1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

More documents

Recommendations

Info

Nemzeti és nyelvi sokszínûség Közép-Európában 199 a közép-európai nemzeteszmék kialakulásától a kisnépek nemzeti mozgalmaitól egészen az államalkotó nemzetek önálló nemzeti történelméig. A szerzõ a kötet legfõbb céljának – a nyugati tudományosságban nem eléggé ismert térség – Közép-Európa, nemzeti politikáinak a megértését, valamint a régió problémáinak újrafelfedezését tekinti. Köztes- Európa német hatások alatt fejlõdõ négy országára, a visegrádi négyekre (Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia) koncentrál a szerzõ. Kamusella nagy ívû mûve tizenkét, egyenként önmagában is helytálló tanulmányra oszlik. A kisebb könyvvel is felérõ bevezetõ ismerteti a kulcsfogalmakat, a nacionalizmus elmélettel foglalkozó tudományos mûveket, valamint szélesebb kontextusba helyezi az esettanulmányokat. Az elsõ három fejezetben Közép-Európa, mint politikai, földrajzi és nyelvészeti fogalom lehatárolására törekszik, melyhez nélkülözhetetlen a széles nyelvi és kulturális kontextusba való beágyazás. A kötet gerincét alkotó nyolc fejezet, a négy „visegrádi” nyelv és nemzeti mozgalom mindegyikét külön-külön, a kölcsönhatásokat sem nélkülözve a 19. és 20. századi folyamatában tárgyalja. Kamusella a nemzet és a nyelv különálló vizsgálata helyett egy történelmi konstrukciót, az etnikai-nyelvi nacionalizmust választja vizsgálódása tárgyául. Bár ez a mû szintézis és összehasonlító elemzés, mégis magában foglal számos olyan, a tudományosságban kevésbé használt módszert, mint a szótártörténet, amely egy kisebb mûben feltehetõleg terjedelmi korlátok miatt kimaradt volna. A német nyelvterület önálló fejezetben történõ vizsgálata háttérbe szorult. Kamusella a döntését azzal magyarázza, hogy a történelmi hagyományok folytán mindösszesen a békeidõk mítosza lengi körül a német nyelvû régiókat. Bécs vagy Berlin Nyugat-Európa szerves részét alkotja, ahol Közép-Európa mára egyszerû nosztalgia maradt. Közép-Európáról sokan sokfélét gondolnak, földrajzilag nehezen körülhatárolható térség, mivel inkább egy kulturális koncepció. Közép-Európát a nyelvi sokszínûség is jellemzi. A dublini egyetemen is oktató Kamusella a nyugati (leginkább az angolszász) szakirodalomban jártas olvasó elõtt is egy „terra incognita” bonyolult társadalmi-kulturális folyamatait, mozgatórugóit mutatja be négy nemzet 19–20. századi történelmén keresztül. A négy visegrádi ország nacionalizmusának megértése a környezõ kisebb nemzetek nemzetépítõ folyamatainak a bemutatását sem nélkülözhetik. Egy önálló monográfiával is felérõ külön fejezetben kerül bemutatásra, több mint 100 oldal terjedelemben
200 KISS BALÁZS – a közép-európai kisnemzetek és a Balkán népeinek a nyelvpolitikája és nemzeti mozgalmai. A fejezetben négy-öt oldal terjedelmû rövid nemzettanulmányok összegzik a kisnemzetek nemzetté válási folyamatait, néhol a történettudomány és a politikatudomány között csapongva, az aktuálpolitikai eseményeket sem nélkülözve. Gellner, Anderson és Hobsbawn klasszikus, a nacionalizmus mûködését bemutató tanulmányai alapján jól tudjuk, hogy a nemzettépítés és a vele szoros kapcsolatban lévõ nyelvpolitika jelentõs hatással van a modern nacionalizmus kialakulására. A szerzõ történelmi esettanulmányokban mutatja be az elmúlt kétszáz év történelmén keresztül négy nyelv intézményesülését (lengyel, magyar, cseh és a szlovák) és négy nemzet kibontakozását. A térség nyelvei talán a sokszínûség miatt is sokkal átpolitizáltabbak Közép- és Kelet-Európában, mint Európa más térségeiben. Az ötven oldalas irodalomjegyzék arra enged következtetni, hogy a négy ország nemzeti történelmének, illetve nemzeteinek kialakulását, a 20. századi mûködését a szakirodalom alapos átfogó ismerete alapján vizsgálta. Tetten érhetõ azonban Kamusellánál a szláv nyelvek ismerete mellett a magyar nyelvben való járatlansága. Több helyen – a magyar nemzeti mozgalom kialakulásánál is – a szláv hatással a kellõnél nagyobb terjedelemben értekezik, aránytalanul nagy helyet szentel a szláv nemzetiségek és mozgalmak bemutatásának. Az egyes fejezeteken belül gyakran csapong a szerzõ a politikatudomány és a történelemtudomány között. Néhol a jelenben is érzékelhetõ utalások jelennek meg, míg egy-egy történelmi problémát nem bont ki teljes egészében. A 19. század végi magyar nemzeteszme