Gyöngyösi Gergely OSPPE: Epitoma és Directorium
Gyöngyösi Gergely OSPPE: Epitoma és Directorium
Gyöngyösi Gergely OSPPE: Epitoma és Directorium
Erfolgreiche ePaper selbst erstellen
Machen Sie aus Ihren PDF Publikationen ein blätterbares Flipbook mit unserer einzigartigen Google optimierten e-Paper Software.
Textus Latinus<br />
A latin szöveg kiadása során először azt kell megállapítani, hogy <strong>Gyöngyösi</strong><br />
most közreadott írásai csak nyomtatott formában maradtak ránk, tehát kézírásos<br />
fogalmazvány paleográfiai átírásával nem kellett foglalkoznunk. Ehelyett a<br />
nyomtatványban a szedő egyenetlenségeit, következetlenségeit kellett könnyen<br />
olvasható formában, mégis a 16. század első fele gyakorlatának érzékeltet<strong>és</strong>ével<br />
megjeleníteni. Ezért a nyomtatványban előforduló félkerek zárójeleket mindenütt<br />
megőriztük, saját – csekély számú – betoldásunkat, módosításunkat hegyes<br />
zárójelbe tettük. A személyneveket betűhű átírásban adtuk vissza. Az Indexben<br />
a klasszikus latin helyesírás szerint lehet keresni.<br />
Az egyértelműen a nyomdász rovására írható betűtéveszt<strong>és</strong>eket <strong>és</strong> felcserél<strong>és</strong>eket<br />
minden további jelz<strong>és</strong> nélkül javítottuk. 3 Az értelemzavaró elírásokat<br />
ellenben feltüntettük (illos – illas). A presbiter, archipresbyter vagy a dyocesanus<br />
alakokat is megtartottuk, írásmódjukat csak az Indexben egységesítettük<br />
a klasszikus latin helyesírási szabályok szerint, a szövegben nem. A hy alakot<br />
hii-re írtuk át. A bibliai idézeteket kurzíváltuk, a „vö.” típusúakat nem, a többi<br />
idézetet idézőjelbe tettük. A három csillag üresen hagyott szöveg- vagy ábrahelyet<br />
jelöl.<br />
A magyar fordítás<br />
A magyar fordításban az olvashatóságra törekedtünk, a fordítás szépsége itt a<br />
pontosságban keresendő, hiszen annak idején a szerző sem szépirodalmi igénnyel<br />
fogalmazta mondatait, hanem szerzetestársait akarta eligazítani a rendi élet bonyolult<br />
szövevényében. A tanítás volt elsődleges célja <strong>és</strong> társainak vezet<strong>és</strong>e, ennek<br />
rendelt alá minden „irodalmi” eszközt. Az egyházi latinság magyar szakterminológiájában<br />
rengeteg magyarrá lett, ám eredetileg latin szót találunk: ezek<br />
érdekes keveréke jellemzi a magyarul megszólaló <strong>Gyöngyösi</strong>t is. 4<br />
A német fordítás<br />
A német fordítás jelenlétét egy magyarországi honlapon (idővel remélhetőleg kiadványban<br />
is) némiképp meg kell indokolnunk. Lorenz Weinrich, a berlini Freie<br />
Universität volt professzora sokat fáradozott <strong>és</strong> fáradozik ma is a középkori <strong>és</strong><br />
újkori pálos irodalom <strong>és</strong> történelem forrásainak feltárásán, kiadásán <strong>és</strong> németül<br />
való közzétételén. Neki köszönhetjük többek között a római Santo Stefano<br />
Rotondo melletti pálos kolostor levéltári iratanyagának példás feldolgozását <strong>és</strong><br />
kiadását. 5 Német nyelvterületen elég keveset tudnak pálosainkról, annak elle-<br />
3 Példaként álljon itt egy csokor ezekből: accusare – acusae, assumeret – assummeret, commodum<br />
– comodum, punctatium – puntactim, dissolutiones – disolutiones, prioris – prioriis,<br />
negociis – negocis, reprimantur – rpreimantur, idcirco – iccirco, imagines – immagines, superbis<br />
– sperbia, quin – quim, contemptum – contemtum.<br />
4 Purificatio Beatae Mariae Virginis – Fest Mariä Reinigung oder Lichtmeß – február másodikán;<br />
vö. <strong>Directorium</strong> c. 14,3. – Munkánk előrehaladott állapotban volt, amikor P. Dr. Aczél<br />
L. Zsongor <strong>OSPPE</strong> a budapesti Sziklatemplom kolostorában fellelte néhai Molnár István,<br />
veszprémi kanonoknak még az ötvenes években k<strong>és</strong>zült gépiratos magyar fordítását, amelyen<br />
a végső simítást a tudós fordító kanonok már nem végezhette el. Ezen a helyen köszönjük meg<br />
P. Dr. Aczél L. Zsongor <strong>OSPPE</strong> lekötelező szívességét.<br />
5 Lorenz Weinrich: Das ungarische Paulinerkloster Santo Stefano Rotondo in Rom (1404–<br />
1579). Berlin 1998. (Berliner Historische Studien, Band 30, Ordensstudien XII); Lorenz Weinrich:<br />
Hungarici monasterii ordinis sancti Pauli primi heremitae de Urbe Roma instrumenta et<br />
iv