1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

More documents

Recommendations

Info

Ankét a kisebbségkutatás helyzetérõl 37 és különbözõségérõl kutatási jelentésünkben 5 levonhattunk bizonyos következtetéseket. A kutatást afféle próbafúrásnak szántuk: kipróbáltuk a kisebbségi terepen is mûködõképes kategóriáinkat, kérdéseinket. A kisebbségi közeg sajátosságának érzékeltetésére engedtessék meg egy rövid anekdota. 1992 tavaszán a felmérések tanulságairól kinti kollégáink Székelyudvarhelyen konferenciát szerveztek. Erre készítettek egy meghívót, amelyre mottóként a következõ, Zrínyi Miklóstól vett idézetet írták: „…A könyvek olvasásából azt nyerheti az ember, hogy soha nem találhatja az embert ismeretlen szerencsétlenség, akinek immár mását ne olvasta volna, és nem tébolyodik meg annyira, mint az, kinek elméjében soha az nem volt, hanem szokatlan hozzá és készületlen.” A szövegbõl érzõdõ közép-európai ihletettségû pragmatizmus (az olvasás mint a balsorsra való „trenírozás”!) már erõsen sejtetni engedte, hogy Székelyföldön (és általában a kisebbségi magyarság körében) másfajta, „érdesebb” olvasási motívumokkal és mentalitásokkal fogunk találkozni, mint odahaza. Egyébként próbafelmérésünk, amely már vizsgálta az olvasáskultúra értékrendbeli és identitásbeli beágyazottságát is, a székelyföldi mintacsoportot találta a leghagyományõrzõbbnek: preferált értékei a lelkiismeretesen végzett munka, az udvariasság, a rendbe való beilleszkedés, és az átlagosnál lényegesen erõsebb vallásosság körül mozogtak. A székelyeknek erõsebb és aktívabb volt az identitástudatuk az anyaországinál, ráadásul a jövõképük is derûlátóbb volt. És nem utolsó sorban: olvasmányanyaguk is lényegesen nívósabbnak mutatkozott a fõleg kommersz árucikkeket felvonultató hazai olvasmányszerkezetnél. A csallóközi mintacsoport teljesítménye viszont – a „tradicionalitás – pragmatikus haszonlevûség” virtuális skálán az erdélyi és a magyarországi adatok között (de többnyire a magyarországi adatokhoz közelebb) helyezkedett el, értékorientáció, vallásosság, identitás és olvasói beállítódások tekintetében egyaránt. A három város (ország) magyar középiskolásai között a felnõttekhez hasonló relációk alakultak ki (csak az olvasmányanyag és a kedvelt írók összetételében volt kisebb a különbség – feltehetõleg a közös életkori sajátosságok miatt – mint a felnõttek esetében). A pedagógusképzõ intézmények tanulóinak összehasonlító vizsgálatának tanulságait pedig Vidra Szabó Ferenc a következõképpen foglalta össze: „A válaszokból úgy 5 Gereben Ferenc, Nagy Attila, Lõrincz Judit és Vidra Szabó Ferenc: Magyar olvasáskultúra határon innen és túl. Budapest, Teleki László Alapítvány Közép-Európa Intézet 1993.
38 GEREBEN FERENC tûnik, hogy amikor pedagógusképzõbe jelentkeztek, akkor a jászberényiek fõleg foglalkozást választottak, a nyitraiak szakmát, a [székely]udvarhelyiek viszont hivatást. A kisebbségi leendõ pedagógusok mindennapjaiban fontos szerep jut az olvasásnak, az önképzésnek; nagy a jelentõsége a magyar anyanyelvûségnek, a magyarság sorsdöntõ kérdéseinek.” 6 Innen indultunk tehát a kilencvenes évek elején. Nagyon izgalmas munka volt, mintha valami sajátos régészeti feltárást végeztünk volna: a székelyföldi falusi és kisvárosi infrastruktúra gyermekkorom hasonló (vidéki) közegekben megtapasztalt infrastruktúrájára emlékeztetett. De ez a gyermekkori déja vu érzés a kultúra sok apró más mozzanatára és az emberi mentalitásra is érvényes volt: az emberközi kapcsolatok melegségére, a vallási élet ihletett hangulataira, az idõvel való bõkezû bánásmódra, és persze az olvasmányokra is; és ehhez hozzájárultak a beszélt nyelv soha nem hallott archaikus ízei és zamatai. A kilencvenes évek derekán A kilencvenes évek elsõ felében a kutatómunka tovább folytatódott: örvendetesen bõvült a felmérésbe bevont földrajzi területek (és kisebbségi szituációk) köre. A kilencvenes évek derekára hét ország 110 településén mintegy 2500 magyar nemzetiségû felnõtt lakossal töltötték ki munkatársaink ugyanannak a kérdõívnek a regionális változatait. A mintaválasztás hasonló volt az 1991-es vizsgálatokhoz, azzal a lényeges különbséggel, hogy itt már országos arányuknak megfelelõ képviseletet kaptak a magyarság által ritkábban, sõt szórványszerûen lakott települések is. Kutatási összefoglalónkban 7 – a már említett ízlésbeli különbségek mellett – az olvasáskultúra három sajátos jelenségére tértünk ki különös hangsúllyal. Az elsõ az olvasási aktivitás 8 keveset emlegetett indikátoraival volt kapcsolatos: azt tapasztaltuk, hogy a határon túli magyar olvasók (különösen az erdélyiek) aktívabban (elgondolkodóbban, nagyobb szellemi energiákat mozgósítva) hajlandók olvasni, mint a magyarorszá- 6 I.m. 148. 