1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

More documents

Recommendations

Info

Ankét a kisebbségkutatás helyzetérõl 27 A tudományos és közpolitikai gondolkodás szociális szemléletére nagy hatással voltak azok – a nyolcvanas évektõl errefele megvalósult – szociológiai kutatások, amelyek a történelem folyamán elõször adtak átfogó képet a magyarországi cigányság helyzetérõl. Ezek a munkák kétségtelenül égbekiáltó egyenlõtlenségeket, a leszakadás és a szegénység továbbélõ és újabb formáit diagnosztizálták, amihez képest azok a sajátos kulturális formák, amelyek a különbségnek a szociálison kívül másféle tartalmat is adnának, vagy másodlagosak, tehát a szociális helyzet származékai („szegénység kultúrája”) vagy egyáltalán nem is léteznek. Ezt a strukturális megközelítést alkalmazta a kormányzat az „esélyteremtõ” állam programjában, aminek keretében a szociális transzfereket, például az oktatáshoz való hozzáférés esélyeit kiegyenlítõ támogatásokat nem az etnikai önbevalláshoz, hanem a „hátrányos helyzethez” kötötte. Olyan esetben is, amikor nyilvánvalóan romákról van szó. Nyilván sok elõnye van ennek az adott szociálpolitikai intézkedés vonatkozásában, hiszen így a hátrányos és halmozottan hátrányos kategóriába nem kerülnek be magasabb iskolai végzettségû, magasabb jövedelemmel rendelkezõ cigány származású emberek, miközben bekerülnek olyan nem romák, akik ugyancsak rászorulnak a segélyekre. (Vagyis útját állja a sokat rettegett ún. etnobiznisznek.) Nem is volna ezzel semmi probléma, ha a különbségeknek többféle dimenziója volna egyszerre mûködtethetõ, ha a segélyekhez való hozzájutás szociális kategóriái mellett volna egy másik dimenzió, ahol a kisebbségi származás ténye, és a vele együtt járó kulturális sajátosságok is méltó megjelenítést kapnának. A szociális helyzet középpontba álltása azonban nálunk együtt jár – ahogyan ezt Neményi Mária már néhány évvel ezelõtt egy hasonló gondolatmenetben megfogalmazta – „a közbeszéd, a politika, a tudományos diskurzus ’romátlanításával’”. Annak a programnak, amely a hátrányos helyzet azonosításán keresztül akarja elérni a célcsoportját, és kiterjeszteni rájuk a társadalmi igazságosság és egyenlõség eszméjét, az integráció a másik kulcsszava (Roma Integrációs Tanács, Roma Integráció Évtizede, Roma Integrációs Programiroda). Az integráció konceptussal azonban, amely miközben kétségtelenül a legprogresszívebb szándékok gyûjtõneve Nyugat-Európában a bevándorlók vonatkozásában, Keleten pedig a társadalmi hátrányokkal sújtott kisebbségekkel kapcsolatosan, van egy jelentõs probléma. Éspedig az, hogy a szegregációért, a „kívül- vagy lemaradásért” magukat az érintetteket teszi felelõssé, és azt sugallja, hogy nekik kell tenniük
28 FEISCHMIDT MARGIT azért is, hogy visszataláljanak a társadalmi fõáramba (amihez természetesen az integrációs politikát folytató állam a tanulás, a munkavállalás stb. területén segítséget nyújt). Holott napnál világosabb, hogy az õ társadalmi rendszeren kívüliségük csak látszólagos, valójában a duális munkaerõpiaccal rendelkezõ kapitalista gazdaságnak szüksége van rájuk, és pont ott, ahová számûzte õket. Olyan munkaerõpiaci tartalékot képeznek, amelyet csak a gazdaság extenzív korszakaiban használnak, és a lehetõ legkisebb költséggel tartalékba lehet õket helyezni gazdasági regressziók idején, amikor felesleg keletkezik a munkaerõpiacon. Az a rassz diskurzus pedig, ami az elsõdleges és másodlagos munkaerõpiacon levõket megkülönbözteti egymástól, nem tesz mást, mint naturalizálja ezt a különbséget. A nyugat-európai országokban az alacsonyan képzett szezonális vagy „vendégmunkások” (már a fogalom is jól érzékelteti a jelenség lényegét) látják el ezt a funkciót, és az állam a bevándorlás szabályozásával partner e munkaerõpiaci igények kielégítésében. Nálunk a másodlagos munkaerõpiaci igényeket – nem kizárólag, de igen jelentõs mértékben – a cigányok szolgálják ki, az utóbbi évtizedekben elsõsorban az iparban, de korábbi idõkben a falusi parasztgazdálkodásnak is effajta tartalékait képezték. A magam részérõl a kutatás területén, csakúgy, mint a vele sok szálon összefüggõ közpolitikai gondolkodásban, annak a szemléletnek volnék a híve, amely a cigányokként identifi kált emberekre nem úgy tekint mint idegen, kívülálló csoportokra, hanem mint olyanokra, akik gazdasági és társadalmi