A kisebbségek nemzetközi védelme

106
a békekonferenciához intézett megjegyzései során ez a dele-
gáció kijelentette, hogy nem látja indokait annak, miért kelljen
a lengyel állampolgárságra vonatkozó rendelkezéseket a ki-
sebbségi szerződésbe felvenni. A versaillesi szerződésben -
mondotta a lengyel delegáció, – ez a kérdés a volt német
területek lakosságára nézve rendezve van és ugyanúgy kell
eljárni az Ausztriával és Magyarországgal kötendő békeszerző-
désben is. A békekonferencia azonban nem fogadta el a len-
gyel álláspontot és az állampolgárságra vonatkozó rendelkezé-
seket felvették a szerződésbe. A Clémenceau-féle levél is utal
arra (V. cikk), hogy a szerződésben az állampolgárságra vo-
natkozó rendelkezéseknek (3-6. cikkek) célja az, hogy a 'én-
gyei szuverenitás alá áthelyezett területek lakosságának az
állampolgársági jogokat biztosítsa. – L. Denkschrift der
Deutschen Regierung über den Erwerb der polnischen Staats-
angehörigkeit, közölve: Mitteilungen der Deutschen Gesell-
schaft für Völkerrecht, Heft 4. 87. és köv. 1.
„Nincsen megengedve megtagadni a kisebbségektől az
állampolgárságot, kikerülendő a kötelezettséget, hogy megad-
ják nekik azokat a jogokat, amelyektől meg akarják őket fosz-
tani, – az állampolgárság amint a kisebbségi szerződésekben
meg van állapítva, integráns részét képezi a kisebbségekre
vonatkozó jogi szabályozásnak.” – („Refuser la nationalité
aux minoritaires pour tourner l'obligation de leur donner les
droits, qu'on entend leur dérober, n'est plus permis – la natio-
nalité, telle qu'elle est preuve aux traités des minorités fait
partie intégrante du statut des minorités,”) – Lapradelle: La
réforme agraire en Lettonie et le droit des minorités (Pétition
des propriétaires fonciers lettons appartenant aux minorités
ethniques de la Lettonie au Conseil de la Société des Nations
160. K)
Annak az eljárásnak során, amelyet a N. Sz.-nek tanácsa
a lengyelországi német kisebbségi jogokat védő egyesületnek
(Deutschtumsbund zur Wahrung der Minderheitsrechte in Po-
len) a lengyel k. sz. 4. cikkének alkalmazására vonatkozó pa-
nasza folytán megindított, a lengyel kormány azt az álláspontot
foglalta el, hogy a kisebbségi szerződésnek az állampolgárságra
vonatkozó rendelkezései nem tartoznak a N. Sz.-nek hatáskö-
rébe. Ezt az álláspontot azonban a N. Sz.-nek tanácsa az Á. N.
B.-nak a tanács illetékességét kimondó jogi szakvéleményét
kikérve, nem fogadta el és az ügyben érdemileg eljárt. L. Pub-
lications de la Cour permanente de Justice internationale Série
C No. 3. Vol. I. 748. és köv. 1., továbbá az 1923 szept. 15-én
adott Avis consultatif No. 7-nek 13. és köv., 21. 1.
Romániában a besszarábiai. korábban orosz állampolgá-
rokra vonatkozó rendelkezések nem állanak a N. Sz.-nek vé-
delme alatt. Ennek az a magyarázata, hogy ezek a rendelke-
zések nem a román k. sz.-ben. hanem Besszarábiára vonatko-