7 Gereben Ferenc: Identitás, kultúra, kisebbség. Felmérés a közép-európai magyar népesség körében. Budapest, Osiris - MTA Kisebbségkutató Mûhely 1999. 8 Olvasói aktivitáson jelen esetben olyan olvasási módot értünk, amely hajlamos az olvasottakon való elgondolkodásra, utánanézésre, jegyzetelésre stb., vagyis az értõ és értelmezõ olvasásra; míg az ellentétes oldalon a felületes, türelmetlen, a (szépirodalmi) olvasmányok egyes részeit kihagyó olvasási mód áll.
Page 1 and 2: REGIO Kisebbség, Politika, Társad
Page 4 and 5: HELYZETKÉP Ankét a kisebbségkuta
Page 6 and 7: A. GERGELY ANDRÁS 1. Ankét a kise
Page 8 and 9: Ankét a kisebbségkutatás helyzet
Page 50 and 51: KISS GY. CSABA 1. Ankét a kisebbs
Page 54 and 55: KONTRA MIKLÓS Ankét a kisebbségk
Page 82 and 83: ELENA MANNOVA Új fogalmak - divat
Page 88 and 89:
MIRNICS KÁROLY Ankét a kisebbség
Page 90 and 91:
Ankét a kisebbségkutatás helyzet
Page 92 and 93:
ÖLLÖS LÁSZLÓ 1. Ankét a kisebb
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
SALAT LEVENTE 1. Ankét a kisebbsé
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120:
Page 123 and 124:
122 VARGA E. ÁRPÁD A kérdéses i
Page 125 and 126:
124 VARGA E. ÁRPÁD A munka leadá
Page 127 and 128:
126 VARGA E. ÁRPÁD Az 1956. évi
Page 129 and 130:
128 VARGA E. ÁRPÁD A levélbõl a
Page 131 and 132:
130 VARGA E. ÁRPÁD Ettõl kezdve
Page 133 and 134:
132 VARGA E. ÁRPÁD - fogyasztásr
Page 135 and 136:
134 VARGA E. ÁRPÁD során szerzet
Page 137 and 138:
136 VARGA E. ÁRPÁD tényébõl. A
Page 139 and 140:
138 VARGA E. ÁRPÁD Egy, az interj
Page 141 and 142:
140 VARGA E. ÁRPÁD unszolására
Page 143 and 144:
142 VARGA E. ÁRPÁD Fõ célom a m
Page 145 and 146:
144 VARGA E. ÁRPÁD Az ígéretesn
Page 147 and 148:
146 VARGA E. ÁRPÁD áprilisban P
Page 149 and 150:
148 VARGA E. ÁRPÁD Mi az, amire g
Page 151 and 152:
150 VARGA E. ÁRPÁD táblasorozat.
Page 153 and 154:
152 VARGA E. ÁRPÁD késõbb az 19
Page 155 and 156:
154 VARGA E. ÁRPÁD közigazgatás
Page 157 and 158:
156 VARGA E. ÁRPÁD felekezeti ada
Page 159 and 160:
158 VARGA E. ÁRPÁD közreadása.
Page 161 and 162:
160 VARGA E. ÁRPÁD mert valamilye
Page 163 and 164:
162 VARGA E. ÁRPÁD megtalált a f
Page 165 and 166:
164 VARGA E. ÁRPÁD elhárult, az
Page 167 and 168:
166 VARGA E. ÁRPÁD (és alatti...
Page 169 and 170:
168 SZÁSZ ZOLTÁN „Az államok a
Page 171 and 172:
170 SZÁSZ ZOLTÁN Ez az osztrák
Page 173 and 174:
172 SZÁSZ ZOLTÁN Ezt egyébként
Page 175 and 176:
174 SZÁSZ ZOLTÁN csorbítani kell
Page 177 and 178:
176 SZÁSZ ZOLTÁN húzhassanak has
Page 179 and 180:
178 SZÁSZ ZOLTÁN A modus vivendi
Page 181 and 182:
180 EILER FERENC több állam is, a
Page 183 and 184:
182 EILER FERENC saját költségen
Page 185 and 186:
184 EILER FERENC állami felügyele
Page 187 and 188:
186 EILER FERENC csak az Ålandi la
Page 189 and 190:
188 EILER FERENC az esetben kötele
Page 191 and 192:
190 EILER FERENC voltak hívei a ki
Page 193 and 194:
192 EILER FERENC a német kisebbsé
Page 195 and 196:
194 EILER FERENC autonómiát bizto
Page 198 and 199:
SZEMLE KISS BALÁZS Nemzeti és nye
Page 200 and 201:
Nemzeti és nyelvi sokszínûség K
Page 202 and 203:
Nemzeti és nyelvi sokszínûség K
Page 204 and 205:
„… mi egy másik darab szerepl
Page 206 and 207:
Page 208 and 209:
Page 210 and 211:
Page 212 and 213:
Page 214 and 215:
Page 216 and 217:
Page 218 and 219:
Page 220 and 221:
Page 222 and 223:
ZAHORÁN CSABA Egy kicsi, de fontos
Page 224 and 225:
Egy kicsi, de fontos könyvrõl 223
Page 226 and 227:
Page 228 and 229:
Page 230 and 231:
LISZKA JÓZSEF, etnográfus Fórum
Page 232:
REGIO ALAPÍTOTTA 1990-BEN Írók S
show all

1,7 MB - PDF - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?