értelemben egyaránt részei annak a struktúrának, amit a kapitalista termelés és a szabad verseny Magyarországon létrehozott. Ez a szemlélet elengedhetetlen ahhoz, hogy belássuk, olyan emberek társadalmi integrációjáról beszélünk, akik gazdasági értelemben eddig is jelen voltak, csakhogy az aktuális igényeknek megfelelõen hol aktívak voltak a munkaerõpiacon, és ilyenkor felértékelõdött a társadalmi integrációjuk is, hol inaktívak, aminek következtében a szegregációs folyamatok erõsödtek fel. És mint minden hasonló helyzetben, ennek a játszmának vannak nyertesei, egyrészt az a közép- és felsõosztály, amely az olcsó munkaerõbõl – bármilyen származású is legyen az – profi tál, de másrészt az az alsó középosztály is, amely a megosztott munkaerõpiac „elsõdleges” oldalára kerül, vagyis a „magyar munkások”, akiket kevésbé bocsátanak el vagy elõbb felvesznek amiatt, hogy versenytársaik egy részét a diszkrimináció különbözõ formái távol tartják. Ha azon gondolkodunk, hogy miként lehet az õ korábban elhallgatott gazdasági és társadalmi elnyomá-
Page 1 and 2: REGIO Kisebbség, Politika, Társad
Page 4 and 5: HELYZETKÉP Ankét a kisebbségkuta
Page 6 and 7: A. GERGELY ANDRÁS 1. Ankét a kise
Page 8 and 9: Ankét a kisebbségkutatás helyzet
Page 50 and 51: KISS GY. CSABA 1. Ankét a kisebbs
Page 54 and 55: KONTRA MIKLÓS Ankét a kisebbségk
Page 78 and 79:
Ankét a kisebbségkutatás helyzet
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
ELENA MANNOVA Új fogalmak - divat
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
MIRNICS KÁROLY Ankét a kisebbség
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
ÖLLÖS LÁSZLÓ 1. Ankét a kisebb
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
SALAT LEVENTE 1. Ankét a kisebbsé
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120:
Page 123 and 124:
122 VARGA E. ÁRPÁD A kérdéses i
Page 125 and 126:
124 VARGA E. ÁRPÁD A munka leadá
Page 127 and 128:
126 VARGA E. ÁRPÁD Az 1956. évi
Page 129 and 130:
128 VARGA E. ÁRPÁD A levélbõl a
Page 131 and 132:
130 VARGA E. ÁRPÁD Ettõl kezdve
Page 133 and 134:
132 VARGA E. ÁRPÁD - fogyasztásr
Page 135 and 136:
134 VARGA E. ÁRPÁD során szerzet
Page 137 and 138:
136 VARGA E. ÁRPÁD tényébõl. A
Page 139 and 140:
138 VARGA E. ÁRPÁD Egy, az interj
Page 141 and 142:
140 VARGA E. ÁRPÁD unszolására
Page 143 and 144:
142 VARGA E. ÁRPÁD Fõ célom a m
Page 145 and 146:
144 VARGA E. ÁRPÁD Az ígéretesn
Page 147 and 148:
146 VARGA E. ÁRPÁD áprilisban P
Page 149 and 150:
148 VARGA E. ÁRPÁD Mi az, amire g
Page 151 and 152:
150 VARGA E. ÁRPÁD táblasorozat.
Page 153 and 154:
152 VARGA E. ÁRPÁD késõbb az 19
Page 155 and 156:
154 VARGA E. ÁRPÁD közigazgatás
Page 157 and 158:
156 VARGA E. ÁRPÁD felekezeti ada
Page 159 and 160:
158 VARGA E. ÁRPÁD közreadása.
Page 161 and 162:
160 VARGA E. ÁRPÁD mert valamilye
Page 163 and 164:
162 VARGA E. ÁRPÁD megtalált a f
Page 165 and 166:
164 VARGA E. ÁRPÁD elhárult, az
Page 167 and 168:
166 VARGA E. ÁRPÁD (és alatti...
Page 169 and 170:
168 SZÁSZ ZOLTÁN „Az államok a
Page 171 and 172:
170 SZÁSZ ZOLTÁN Ez az osztrák
Page 173 and 174:
172 SZÁSZ ZOLTÁN Ezt egyébként
Page 175 and 176:
174 SZÁSZ ZOLTÁN csorbítani kell
Page 177 and 178:
176 SZÁSZ ZOLTÁN húzhassanak has
Page 179 and 180:
178 SZÁSZ ZOLTÁN A modus vivendi
Page 181 and 182:
180 EILER FERENC több állam is, a
Page 183 and 184:
182 EILER FERENC saját költségen
Page 185 and 186:
184 EILER FERENC állami felügyele
Page 187 and 188:
186 EILER FERENC csak az Ålandi la
Page 189 and 190:
188 EILER FERENC az esetben kötele
Page 191 and 192:
190 EILER FERENC voltak hívei a ki
Page 193 and 194:
192 EILER FERENC a német kisebbsé
Page 195 and 196:
194 EILER FERENC autonómiát bizto
Page 198 and 199:
SZEMLE KISS BALÁZS Nemzeti és nye
Page 200 and 201:
Nemzeti és nyelvi sokszínûség K
Page 202 and 203:
Nemzeti és nyelvi sokszínûség K
Page 204 and 205:
„… mi egy másik darab szerepl
Page 206 and 207:
Page 208 and 209:
Page 210 and 211:
Page 212 and 213:
Page 214 and 215:
Page 216 and 217:
Page 218 and 219:
Page 220 and 221:
Page 222 and 223:
ZAHORÁN CSABA Egy kicsi, de fontos
Page 224 and 225:
Egy kicsi, de fontos könyvrõl 223
Page 226 and 227:
Page 228 and 229:
Page 230 and 231:
LISZKA JÓZSEF, etnográfus Fórum
Page 232:
REGIO ALAPÍTOTTA 1990-BEN Írók S
show all

1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?