A kisebbségek nemzetközi védelme

266
rozhassa, kell-e és mily kérdésekre az állandó nemzet-
közi bíróság jogi véleményét kikérnie. Végül az eljárás
minden fázisában kikérheti az állandó nemzetközi bíró-
ság jogi véleményét. 1 ) Ebben nem akadályozza meg az
1 ) L. a 300. 1. Az Á. N. B- 6- számú jogi véleménye: „... le
Conseil, l'affaire ayant été signalés à son attention, peut pro-
céder immédiatement de telle façon, et donner telles instruc-
tions qui paraîtront appropriées et efficaces dans la circon-
stance. Il est claire que cette disposition permet au Conseil
d'exercer la faculté, à lui conférés par l'article 14 du Pacte,
de demander l'avis de la Cour sur les points de droit dont la
solution pourrait déterminer son action.Publications de la
Cour Série B- No. 6. 22. 1.
A bíróság jogi véleményének (avis consultatif) kikérésé-
re vonatkozó határozat az eljárásra vonatkozó határozatnák
tekintendő, amelyhez tehát a statútum 5. cikkének második
bekezdése értelmében az ülésen képviselt szövetségi tagok
szótöbbsége kívántatik meg és nem egyhangúság (Schücking-
Wehberg i. m. 133. 1.). Eddigelé az avis consultatif kikérésére
vonatkozó tanácsi határozatok egyhangúlag hozattak. Ez
azonban nem jelenti azt, mintha ebben a kérdésben az lenne
a T. álláspontja, hogy ily határozatokhoz egyhangúság szük-
séges. A kérdés elég behatóan tárgyaltatott a T. 1927 szept.
28-iki ülésében, amidőn arról volt szó, hogy a versailles-i
szerződés 190. és 192. cikkeire nézve kikéressék a Á. N. B·
jogi véleménye. (P. v. C. 7. 1-6. L, P. v. C 8. 1. 3-11. 1.)
A T. azonban ez alkalommal nem. határozott a kérdésben·
A vita során Scialoja olasz delegátus azt az álláspontot
képviselte, hogy a jogi vélemény kikéréséhe?, elegendő a szó-
többséggel hozott határozat, eljárási kérdésről lévén szó. Ez-
zel szemben Titulescu román delegátus annak a nézetének
adott kifejezést, hogy az avis consultatif kikéréséhez a T. egy-
hangú határozata szükséges, minthogy ez nem eljárási kérdés,
hanem a T. hatáskörének átruházása az Á. N. B.-ra. A T. az
Á. N. B.-al helyettesíti magát, hogy ez utóbbi határozzon egy
kérdésben. Igaz, hogy elméletileg a T. nincsen kötve a bíróság
véleményéhez. De gyakorlatilag mi lenne a bíróság presztí-
zsével, ha a T. proprio motu maga kéri ki annak véleményét
és mégsem tekinti magát kötve a vélemény által? Tegyük
fel, – mondotta a román delegátus, – hogy a T. szótöbbség-
gel kér egy jogi véleményt a bíróságtól. A bíróság megadja
a véleményt a T.-nak. Ez utóbbi azonban ez ügyben az ér-
demi döntést csak egyhangúlag hozhatja meg. Hogyan lehes-
sen ennél respektálni a szótöbbséggel kért jogi véleményt, ha
egyszer az érdemi döntést egyhangúlag kell meghozni? Hi-