1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

More documents

Recommendations

Info

„… mi egy másik darab szereplõi vagyunk” 219 történelmi elbeszélésének célját, nevezetesen azt a szándékot, amely szerint a diskurzus létezõit az anonimizált hatalom és a megnevezett áldozat alanyaira redukálja, a történelmi változás eseményeit pedig az elnyomás, az alávetés, a megsemmisítés cselekedeteire: „A diszkrimináció sûrûn szövött hálójával kell szembesülnünk, miközben a mértékadó személyiségek – politikusok, tisztviselõk, szakértõk – kivétel nélkül egyenlõ jogokról, toleranciáról, esélyegyenlõségrõl papolnak. (…) A kelet-európai apartheid rendszere nem olyan látványos, mint az amerikai és a dél-afrikai volt, de legalább olyan masszív és sokkal képmutatóbb. Míg ugyanis ott az apartheidnek megvoltak a hivatalos, olykor törvényekkel szabályozott formái (…), nálunk hivatalosan tilos a diszkrimináció. De például náci szervezeteket alakítani nem tilos (lásd: Magyar Gárda) s fasiszta demonstrációk sem tilosak, ezért járnak hozzánk Nyugat-Európából is a nácik masírozni.” (100–101.) Már az elbeszélés stratégiái és az idõbeliség problémája kapcsán utaltam rá, hogy a szerzõ idegen-tapasztalatának exponálásában kitüntetett szerepe van a könyv végpontjában „álló” jelennek, annak a pozíciónak, ahonnan egykori önmagát „történeti” tapasztalatként rekonstruálja. Ez a jelen, a megnyilatkozás „itt” és „most”-ja, a rendszerváltástól eltelt idõszak vészterhes, konfl iktusos politikai kontextusában gyökerezik, amelyet a narráció a cigányok üldözésének, diszkriminatív elnyomásának és politikai megsemmisítésének jeleneként ábrázol. Már a könyv elsõ oldalain vannak olyan diskurzuselemek, amelyek úgy vetítik elõre az önéletrajz megírásának idejét, mint a bemutatott cigány társadalom negatív politikai jövõjét. Például az „akkor még nem züllesztették le a mezõgazdaságot”, vagy az „egy kis gyümölcslopásért nem járt puskagolyó…” (6.o.) típusú mondatok, vagy az 1950-es évekrõl beszélve „vajon ma elképzelhetõ-e, hogy egy cigánygyereket válasszanak meg diákvezetõnek?” (49.o.) „Elképzelhetõ-e, hogy manapság egy magyar család befogad éjszakára egy teljesen ismeretlen cigánygyereket?” (50.) – féle narratív elemek már a kezdõ elbeszélés legtávolabbi múltjának kapcsán is elõreutalnak a megnyilatkozás jelenére. A narrációnak arra a pontjára, amikor a „multikulturalitás” (5.o.), a cigány-magyar békés együttélés keretfeltételei az elbeszélt jövõben megsemmisülnek, amikor „egy kis gyümölcslopásért puskagolyó jár”. A Cigány sor más szövegekkel való dialogikus kapcsolatai, illetve az önéletrajz prímér rétegébõl kilépõ elbeszélésformák (c) új jelentéseket adnak az szöveg eredeti értelmének. Az élettörténeti elbeszélést kezdõ
220 BORBÉLY SÁNDOR mondat – „Magyar cigány vagyok: romungro. Õseim legalább hatszáz éve élnek magyar földön” (5.) – politikai modalitású mondattá válik, a különféle személyes élettörténeti epizódok (a szerzõ cigány szótárának kiadása körüli bonyodalmak, a cigány speciálkollégium az ELTE-n, nyelvismereti kurzus stb.), mivel nincs rögzített jelentésük, etnikus sérelmeket sugallnak. Az önéletrajzi elbeszélés egzisztenciális síkja politikai dimenzióba kerül, a személyiség története, az identitáskeresés ellentmondásai, az elidegenedés (el-különbözés) retorikája mind-mind egy transzcendens elbeszélõi síkon húzódó politikai tartalmat támasztanak alá. Segítségükkel megfogalmazódik a mai magyarországi cigány-magyar etnopolitikai konfliktus genealógiája, és megfogalmazódik egy morális, politikai ítélet a többségi hatalommal szemben. A szerzõ idegentapasztalata csupán egy politikailag kiaknázható eszközzé válik. 34 Mindezeket szem elõtt tartva továbbra is nyitott kérdés, hogy miért fontos mégis számunkra ez a könyv? Hogyan közelítsünk a társadalomtudomány apparátusával hozzá? Az „idegen” kérdése kapcsán milyen kulturális specifi kumokkal, a szaktudomány számára milyen jelentõséggel rendelkezik? Véleményem szerint a könyv értékét javarészt mûfajából, illetve ismeretelméleti státusából nyeri: egy irodalmi, fi kciós nyelv birtokában ír az önazonosság-másság dialektikus viszonyáról, amit a magyarországi cigányvizsgálatok diskurzusa nem akar, és talán érthetõ okokból nem is tud vállalni. Ennek a sajátos mûfajnak, vagy ha úgy tetszik, émikus tekintetnek a hitelessége, azonossága a szövegen kívüli világ bizonyos elemeire – éppen a mûfaj jellegzetességei, és a bemutatott narrációs formák egymásra vonatkoztatása miatt – nem lehet kérdéses. Hiányossága, esetlegessége azonban ugyancsak ez a nyelv, amely tartalmi, formai szempontból egyaránt alapvetõen ideológiai alkotás, amennyiben elfogadjuk, hogy a könyv diskurzusa politikai aspektusokon keresztül teremti meg a megnyilatkozás alanyát. 