1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

More documents

Recommendations

Info

Egy kicsi, de fontos könyvrõl 225 neme miatt üdítõ – Manolãchescu képes nemzeti hisztéria nélkül beszélni az autonómiáról –, hanem azért is, mert a szerzõ európai körútján személyesen is megismert több különbözõ önkormányzati formát, Koszovótól Korzikáig. Rámutat, hogy bár az autonómia „olyan üggyé vált, amelyért érdemes meghalni” 8 , ugyanakkor meglehetõsen tisztázatlan fogalomról van szó, amelyrõl sokszor az önkormányzatiság híveinek sincsenek pontos elképzeléseik. A szerzõ röviden kifejti, hogy az autonómia egy olyan koncepciót takar („többletszabályokból álló rendszert” 9 ), amelynek nem egy eleme már a valóságban is mûködik, a helyhatóságok, iskolák stb. szintjén. Miközben megpróbálja megtisztítani a fogalmat a vastagon rárakódott „mitikus” rétegektõl, egyaránt bírálja a magyar és a román politikusokat, hogy nem folytatnak róla konstruktív párbeszédet. A könyv megjelenése óta történtek több tekintetben is alátámasztották Manolãchescu állításait. A 2009. szeptember eleji székelyföldi autonómia-gyûlések által kiváltott román reakciók jó része épp a szerzõ által lebontani kívánt mítoszokból táplálkozott. A román pártok többsége indulatosan elvetette a magyar követeléseket, a gyûléseket a választási harc részeként visszautasító Manolãchescu pedig – immár politikusi minõségében – egyrészt megismételte, hogy a rendezvényeken már létezõ jelenségekrõl volt szó (kulturális és közigazgatási autonómia, székely jelképek), ugyanakkor megjegyezte, hogy sikerült „reaktiválni” a román parlamentbõl 2008 végén kiesett, szélsõségesen nacionalista Corneliu Vadim Tudort. 10 Ám a negatív reakciók hatására magyar részrõl is megjelentek önkritikus hangok, amelyek felhozzák a románsággal folytatott párbeszéd hiányát – ezzel magyarázva a heves elutasításokat –, és az autonómiáról szóló értelmes vita elkezdését „nemzeti imperatívuszként” határozzák meg. 11 A könyvnek azonban van még két fontos üzenete – kifejezetten a magyar olvasók számára –, még ha a szerzõ ezeket nem is emeli ki 8 Uo. 87. 9 Uo. 10 Lásd pl. Ana Sidon, Monica Rizea: Aleºii maghiari discutã despre autonomie. De douã ori. Românii deloc! Observatorul de Covasna, 2009. szeptember 4. http:// www.covasnamedia.ro/beta/?p=4063 (2009–09–14), Rostás Szabolcs: Etnikai válsággal és szeparatizmussal riogatnak a román politikusok a nagygyûlések kapcsán. Krónika, 2009. szeptember 7. http://www.kronika.ro/index.php?action- =open&res=31247 (2009–09–14), ill. Ana Sidon, Monica Rizea: Aceeaºi Mãrie cu Vadim sub pãlãrie. Observatorul de Covasna, 2009. szeptember 7. http://www. covasnamedia.ro/beta/?p=4096 (2009–09–14) 11 Farcádi Botond: Párbeszédet a románsággal. Háromszék, 2009. szeptember 7. http://www.3szek.ro/modules.php?name=3szek&id=22351&Cikk (2009–09–14)
226 ZAHORÁN CSABA külön. Az egyes írásokban ugyanis azzal, hogy a székelyföldi román-magyar viszonyról és az ott élõ románok identitásáról ír, mintegy tudatosítja, hogy a Székelyföldön egy nem elhanyagolható méretû román közösség is jelen van, 12 önkéntelenül leszámolva a „színmagyar” Székelyföld mítoszával is. Másrészt felhívja a fi gyelmet arra, hogy az itteni románoknak is vannak kisebbségi helyzetükbõl eredõ problémáik – hasonlóan a szórványban élõ erdélyi magyarokhoz (vagy országos szinten az egész romániai magyar közösséghez) –, amelyekre a székelyföldi magyarok idõnként meglehetõsen érzéketlenek. A magyar köztudatban ugyanis a székelyföldi románok, különösen a városokban élõk, részben betolakodókként, a régió elrománosításának eszközeiként vannak jelen. Mindazonáltal a már a Székelyföldön felnõtt román nemzedékek ugyanúgy otthon akarják magukat érezni lakóhelyükön (természetesen joggal), mint például a szórványból odaköltözött magyarok. Ez viszont feszültségekhez vezet, hiszen a magyar közösség úgy érzékeli, hogy a románok „otthonossága” egykor kimondottan a magyarok ellenében, az õ rovásukra jött létre. A Székelyföldet számtalan további izgalmas „mítosz” övezi, amelyekrõl Dan Manolãchescu már nem ír, vagy csak futólag érinti õket. Az idõnként felröppenõ „etnikai tisztogatások” kapcsán például inkább a 2008-as kormányváltást követõ nagyarányú személycserékre utal, miközben a kilencvenes években komoly parlamenti vizsgálatokat folytattak le a Hargita és Kovászna megyébõl az 1989. decemberi fordulat után állítólagosan elüldözött románok ügyében. A vizsgálóbizottság elmarasztaló jelentését a parlament elfogadta, a román nemzetvédõk pedig mindmáig bizonyított tényként kezelik az akkori „románellenes tisztogatásokat”. Szintén legendák keringenek a Székelyföldön szervezkedõ fegyveres magyar szabadcsapatokról, a magyarországi tõke revizionista céllal történõ erdélyi térhódításáról, a folyamatos és erõszakos magyarosításról stb. De természetesen magyar részrõl is van mit felmutatni: az ortodox egyház „hagymakupolás honfoglalásától” a Székelyföldre irányuló újabb román betelepítésekig. 