Gyöngyösi Gergely OSPPE: Epitoma és Directorium

való az ifjaknak és mi az időseknek, mi a megátalkodottaknak vagy az alázatosaknak
és ájtatosaknak. Gördülékenyen, röviden és világosan prédikáljanak.
Előzetes elmélkedés nélkül ne prédikáljanak, csak ha egyébként is tudják, mit
akarnak, vagy mit kell mondaniok. Ha csak lehet, ne prédikáljanak olyan tüzesen
és szívesen evés után, mint előtte. Ne zavarodjanak bele a prédikációba, ha
bosszantja őket a ki-bejárkálás, vagy a gyereksírás, vagy ha egyesek alszanak,
hanem jóindulatúan figyelmeztessék őket. Tartózkodjanak a szertelen mozdulatoktól,
arcukat ne torzítsák el, fejüket ne ingassák ide-oda, kezükkel ne hadonásszanak,
lábukkal ne dobogjanak. Kerüljék a gyors és fölösleges beszédet, s
a féktelen kiabálást. Tartózkodjanak a jelenlevők kinevetésétől és a távollevők
szapulásától. A nép előtt ne bírálják a szerzetesek vagy a klerikusok életét. Tegyenek
róla, hogy ne lehessen rájuk megjegyzéseket tenni, akár közvetlenül, akár
közvetve, mintegy suba alatt , mivel az ilyenekből nem épülés következik, hanem
gyakorta sokak megbotránkozása és összezavarodása. A prédikációban ne nyissanak
utat a bosszúnak, s ne igyekezzenek sérelmeiket megtorolni. Kétes dolgokat
igazak gyanánt ne prédikáljanak, se üres meséket vagy bohócságokat, mert ezek
a szentbeszédet becsmérelhetővé vagy kevésbé hitelessé tehetik. Ne átalljanak
ugyanarról többször is prédikálni, csak jó és hasznos legyen. Különösen arra vigyázzanak,
hogy ne lehessen őket abban elmarasztalni, ami ellen prédikálnak.
Mindig figyeljenek a körülményekre, hogy mit, miért, kinek, hol, mikor és hogyan
beszélnek. Ne hanyagolják el a konventbe járást. Elsők kívánjanak lenni a
misemondásban, az ájtatosságokban, a megtartóztatásban és a virrasztásokban.
A közös megbízást elhanyagolható okból ne mellőzzék. Szinte állandóan forgassák
a lelki olvasmányt és legyen kezükben az olvasó. Ne legyenek szószátyárok, a
maga helyén és idején őrizzék meg a csöndet. Mikor a testvérek szorult helyzete
megköveteli, emeljék föl szavukat alkalmatlan és alkalmas időben egyaránt.
Végül jusson eszükbe Jeromos ama mondása: Hiábavaló dolgokra törekedni
és semmi mást, csak gyűlölséget keresni: végletes bolondság. Hogy az olvasást
és a prédikálást ne unják meg, legyen egy kis kertjük, és néha foglalkozzanak
kétkezi munkával is, hogy belássák: ez a maguk és mások javát is szolgálja. Tartózkodjanak
a külső kóborlásoktól, melyek együtt járnak öregek és ifjak testilelki
veszélyeztetésével, szándékaik és költségeik tékozlásával, az imádságok és
olvasmányok abbahagyásával, a zsolozsma elhagyásával, és az egész szerzetesrend
felbomlásával és széthullásával.
XII. cikkely. Kezdődik a gyóntatók regulája
Akár az általános káptalanban, akár a rendházakban tevékenykedő gyóntatóknak
elsősorban azt kell tudniok, meddig terjed a hatáskörük. Mert azok, akiket szóban
vagy írásban nem bízott meg az elöljáró vagy másvalaki, aki felhatalmazást
adhat a gyónás meghallgatására, semmilyen halálos bűn alól nem oldozhatnak
fel. Sőt, ha a saját papjuktól vagy a pápától van az engedélyük, nem gyóntathatnak
elöljárójuk felhatalmazása nélkül, mivel egy szerzetes akarata vagy
nem-akarata, az elöljárója kezében van (III.q.1. Nem akarom). Ez igaz akkor,
ha a pápa általában választana, másként van, ha különlegesen vagy név szerint;
akkor ugyanis a különlegesen és név szerint kiválasztott gyóntathat az elöljárója
engedélye nélkül, mert akkor a pápa adja az engedélyt és megbízást. Ha
ellenben az elöljárótól származik az engedély vagy megbízás arra, hogy bárkit
meggyóntathatnak, a pápa úr kiváltsága alapján tehetik ezt, és róhatnak ki bűn-
59