1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

Kedves Nándi!
Az Erdély etnikai és felekezeti statisztikája története 147
Bizonyára tudod, hogy – Sebõk Lacival párhuzamosan, de tõle függetlenül
– magam is építgetek egy erdélyi adatbázist. Az évek elõrehaladtával
egyre gyarapodott az anyag, s az idõk során többször is felötlött bennem,
hogy valamilyen formában közkinccsé kéne tenni. Lacit már többször is
kapacitáltam, hogy fogjunk össze és szerkesszük kiadás alá, de õ – vázlatos
javaslataimat érintõ elvi fenntartásain túl – mindmáig nem nagyon látta
értelmét (vagy talán kilátásait?) egy ilyen sziszifuszi munkának.
A közelmúlt fejleményei azonban megérlelték bennem a döntést:
a magam elképzeléseit követve hozzákezdek a szerkesztésnek.
– Egyrészt, mert alapozó munkálataim (melyek a hozzáférhetõ modern
népszámlálásokra, illetõleg a megelõzõ két osztrák cenzusra terjedtek ki)
a befejezésükhöz közelednek.
– A KSH ilyen irányú publikációi meglehetõsen sok kívánnivalót hagynak
maguk után (részletezésükbe hadd ne menjek bele), s a látszat ellenére
korántsem hézagpótlóak.
– A döntõ késztetést Traian Rotariuék [a kolozsvári tudományegyetem
szociológiai tanszékének vezetõje és munkatársai] igen kiváló másodlagos
forrásfeldolgozása adta az 1850. évi erdélyi népszámlálásról azáltal, hogy
meggyõzõ példája révén megerõsített abban a szerkesztési-szerkezeti elvben,
amit régtõl fogva magam is a legelfogadhatóbbnak gondolok: a kiválasztott
adatokat a jelenlegi közigazgatási beosztás szerinti helységenkénti
idõsorokban érdemes csoportosítani.
Ugyanakkor éppen az õ kezdeményezésük az, mely el is bizonytalanít;
érdemes-e, szabad-e párhuzamos publikálásba kezdeni. Ez gyakorlati s egyúttal
etikai kérdés is.
[Tánczos] Vilmos segítségével beszéltem Rotariuval. Egyelõre az 1900.
évi magyar népszámlálás feldolgozásáig jutottak el; távlati terveikrõl – tekintettel
az anyagi források kiapadására – nem nyilatkozott. Az õ feldolgozó
munkálatuk (mely a különfélébb demográfi ai ismérveket öleli fel) teljes körû,
míg én csupán a fontosabb etnikai és felekezeti adatok felvételére szorítkoztam.
Velük szemben azonban nekem lehetõségem van rá, hogy az elõbbi
adatsorok idõbeni változásait már most egyben láttassam. Ha õk folytatni
tudják, amit elkezdtek, én akkor sem keresztezném az útjaikat, mert többre
vállalkoztak, mint én. Sõt bizonyos fokig segítségükre is lehet egy, az általam
elképzelt kiadvány(sorozat).