Gyöngyösi Gergely OSPPE: Epitoma és Directorium

munkája elvégzésével Istent érdemelhesse ki vigasztalójául, bármely kolostorba
való megérkezésekor kérdezzen meg mindenkit együttesen és egyenként, atyai
tekintettel nézve rájuk, hogy beteg-e közülük valaki, szenved-e valamiben szükséget,
ebben vagy más házban kíván-e lakni, meg van-e elégedve elöljárójával,
ellenére van-e valaki vagy valami, vannak-e megfelelő doktorai és gyóntatói, akik
különbséget tudnak tenni bélpoklosság és bélpoklosság között. Ha pedig azt
hallja, hogy egyesek valamilyen lelki szenvedésről beszélnek, tűzzön ki egy órát
a panaszaik elmondására. Sokan ugyanis sok dolgot mondanak és tesznek meggondolatlanul,
belátás és mértéktartás nélkül, vagy szinte egy hirtelen széltől,
lelkük indulatától ösztönözve. Ezek a szavak egy kis finomsággal megszilárdítják
és megerősítik a betegek lelkét, hogy nagyobb dolgokat reméljenek elérni, mint
amit korábban mertek. A valódi jótéteménynél és nagylelkűségnél semmi sincs
megfelelőbb az emberi természet számára. Végezetül aszerint, ahogyan ki-ki magának
mint alattvalónak kívánja, hogy elöljárója megajándékozza, úgy adjon ő
(a vizitátor) mindenkinek a méltóságához mérten ugyanannyit – ez ugyanis az
alapja az igazságosságnak, amelyhez mindent szabni kell.
XXI. cikkely. A vizitátor kutassa ki a külső és a
belső dolgokat
A vizitátor ne hanyagolja el a belső dolgok felügyeletét, a külsőkkel való foglalkozást,
és a belsők iránt érzett aggodalma miatt ne tanúsítson kisebb figyelmet
a külsők iránt, hogy ne roppanjon össze a belsők súlya alatt, míg a külsők felé
fordul, vagy midőn csupán a belsőkkel foglalkozik, ne mellőzze felebarátai külső
dolgait. Vedd fontolóra, hogy ezt azért mondtam, mert néhány elöljáró gyakran
megfeledkezik arról, hogy a lelkek miatt lett Isten akaratából elöljáró, és teljes
szívével világi gondokkal törődik; örömest foglalkozik velük, ha előtte vannak,
de ha megfogyatkoznak, éjjel-nappal ezek után vágyik lángoló lélekkel. Ezzel
szemben némelyek vállalják a nyáj őrzését, de úgy kívánják maguknak a lelkiekkel
való foglalkozást, hogy a külső dolgok egyáltalán ne köthessék le őket. Ők,
míg a látogatást és a gondoskodást elhanyagolják, alárendeltjeik szükségleteivel
a legkevésbé sem törődnek. Az ilyenek buzdítását többnyire megvetik, mert
miközben a bűnösöket a bűneikért korholják, de mostani életük szükségleteiről
nem gondoskodnak, egyáltalán nem szívesen hallgatnak rájuk.
XXII. cikkely. Hogyan kell titkos vizsgálatot tartani
Minthogy azt az embert tartjuk a legbölcsebbnek, akinek minden szükséges az
eszébe jut, leginkább pedig az hasonlít hozzá, aki más jó tanításait követi. Több
atya úgy látta jónak, hogy testvéreit ne közösen, hanem egyenként, félreeső helyen,
ahol senki sem hallja, külön-külön látogassa meg, legfőképpen azért, mert a
nyilvános vizsgálatokon gyakran, sőt nagyon sokszor az elöljárók és alárendeltek
jelenlétében némelyek – bár megesküdtek, és a szent engedelmesség is kötelezi
őket – a testvéreik látásból vagy hallomásból tudott vétkeit vagy teljesen elhallgatják,
vagy legalább is szavaikkal palástolják a véleményüket, nem mernek
őszintén megnyilatkozni a békés együttélést szem előtt tartva, hogy tudniillik
19