1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

More documents

Recommendations

Info

„… mi egy másik darab szereplõi vagyunk” 211 Az önéletrajzi szöveg olyan kommunikációs aktus, amely a „ki vagyok?” kérdésére a „hogyan váltam azzá?” elbeszélésével válaszol – állítja a személyes irodalmi szövegek mûfajelméletének kiváló teoretikusa, Philippe Lejeune. 21 Romano Rácz Sándor könyvében a személyiség változásának ez a narratív megjelenítése az eltávolodás, az elkülönbözés és kiszakadás története. Az önéletrajzi elbeszélés elsõ helyszíne szülõfaluja, Magyargéc, az 1940-es évek végének Nógrád-megyei települése; a narratív elbeszélésben ez az az önéletrajzi tér, amelyben még minden azonos önmagával, és ez az az „elmúlt jelen”, amelyrõl elmondható, hogy „minden a helyén volt”, otthonosan mozogtunk, jól éreztük magunkat benne” (133.o.). A kötet utolsó jelenete szintén a gyerekkor idilli helyszínéhez, Salgótarjánhoz kötõdik, ahová több mint hét évtized után tér vissza az életrajzi elbeszélés szereplõje. A két idõbeli-térbeli szcéna között az identitáskeresés drámai elbeszélése feszül: a lineáris cselekményesítést a családtól, a szûkebb-tágabb kárpáti cigány közösségektõl való eltávolodás és a visszatérés momentumai tagolják; az eltávolodás élettörténeti epizódjain keresztül alkotja meg a két kulturális univerzum, a cigány és nem cigány társadalom határán, peremén élõ személyiség képét. („Nem találtam semmiféle kapaszkodót, légüres térben éltem.” (77.o.)) Romano Rácz Sándor könyvében a narráció önéletrajzi szintjén ábrázolt idegenségélménynek, mint társadalmi tapasztalatnak a hátterében részben az öntapasztalás idõbeágyazottságának (narratív) problémája rejlik. Az önéletrajz szerzõje az elbeszélés kezdetén „én”-ként rekonstruált nyelvtani személlyel szemben, eleve (!) egyfajta „történelmi” távolságban van, hiszen személyiségének totalitása éppen a könyv végén „álló” jelenben foglal helyet. 22 Ehhez a távolsághoz, vagyis egykori önmagához, saját maga történetiségéhez csak annak a narratívának a keretein belül férhet hozzá, amelynek a célja éppen a „múlt” és a „jelen” közötti távolság megszüntetése. Az idegenségélmény mint öntapasztalás tehát abban az ellentmondásos nyelvi térben keletkezik, amely az élettörténeti 21 Philippe Lejeune: Még egyszer az önéletírói paktumról. 225–244. In: Uõ.: Önéletírás.... i.m. 230. 22 „Az önéletírás virtuálisan már a kezdetétõl fogva befejezett, mivel a kezdõdõ elbeszélésnek a leírás pillanatához kell elérkeznie. Ismerjük az elbeszélés végpontját, mivel épp ott vagyunk, és mert mindezt azért fogjuk leírni, hogy elérkezzünk eddig a pontig, megmagyarázva azt, hogy miért is vagyunk itt. […] Még ha a végpont változtatja is a helyét az írás folyamán, én magam szüntelenül egybeesem vele. Mindig saját elbeszélésem végpontjában vagyok.” Philippe Lejeune: Hogyan végzõdnek a naplók? 210–222. In: Uõ.: Önéletírás... i.m. 213.
212 BORBÉLY SÁNDOR elbeszélésen keresztül egyfelõl tudatosítja, határozottá teszi ezt az elviselhetetlen távolságot, másfelõl azonban igyekszik eltörölni, semmissé nyilvánítani („hozzáférhetõvé tenni”). Romano Rácz Sándor ebben a tekintetben úgy jár, mint Odüsszeusz, aki a vak dalnok által megénekelt históriában rádöbben saját történetiségére, és vad zokogásban tör ki, mert „nem tud átlépni a (már elmúlt) jelenbõl a ma jelenébe, pusztán azáltal, hogy egy történettel – saját történetével – köti össze e két idõt, és az elõbbit múlttá változtatja.” 23 A megírás végpontjában álló jelenre a narráció kezdetétõl vannak utalások (gyerek és ifjúkora kapcsán mindig kilép az elbeszélt múltból, elõrefut az elbeszélés végpontjához: „Ma már tudom, hogy a hajtóerõ, […] a bizonyítás vágya volt.” (5.o.) „Ma azonban már tisztában vagyok anyám származásával, és értem az okát annak…” (24.o.) „…utólag visszatekintve megállapíthatom…” 39.o. stb.). A szerzõ ezt a temporalitást hozza mozgásba, amikor a „múlt” önazonosságát és a „jelen” idegenségét állítja egymással szembe; a gyerekkor stabil, etnikus identitásba ágyazott személyiségének története a könyv végére szembe kerül a felnõttkor ambivalens, fragmentált személyiség képének elbeszélésével, míg végül az identitás kérdése az elbeszélés végéhez közeledve nemes egyszerûséggel felfüggesztõdik. A szerzõ a narráció egy pontján átadja az „én” történetének helyét, mielõtt maga az önéletírás