35 34 A szerzõ ezekkel a politikai implikációkkal akaratlanul is újrakolonizálja azt a (saját) kultúrát, amelyet képviselni akar. Az ön-kolonizációról lásd: Alekszandar Kjosszev: Megjegyzések az önmagukat kolonializáló kultúrákról (forrás: http://www. c3.hu/scripta/lettre/lettre37/kjossz.htm – utolsó megtekintés: 2009. 08. 24.) 35 Vö.: Roland Barthes: A történelem diskurzusa. 87–98. In: Kisantal Tamás (szerk.): Tudomány és mûvészet között. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2003. 96.
Page 1 and 2:
REGIO Kisebbség, Politika, Társad
Page 4 and 5:
HELYZETKÉP Ankét a kisebbségkuta
Page 6 and 7:
A. GERGELY ANDRÁS 1. Ankét a kise
Page 8 and 9:
Ankét a kisebbségkutatás helyzet
Page 10 and 11:
Page 12 and 13:
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Page 50 and 51:
KISS GY. CSABA 1. Ankét a kisebbs
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
KONTRA MIKLÓS Ankét a kisebbségk
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
ELENA MANNOVA Új fogalmak - divat
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
MIRNICS KÁROLY Ankét a kisebbség
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
ÖLLÖS LÁSZLÓ 1. Ankét a kisebb
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
SALAT LEVENTE 1. Ankét a kisebbsé
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120:
Page 123 and 124:
122 VARGA E. ÁRPÁD A kérdéses i
Page 125 and 126:
124 VARGA E. ÁRPÁD A munka leadá
Page 127 and 128:
126 VARGA E. ÁRPÁD Az 1956. évi
Page 129 and 130:
128 VARGA E. ÁRPÁD A levélbõl a
Page 131 and 132:
130 VARGA E. ÁRPÁD Ettõl kezdve
Page 133 and 134:
132 VARGA E. ÁRPÁD - fogyasztásr
Page 135 and 136:
134 VARGA E. ÁRPÁD során szerzet
Page 137 and 138:
136 VARGA E. ÁRPÁD tényébõl. A
Page 139 and 140:
138 VARGA E. ÁRPÁD Egy, az interj
Page 141 and 142:
140 VARGA E. ÁRPÁD unszolására
Page 143 and 144:
142 VARGA E. ÁRPÁD Fõ célom a m
Page 145 and 146:
144 VARGA E. ÁRPÁD Az ígéretesn
Page 147 and 148:
146 VARGA E. ÁRPÁD áprilisban P
Page 149 and 150:
148 VARGA E. ÁRPÁD Mi az, amire g
Page 151 and 152:
150 VARGA E. ÁRPÁD táblasorozat.
Page 153 and 154:
152 VARGA E. ÁRPÁD késõbb az 19
Page 155 and 156:
154 VARGA E. ÁRPÁD közigazgatás
Page 157 and 158:
156 VARGA E. ÁRPÁD felekezeti ada
Page 159 and 160:
158 VARGA E. ÁRPÁD közreadása.
Page 161 and 162:
160 VARGA E. ÁRPÁD mert valamilye
Page 163 and 164:
162 VARGA E. ÁRPÁD megtalált a f
Page 165 and 166:
164 VARGA E. ÁRPÁD elhárult, az
Page 167 and 168:
166 VARGA E. ÁRPÁD (és alatti...
Page 169 and 170: 168 SZÁSZ ZOLTÁN „Az államok a
Page 171 and 172: 170 SZÁSZ ZOLTÁN Ez az osztrák
Page 173 and 174: 172 SZÁSZ ZOLTÁN Ezt egyébként
Page 175 and 176: 174 SZÁSZ ZOLTÁN csorbítani kell
Page 177 and 178: 176 SZÁSZ ZOLTÁN húzhassanak has
Page 179 and 180: 178 SZÁSZ ZOLTÁN A modus vivendi
Page 181 and 182: 180 EILER FERENC több állam is, a
Page 183 and 184: 182 EILER FERENC saját költségen
Page 185 and 186: 184 EILER FERENC állami felügyele
Page 187 and 188: 186 EILER FERENC csak az Ålandi la
Page 189 and 190: 188 EILER FERENC az esetben kötele
Page 191 and 192: 190 EILER FERENC voltak hívei a ki
Page 193 and 194: 192 EILER FERENC a német kisebbsé
Page 195 and 196: 194 EILER FERENC autonómiát bizto
Page 198 and 199: SZEMLE KISS BALÁZS Nemzeti és nye
Page 200 and 201: Nemzeti és nyelvi sokszínûség K
Page 202 and 203: Nemzeti és nyelvi sokszínûség K
Page 204 and 205: „… mi egy másik darab szerepl
Page 222 and 223: ZAHORÁN CSABA Egy kicsi, de fontos
Page 224 and 225: Egy kicsi, de fontos könyvrõl 223
Page 230 and 231: LISZKA JÓZSEF, etnográfus Fórum
Page 232: REGIO ALAPÍTOTTA 1990-BEN Írók S
show all

1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?