1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

More documents

Recommendations

Info

Egy kicsi, de fontos könyvrõl 223 egyfajta mitikus homályba burkolják a magyar-román viszonyt. Noha tulajdonképpen gyakran kis problémákról, félreértésekrõl van szó, ezek mégis rendkívül veszélyesek lehetnek, mivel Koszovóba, Transznisztriába vagy Abháziába vezetik az embert – nyilatkozta Manolãchescu a könyve kapcsán. 3 Kialakulásukat a tudatos ferdítések és manipulációk mellett épp a párbeszéd és a másik meghallgatásának, megértésének hiányában látja. Ennek a mitikus homálynak az oszlatására tesz kísérletet a 21 rövid, publicisztikai jellegû szövegben, amelyek öt fõ kérdéskör – az identitás és a kisebbségi helyzet, a nyelvkérdés, az együttélés, a politikai játszmák, valamint az autonómia – köré rendezõdnek. Egy helyen például ironikusan említi meg a Székelyföldön magyar nyelvtudás nélkül elveszett románok közhelyét (akik „még kenyeret sem kapnak, ha románul kérik” 4 ), miközben megjegyzi, hogy becslése szerint csak minden tizedik helyi román tud valamilyen szinten magyarul, annak jegyében, hogy „Romániában vagyunk, így nem szükséges más nyelvet ismernem!” 5 Ennek a hozzáállásnak a bírálata mellett a magyar fél felelõsségét is pedzegeti, amely vajmi keveset tett-tesz a magyar nyelv megismertetéséért a székelyföldi románság között. Másutt viszont megemlíti, hogy a magyarok általában sokkal jobban ismerik a románok nyelvét, kultúráját. Sajnos azonban nem bocsátkozik mélyebben az „aszimmetrikus multikulturalitás” egyébként nagyon is valós – és természetesen nem csak napjaink Romániájára korlátozódó – kérdésébe. Pedig érdemes lett volna több példát is felhozni erre, hiszen a kisebbségi nyelvhez és kultúrához való viszonyulás – amit általában inkább a teljes közöny, rosszabb esetben pedig az idegenkedés vagy elutasítás jellemez – nagyon jól szemlélteti a többségi és kisebbségi mentalitás közötti eltéréseket. 6 Ugyanakkor Manolãchescu kitér jópár, tabunak számító ügyre is. Megállapítja, hogy az államnemzeti büszkeséget félretéve célszerû lenne idegen nyelvként tanítani a románt a romániai magyarok számára, ami pedig rendszeresen kiváltja a román nemzetvédõk felháborodását. A szerzõ elutasítja a kettõs mérce nemzeti alapú alkalmazását is, szerinte ugyanis a nemzeti összezárás csak a kontraszelekciót segíti, és 3 http://manolachescu.blogspot.com/2009/06/mituri-ale-tinutului-secuiesc.html (2009–09–14) 4 Manolãchescu: Székelyföld… i. m. 23. 5 Uo. 41. 6 Ezzel, pontosabban az „aszimmetrikus kétnyelvûség” kérdésével kapcsolatban lásd: Rogers Brubaker – Margit Feischmidt – Jon Fox – Liana Grancea: Nationalist Policies and Everyday Ethnicity in a Transylvanian Town. Princeton University Press, Princeton-Oxford, 2006. 240–242.
224 ZAHORÁN CSABA nem engedi, hogy az egyes közösségek alkalmatlan vagy elhasználódott vezetõit leváltsák, csak mert az „a mi kutyánk kölyke”. De nem feledkezik meg Erdély Magyarországhoz való csatolásának veszélyérõl – azaz annak irrealitásáról – sem, ami a román nacionalisták egyik kedvelt, és fõleg a kilencvenes években sûrûn használt szlogenje volt. Itt a kettõs állampolgárságról rendezett sikertelen népszavazást követõ magyar-magyar ellentétekre is rámutat. A könyvben elõjön a másiktól való elzárkózás, elszigetelõdés témája is: Manolãchescu kritikusan jegyzi meg, hogy „egyre ritkábbak a nyitott társadalmak, amelyekben esetleg keverednek a nyelvek, etnikumok, és amelyben barátságok szövõdnek. A kiskocsmák, a klubok, vendéglõk etnikai jelleget öltenek.” 7 Másutt ugyanennek a kérdésnek egy másik vonatkozásáról, az önálló magyar és román oktatási intézmények problematikájáról ír. Bár elismeri, hogy az oktatás szétválasztása elvben fontos lehet, ugyanakkor megismétli a kilencvenes évek harcos román sovinisztáinak egyik érvét is, hogy ez nem más, mint „etnikai szegregáció”, amely nem válik az együttélés javára. Tagadhatatlan, hogy a különállás csökkenti a kommunikációt, és hozzájárul a kölcsönös idegenség érzetének kialakulásához, de a kisebbségi álláspont itt radikálisan eltér a többségitõl. Az önálló anyanyelvû oktatás igénye ugyanis elsõsorban épp a korábbi, a „békés együttélést” erõszakos módszerekkel (gyakorlatilag asszimilációval) megvalósítani kívánó oktatási rendszerek rossz tapasztalataiból fakad. Érdekes