A kisebbségek nemzetközi védelme

304
zása. A kisebbségekre vonatkozó intézkedéseik a belső
jogszabályoknál erősebb nemzetközi jogszabályok ural-
ma alá helyeztettek, ezekkel nem ellenkezhetvén. Vagyis
az eddiginél nagyobb mértékben érvényre jutott az az
elv, hogy a kisebbségek jogai nem az államok belső
ügyeihez tartoznak, amelyekbe más államnak nem lehet
beleszólása. 1 ) Másfelől a kisebbségek jogai feletti őr-
ködést nem bízták az állami bíróságokra, hanem a
Nemzetek Szövetségének védelme alá helyezték.
A kisebbségek jogainak ez a nemzetközi elismerése,
biztosítása és védelme, amely a nemzetközi jogban ré-
szint a régebben is elismert elvnek kiterjesztését, ré-
szint – a biztosítás és védelem tekintetében – új elv
érvényesülését jelenti, a nemzetközi jogból többé nem
tűnhet el. Az csak tovább fejleszthető. Es erre a tovább-
fejlesztésre feltétlenül szüksége van annál fogva, hogy
a védelem mai rendszerének kétségtelenül jelentékeny
hiányai vannak. Ezt a továbbfejlődést, tekintettel azok-
ra a jelentékeny változásokra, amelyek a nemzetközi
jogban újabban bekövetkeztek, nemcsak kizártnak nem
tarthatjuk, hanem azt elkövetkezőnek kell tartanunk
úgy, hogy a mai védelmi rendszernek csak átmeneti
jelleget tulajdoníthatunk.
A kisebbségek nemzetközi védelmének rendszerét
tekintve, amint ez a kisebbségi szerződésekben és a
békeszerződéseknek a kisebbségvédelemre vonatkozó
rendelkezéseiben előttünk áll, annak a következő fő hiá-
nyosságait 2 ) kell megállapítanunk:
a) a nemzetközi védelem nem általános, csak bizo-
nyos államokra kiterjedő;
b) a kisebbségek számára biztosított jogok nincse-
nek valóságos jogokként konstruálva; voltaképpen csak
1 ) Az Á. N. B. 4. sz. jogi véleményében kiemeli, hogy az
a kérdés, vajjon valamely tárgy a kizárólagos állami hatás-
körbe tartozik-e vagy sem, egészen viszonylagos, mert a
nemzetközi viszonylatok kifejlődésétől függ. Publications, Sé-
rie B. Avis consultatifs No. 4. 23. 1.
2 ) L. a 16. és 22. §-okban foglaltakat is.