befejezõdne (nem tudjuk meg, hogy a megnyilatkozás alanyával végül is mi történt, a 121. oldalon kivonul a szövegbõl, pontosabban: nézõpontot vált, s ettõl kezdve a narrátor jelenléte, funkciója sokkal inkább a tanúéra, nem pedig a fõszereplõ státusára hasonlít). b) Az elbeszélés másik szintje a személyiség változásának keretet adó mikrotársadalom átalakulásának története. Ebben a szövegrétegben a Nógrád megyei cigányok (bõrösök, szegkovácsok, zenészek, mezõgazdasági- erdõgazdasági idénymunkások stb.) vidéki társadalmától a városi cigányok polgári, értelmiségi világához jutunk el – a térszínváltás kronológiai íve az 1960-as évek erõszakos politikai programjától a rendszerváltás utáni cigány identitáspolitika, illetve érdekképviselet lehetetlenségéig vezet. A párhuzamosan mesélt két szöveg élettörténeti és társadalomtörténeti epizódjainak aránya változó, az élettörténeti elbeszélést már a kezdetektõl felpuhítja, megszakítja a „közösség” hangja. Az önéletrajzi „én” mintha nem tudná mondani magát, mert a „ki vagyok kérdése?” helyett folyamatosan a csoportidentitás kérdéseibe („kik vagyunk?”, „miért let- 23 Francois Hartog: A történetiség rendjei… i.m. 59.
Page 1 and 2:
REGIO Kisebbség, Politika, Társad
Page 4 and 5:
HELYZETKÉP Ankét a kisebbségkuta
Page 6 and 7:
A. GERGELY ANDRÁS 1. Ankét a kise
Page 8 and 9:
Ankét a kisebbségkutatás helyzet
Page 10 and 11:
Page 12 and 13:
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Page 50 and 51:
KISS GY. CSABA 1. Ankét a kisebbs
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
KONTRA MIKLÓS Ankét a kisebbségk
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
ELENA MANNOVA Új fogalmak - divat
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
MIRNICS KÁROLY Ankét a kisebbség
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
ÖLLÖS LÁSZLÓ 1. Ankét a kisebb
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
SALAT LEVENTE 1. Ankét a kisebbsé
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120:
Page 123 and 124:
122 VARGA E. ÁRPÁD A kérdéses i
Page 125 and 126:
124 VARGA E. ÁRPÁD A munka leadá
Page 127 and 128:
126 VARGA E. ÁRPÁD Az 1956. évi
Page 129 and 130:
128 VARGA E. ÁRPÁD A levélbõl a
Page 131 and 132:
130 VARGA E. ÁRPÁD Ettõl kezdve
Page 133 and 134:
132 VARGA E. ÁRPÁD - fogyasztásr
Page 135 and 136:
134 VARGA E. ÁRPÁD során szerzet
Page 137 and 138:
136 VARGA E. ÁRPÁD tényébõl. A
Page 139 and 140:
138 VARGA E. ÁRPÁD Egy, az interj
Page 141 and 142:
140 VARGA E. ÁRPÁD unszolására
Page 143 and 144:
142 VARGA E. ÁRPÁD Fõ célom a m
Page 145 and 146:
144 VARGA E. ÁRPÁD Az ígéretesn
Page 147 and 148:
146 VARGA E. ÁRPÁD áprilisban P
Page 149 and 150:
148 VARGA E. ÁRPÁD Mi az, amire g
Page 151 and 152:
150 VARGA E. ÁRPÁD táblasorozat.
Page 153 and 154:
152 VARGA E. ÁRPÁD késõbb az 19
Page 155 and 156:
154 VARGA E. ÁRPÁD közigazgatás
Page 157 and 158:
156 VARGA E. ÁRPÁD felekezeti ada
Page 159 and 160:
158 VARGA E. ÁRPÁD közreadása.
Page 161 and 162: 160 VARGA E. ÁRPÁD mert valamilye
Page 163 and 164: 162 VARGA E. ÁRPÁD megtalált a f
Page 165 and 166: 164 VARGA E. ÁRPÁD elhárult, az
Page 167 and 168: 166 VARGA E. ÁRPÁD (és alatti...
Page 169 and 170: 168 SZÁSZ ZOLTÁN „Az államok a
Page 171 and 172: 170 SZÁSZ ZOLTÁN Ez az osztrák
Page 173 and 174: 172 SZÁSZ ZOLTÁN Ezt egyébként
Page 175 and 176: 174 SZÁSZ ZOLTÁN csorbítani kell
Page 177 and 178: 176 SZÁSZ ZOLTÁN húzhassanak has
Page 179 and 180: 178 SZÁSZ ZOLTÁN A modus vivendi
Page 181 and 182: 180 EILER FERENC több állam is, a
Page 183 and 184: 182 EILER FERENC saját költségen
Page 185 and 186: 184 EILER FERENC állami felügyele
Page 187 and 188: 186 EILER FERENC csak az Ålandi la
Page 189 and 190: 188 EILER FERENC az esetben kötele
Page 191 and 192: 190 EILER FERENC voltak hívei a ki
Page 193 and 194: 192 EILER FERENC a német kisebbsé
Page 195 and 196: 194 EILER FERENC autonómiát bizto
Page 198 and 199: SZEMLE KISS BALÁZS Nemzeti és nye
Page 200 and 201: Nemzeti és nyelvi sokszínûség K
Page 202 and 203: Nemzeti és nyelvi sokszínûség K
Page 204 and 205: „… mi egy másik darab szerepl
Page 222 and 223: ZAHORÁN CSABA Egy kicsi, de fontos
Page 224 and 225: Egy kicsi, de fontos könyvrõl 223
Page 230 and 231: LISZKA JÓZSEF, etnográfus Fórum
Page 232: REGIO ALAPÍTOTTA 1990-BEN Írók S
show all

1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?