szemszögbõl tekint a sepsiszentgyörgyi (és székelyföldi) utcanév-változtatásokra is. Jól látja, milyen szimbolikus jelentõsége van a kérdésnek, de kárhoztatja azt a kizárólagosságot, amellyel a románok és a magyarok saját elnevezéseiket „erõltetik rá” a közterületekre. Ugyanakkor kissé furcsa, hogy Manolãchescu ugyanazt az „orwelli” törekvést látja a magyar átnevezésekben, mint a kommunista diktatúra gyakorlatában. A szövegben inkább csak utal arra a kocsmaszeparatizmus, avagy mitõl magyar a kolozsvári kocsma? komoly konfl iktusra, amely viszonylag gyakran jelentkezik a két közösség szimbolikus súrlódásaiban, de többet sajnos nem beszél róla, pedig számtalan, jobbnál jobb példát említhetett volna nem csak Sepsiszentgyörgyrõl, hanem az egész Székelyföldrõl (vagy Erdélybõl). A kötet utolsó fejezete Az autonómia létezik! provokatív címet viseli, és a román közbeszédben demonizált témáról szól. Az írás nemcsak hang- 7 Manolãchescu: Székelyföld… i. m. 21. Vö: Sipos Zoltán – Zahorán Csaba: http:// www.talaljuk-ki.hu/index.php/article/articleview/743/1/7/ (2009–09–14)
Page 1 and 2:
REGIO Kisebbség, Politika, Társad
Page 4 and 5:
HELYZETKÉP Ankét a kisebbségkuta
Page 6 and 7:
A. GERGELY ANDRÁS 1. Ankét a kise
Page 8 and 9:
Ankét a kisebbségkutatás helyzet
Page 10 and 11:
Page 12 and 13:
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Page 50 and 51:
KISS GY. CSABA 1. Ankét a kisebbs
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
KONTRA MIKLÓS Ankét a kisebbségk
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
ELENA MANNOVA Új fogalmak - divat
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
MIRNICS KÁROLY Ankét a kisebbség
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
ÖLLÖS LÁSZLÓ 1. Ankét a kisebb
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
SALAT LEVENTE 1. Ankét a kisebbsé
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120:
Page 123 and 124:
122 VARGA E. ÁRPÁD A kérdéses i
Page 125 and 126:
124 VARGA E. ÁRPÁD A munka leadá
Page 127 and 128:
126 VARGA E. ÁRPÁD Az 1956. évi
Page 129 and 130:
128 VARGA E. ÁRPÁD A levélbõl a
Page 131 and 132:
130 VARGA E. ÁRPÁD Ettõl kezdve
Page 133 and 134:
132 VARGA E. ÁRPÁD - fogyasztásr
Page 135 and 136:
134 VARGA E. ÁRPÁD során szerzet
Page 137 and 138:
136 VARGA E. ÁRPÁD tényébõl. A
Page 139 and 140:
138 VARGA E. ÁRPÁD Egy, az interj
Page 141 and 142:
140 VARGA E. ÁRPÁD unszolására
Page 143 and 144:
142 VARGA E. ÁRPÁD Fõ célom a m
Page 145 and 146:
144 VARGA E. ÁRPÁD Az ígéretesn
Page 147 and 148:
146 VARGA E. ÁRPÁD áprilisban P
Page 149 and 150:
148 VARGA E. ÁRPÁD Mi az, amire g
Page 151 and 152:
150 VARGA E. ÁRPÁD táblasorozat.
Page 153 and 154:
152 VARGA E. ÁRPÁD késõbb az 19
Page 155 and 156:
154 VARGA E. ÁRPÁD közigazgatás
Page 157 and 158:
156 VARGA E. ÁRPÁD felekezeti ada
Page 159 and 160:
158 VARGA E. ÁRPÁD közreadása.
Page 161 and 162:
160 VARGA E. ÁRPÁD mert valamilye
Page 163 and 164:
162 VARGA E. ÁRPÁD megtalált a f
Page 165 and 166:
164 VARGA E. ÁRPÁD elhárult, az
Page 167 and 168:
166 VARGA E. ÁRPÁD (és alatti...
Page 169 and 170:
168 SZÁSZ ZOLTÁN „Az államok a
Page 171 and 172:
170 SZÁSZ ZOLTÁN Ez az osztrák
Page 173 and 174: 172 SZÁSZ ZOLTÁN Ezt egyébként
Page 175 and 176: 174 SZÁSZ ZOLTÁN csorbítani kell
Page 177 and 178: 176 SZÁSZ ZOLTÁN húzhassanak has
Page 179 and 180: 178 SZÁSZ ZOLTÁN A modus vivendi
Page 181 and 182: 180 EILER FERENC több állam is, a
Page 183 and 184: 182 EILER FERENC saját költségen
Page 185 and 186: 184 EILER FERENC állami felügyele
Page 187 and 188: 186 EILER FERENC csak az Ålandi la
Page 189 and 190: 188 EILER FERENC az esetben kötele
Page 191 and 192: 190 EILER FERENC voltak hívei a ki
Page 193 and 194: 192 EILER FERENC a német kisebbsé
Page 195 and 196: 194 EILER FERENC autonómiát bizto
Page 198 and 199: SZEMLE KISS BALÁZS Nemzeti és nye
Page 200 and 201: Nemzeti és nyelvi sokszínûség K
Page 202 and 203: Nemzeti és nyelvi sokszínûség K
Page 204 and 205: „… mi egy másik darab szerepl
Page 222 and 223: ZAHORÁN CSABA Egy kicsi, de fontos
Page 226 and 227: Egy kicsi, de fontos könyvrõl 225
Page 228 and 229: Egy kicsi, de fontos könyvrõl 227
Page 230 and 231: LISZKA JÓZSEF, etnográfus Fórum
Page 232: REGIO ALAPÍTOTTA 1990-BEN Írók S
show all

1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?