a névadásra is jelentõs hatással bírt, majd példaként József Attila és Göncz Árpádot említi, mint akik az Árpád és Attila keresztnevet a magyar milleniumban gyökerezõ nemzeti mítosz miatt kapták, ami nem volt ennyire tudatos választás. A koherenciazavar leginkább a szlovák nemzeti mozgalom bemutatásánál érhetõ tetten. A szlovák és a magyar nemzettéválás nehezen különíthetõ el egymástól, közel hasonló térben játszódott le, ezért is problematikus, hogy a magyar fejezet után nem közvetlenül elemzi a 19. századi szlovák nemzettéválás folyamatát. A 20. századi fejezeteknél, még a csehszlovakizmus és a közös állam fennállásával magyarázható a cseh és a szlovák részek egymásutánisága. Miközben a magyar nemzeteszme kialakulásánál a szláv eredet és a szláv hatás jelentõs méretû hangsúlyozásával állunk szemben, addig a német kultúra és a német gondolkodás hatása a magyar nemzet kialakulásában alig érhetõ tetten. Magyar és lengyel nézõpontból is
Page 1 and 2:
REGIO Kisebbség, Politika, Társad
Page 4 and 5:
HELYZETKÉP Ankét a kisebbségkuta
Page 6 and 7:
A. GERGELY ANDRÁS 1. Ankét a kise
Page 8 and 9:
Ankét a kisebbségkutatás helyzet
Page 10 and 11:
Page 12 and 13:
Page 14 and 15:
Page 16 and 17:
Page 18 and 19:
Page 20 and 21:
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
Page 26 and 27:
Page 28 and 29:
Page 30 and 31:
Page 32 and 33:
Page 34 and 35:
Page 36 and 37:
Page 38 and 39:
Page 40 and 41:
Page 42 and 43:
Page 44 and 45:
Page 46 and 47:
Page 48 and 49:
Page 50 and 51:
KISS GY. CSABA 1. Ankét a kisebbs
Page 52 and 53:
Page 54 and 55:
KONTRA MIKLÓS Ankét a kisebbségk
Page 56 and 57:
Page 58 and 59:
Page 60 and 61:
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
ELENA MANNOVA Új fogalmak - divat
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
MIRNICS KÁROLY Ankét a kisebbség
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
ÖLLÖS LÁSZLÓ 1. Ankét a kisebb
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
SALAT LEVENTE 1. Ankét a kisebbsé
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120:
Page 123 and 124:
122 VARGA E. ÁRPÁD A kérdéses i
Page 125 and 126:
124 VARGA E. ÁRPÁD A munka leadá
Page 127 and 128:
126 VARGA E. ÁRPÁD Az 1956. évi
Page 129 and 130:
128 VARGA E. ÁRPÁD A levélbõl a
Page 131 and 132:
130 VARGA E. ÁRPÁD Ettõl kezdve
Page 133 and 134:
132 VARGA E. ÁRPÁD - fogyasztásr
Page 135 and 136:
134 VARGA E. ÁRPÁD során szerzet
Page 137 and 138:
136 VARGA E. ÁRPÁD tényébõl. A
Page 139 and 140:
138 VARGA E. ÁRPÁD Egy, az interj
Page 141 and 142:
140 VARGA E. ÁRPÁD unszolására
Page 143 and 144:
142 VARGA E. ÁRPÁD Fõ célom a m
Page 145 and 146:
144 VARGA E. ÁRPÁD Az ígéretesn
Page 147 and 148:
146 VARGA E. ÁRPÁD áprilisban P
Page 149 and 150: 148 VARGA E. ÁRPÁD Mi az, amire g
Page 151 and 152: 150 VARGA E. ÁRPÁD táblasorozat.
Page 153 and 154: 152 VARGA E. ÁRPÁD késõbb az 19
Page 155 and 156: 154 VARGA E. ÁRPÁD közigazgatás
Page 157 and 158: 156 VARGA E. ÁRPÁD felekezeti ada
Page 159 and 160: 158 VARGA E. ÁRPÁD közreadása.
Page 161 and 162: 160 VARGA E. ÁRPÁD mert valamilye
Page 163 and 164: 162 VARGA E. ÁRPÁD megtalált a f
Page 165 and 166: 164 VARGA E. ÁRPÁD elhárult, az
Page 167 and 168: 166 VARGA E. ÁRPÁD (és alatti...
Page 169 and 170: 168 SZÁSZ ZOLTÁN „Az államok a
Page 171 and 172: 170 SZÁSZ ZOLTÁN Ez az osztrák
Page 173 and 174: 172 SZÁSZ ZOLTÁN Ezt egyébként
Page 175 and 176: 174 SZÁSZ ZOLTÁN csorbítani kell
Page 177 and 178: 176 SZÁSZ ZOLTÁN húzhassanak has
Page 179 and 180: 178 SZÁSZ ZOLTÁN A modus vivendi
Page 181 and 182: 180 EILER FERENC több állam is, a
Page 183 and 184: 182 EILER FERENC saját költségen
Page 185 and 186: 184 EILER FERENC állami felügyele
Page 187 and 188: 186 EILER FERENC csak az Ålandi la
Page 189 and 190: 188 EILER FERENC az esetben kötele
Page 191 and 192: 190 EILER FERENC voltak hívei a ki
Page 193 and 194: 192 EILER FERENC a német kisebbsé
Page 195 and 196: 194 EILER FERENC autonómiát bizto
Page 198 and 199: SZEMLE KISS BALÁZS Nemzeti és nye
Page 202 and 203: Nemzeti és nyelvi sokszínûség K
Page 204 and 205: „… mi egy másik darab szerepl
Page 222 and 223: ZAHORÁN CSABA Egy kicsi, de fontos
Page 224 and 225: Egy kicsi, de fontos könyvrõl 223
Page 230 and 231: LISZKA JÓZSEF, etnográfus Fórum
Page 232: REGIO ALAPÍTOTTA 1990-BEN Írók S
show all

1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?