Gyöngyösi Gergely OSPPE: Epitoma és Directorium

42
még az útiáldást. Miután mindezt elvégezte, békecsókkal búcsúzzék el a testvérektől.
Ha lát köztük szomorút, tőle telhetően vigasztalja meg, vagy ígérjen
nagyobb gondoskodást, ugyanezt tegye az összes vizitátor és a többi testvér is.
II. cikkely. Kezdődik az általános perjel titkárára
vonatkozó szabály
Főtisztelendő általános perjel atyánk titkára ügyeljen minden erejével és igyekezetével
arra, hogy ő is betartsa a legfelsőbb elöljáróra vonatkozó, most kifejtett
előírásokat, különösen ami saját magát, a misét és az asztalt illeti. Azonfelül
értenie kell a levelezéshez, a szónokláshoz és a helyesíráshoz. Ne írjon ügyetlen
levelet, s ne fogadjon el ilyet, ha mások írták, akár a rendtestvérektől származnak,
akár elküldendők. Ügyeljen arra, hogy illő módon fogalmazza meg a levelet;
többé-kevésbé a tárgy követelménye szerint vagy a címzett személyeknek megfelelően.
Bármennyire tudós ember is, tartsa magánál a rendnek az írásra vonatkozó
szabályzatát, hiszen a szerzeteseknek a világiakétól eltérő az írásmódjuk;
nekik ugyanis mindig az alázatos stílust kell szem előtt tartaniok. Csak azokat
a leveleket pecsételje le, amelyeket a rend atyja előzőleg alaposan megvizsgált
– főként ha ezek a levelek tekintélyes, kiváló és magas rangú személyeket illetnek;
ekkor azonban írja a levelet olvashatóbb és szebb betűkkel. Mindig kerülje
a bántó szavakat; ne az engedelmesség kényszere alatt írjon, csak ha elöljárója
parancsolja, és súlyos ügyekben, ha nagy kár vagy veszedelem nélkül nem lehet
mellőzni; inkább szelíd és kegyes szavakat szőjön közbe. Minden levelet tartson
titokban és elzárva, főként a titkosakat, amelyek a testvérek felmentéséről,
illetve büntetéséről szólnak. Minden szavában és cselekedetében ügyeljen arra,
hogy hol, mit és kinek mond, vagy tesz. Ne mulassza el, hogy válaszoljon azoknak
a testvéreknek, akik írnak neki, különösen akkor, ha azt látta, hogy kísértés
vagy lelkiismeret-furdalás gyötörte őket. Tartsa be, ami a korábban leírt hatodik
pontban áll: a rend atyjának titkos leveleit, bárhol találta is, ne olvassa el,
hanem mutassa meg az atyának, ha óvatlanul elöl hagyták. Az ő feladata, hogy
alázatosan és szerényen elvonja az atyát az illetlen látványtól, vagy a zavaró
hangoktól. Emlékeztesse őt a teendőire, és buzdítsa őt azokra. A tudomására
jutott titkokat szigorúan hallgatva őrizze meg. Ha súlyos, a rend számára veszélyes
dolgokat tapasztal, fedje föl a definitor atyáknak, hogy kiküszöböljék,
ha nem hatékonyabb, hogy az atya tudomására jusson. A testvérek szavait hallgassa
meg szívesen, s mindenkit fogadjon jóságosan, különösen a novíciusokat
és a félénkeket, beszélgessen velük.
Közvetítsen az atya és a testvérek között, ne vesse el a viszály magvát, hanem
irtsa ki az ilyen vetést. Ne haragítsa rá az atyát olyan testvérre, aki valamiért
visszatetszést keltett benne. Amikor utazik, minden kényelmetlen helyzetben legyen
türelmes. Gondosan keressen szállást a kísérővel együtt tisztes helyen, ha
lehet, főként egyháziaknál. Tisztelettel beszéljen mind a szállásadóval, mind a
háznéppel. Vigyázzon, hogy se ő maga, se a kísérő, se a szolgálók ne okozzanak
kárt senkinek. Ha a kolostoron kívül vannak, az ő dolga, hogy húst vagy
halat pirítson, vagy süssön, az évszaknak megfelelően, az atyáé, hogy megterítsen
és kenyeret vágjon, a kísérőjéé pedig hogy főzzön, és minden szükségeset
előkészítsen mind a lovak, mind a szolgálók számára. Sem viselkedésében, sem
öltözködésében, sem a terítésben ne legyen fényűző. Tanúsítson tiszteletet és