13 12 A 2002-es népszámlálási adatok szerint még a két magyar többségû megyében (Hargita és Kovászna) is közel százezer fõ vallotta magát román nemzetiségûnek, ami a két megye összlakosságának 17,8%-át teszi ki. 13 2009 folyamán többször is utaltak romániai magyar politikusok azokra az állítólagos kormányzati tervekre, amelyek alapján tömegesen telepítenének le besszarábiai (moldovai) románokat a székely megyékben. Lásd pl.: Cristian Oprea: Posibila stabilire în masã a unor basarabeni în HarCov îl sperie pe preºedintele Consiliului Judeþean Covasna. Cotidianul, 2009. február 14. http://www.cotidianul.ro/posibila_stabilire_in_masa_a_unor_basarabeni_in_harcov_il_sperie_pe_presedintele_
Page 1 and 2:
REGIO Kisebbség, Politika, Társad
Page 4 and 5:
HELYZETKÉP Ankét a kisebbségkuta
Page 6 and 7:
A. GERGELY ANDRÁS 1. Ankét a kise
Page 8 and 9:
Ankét a kisebbségkutatás helyzet
Page 10 and 11:
Page 12 and 13:
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Page 50 and 51:
KISS GY. CSABA 1. Ankét a kisebbs
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
KONTRA MIKLÓS Ankét a kisebbségk
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
ELENA MANNOVA Új fogalmak - divat
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
MIRNICS KÁROLY Ankét a kisebbség
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
ÖLLÖS LÁSZLÓ 1. Ankét a kisebb
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
SALAT LEVENTE 1. Ankét a kisebbsé
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120:
Page 123 and 124:
122 VARGA E. ÁRPÁD A kérdéses i
Page 125 and 126:
124 VARGA E. ÁRPÁD A munka leadá
Page 127 and 128:
126 VARGA E. ÁRPÁD Az 1956. évi
Page 129 and 130:
128 VARGA E. ÁRPÁD A levélbõl a
Page 131 and 132:
130 VARGA E. ÁRPÁD Ettõl kezdve
Page 133 and 134:
132 VARGA E. ÁRPÁD - fogyasztásr
Page 135 and 136:
134 VARGA E. ÁRPÁD során szerzet
Page 137 and 138:
136 VARGA E. ÁRPÁD tényébõl. A
Page 139 and 140:
138 VARGA E. ÁRPÁD Egy, az interj
Page 141 and 142:
140 VARGA E. ÁRPÁD unszolására
Page 143 and 144:
142 VARGA E. ÁRPÁD Fõ célom a m
Page 145 and 146:
144 VARGA E. ÁRPÁD Az ígéretesn
Page 147 and 148:
146 VARGA E. ÁRPÁD áprilisban P
Page 149 and 150:
148 VARGA E. ÁRPÁD Mi az, amire g
Page 151 and 152:
150 VARGA E. ÁRPÁD táblasorozat.
Page 153 and 154:
152 VARGA E. ÁRPÁD késõbb az 19
Page 155 and 156:
154 VARGA E. ÁRPÁD közigazgatás
Page 157 and 158:
156 VARGA E. ÁRPÁD felekezeti ada
Page 159 and 160:
158 VARGA E. ÁRPÁD közreadása.
Page 161 and 162:
160 VARGA E. ÁRPÁD mert valamilye
Page 163 and 164:
162 VARGA E. ÁRPÁD megtalált a f
Page 165 and 166:
164 VARGA E. ÁRPÁD elhárult, az
Page 167 and 168:
166 VARGA E. ÁRPÁD (és alatti...
Page 169 and 170:
168 SZÁSZ ZOLTÁN „Az államok a
Page 171 and 172:
170 SZÁSZ ZOLTÁN Ez az osztrák
Page 173 and 174:
172 SZÁSZ ZOLTÁN Ezt egyébként
Page 175 and 176: 174 SZÁSZ ZOLTÁN csorbítani kell
Page 177 and 178: 176 SZÁSZ ZOLTÁN húzhassanak has
Page 179 and 180: 178 SZÁSZ ZOLTÁN A modus vivendi
Page 181 and 182: 180 EILER FERENC több állam is, a
Page 183 and 184: 182 EILER FERENC saját költségen
Page 185 and 186: 184 EILER FERENC állami felügyele
Page 187 and 188: 186 EILER FERENC csak az Ålandi la
Page 189 and 190: 188 EILER FERENC az esetben kötele
Page 191 and 192: 190 EILER FERENC voltak hívei a ki
Page 193 and 194: 192 EILER FERENC a német kisebbsé
Page 195 and 196: 194 EILER FERENC autonómiát bizto
Page 198 and 199: SZEMLE KISS BALÁZS Nemzeti és nye
Page 200 and 201: Nemzeti és nyelvi sokszínûség K
Page 202 and 203: Nemzeti és nyelvi sokszínûség K
Page 204 and 205: „… mi egy másik darab szerepl
Page 222 and 223: ZAHORÁN CSABA Egy kicsi, de fontos
Page 224 and 225: Egy kicsi, de fontos könyvrõl 223
Page 228 and 229: Egy kicsi, de fontos könyvrõl 227
Page 230 and 231: LISZKA JÓZSEF, etnográfus Fórum
Page 232: REGIO ALAPÍTOTTA 1990-BEN Írók S
show all

1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?