 and 190:
188 EILER FERENC az esetben kötele
Page 191 and 192:
190 EILER FERENC voltak hívei a ki
Page 193 and 194:
192 EILER FERENC a német kisebbsé
Page 195 and 196:
194 EILER FERENC autonómiát bizto
Page 198 and 199:
SZEMLE KISS BALÁZS Nemzeti és nye
Page 200 and 201:
Nemzeti és nyelvi sokszínûség K
Page 202 and 203:
Nemzeti és nyelvi sokszínûség K
Page 204 and 205:
„… mi egy másik darab szerepl
Page 206 and 207:
Page 208 and 209:
Page 210 and 211:
Page 212 and 213:
Page 214 and 215:
Page 216 and 217:
Page 218 and 219:
Page 220 and 221:
Page 222 and 223:
ZAHORÁN CSABA Egy kicsi, de fontos
Page 224 and 225:
Egy kicsi, de fontos könyvrõl 223
Page 226 and 227:
Page 228 and 229:
Page 230 and 231:
LISZKA JÓZSEF, etnográfus Fórum
Page 232:
REGIO ALAPÍTOTTA 1990-BEN Írók S
show all

1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?