A kisebbségek nemzetközi védelme

More documents

Recommendations

Info

203 szolgálni. A nemzeti sajátosság kiváltképpen kulturális téren nyilatkozik meg és ez a tér az éppen, amelyen az állami egység érdekeinek sérelme nélkül szabadon meg- nyilatkozhat és kell is szabadon megnyilatkoznia. Az államhatalom, amelynek irányát nemzetiségi ál- lamban a többségi nemzet szabja meg, még a legjobb igyekezet mellett sem képes e téren a nemzeti kisebb- ségek igényeinek eleget tenni. Nincs erre képessége, mert saját külön szellemének ezirányú érdekeit csaK minden nép maga érzi és maga fogja fel. Amit az állam- hatalom e téren tesz, a többség szellemében, – többségi érdekből teszi. Vagy a kisebbségi érdekkel nem számoló általánosítások körében fog mozogni. Vagy ha számolni akar ezen érdekekkel, általa meg nem oldható feladatra vállalkozik s ezirányú tevékenysége a kisebbségek kö- rében sohasem fog bizalmat és megelégedést előidézni. A nemzeti kisebbségeknek adott kulturális autonó- mia ellenben azoknak juttatja a sajátos nemzeti szelle- met kifejező kulturális feladatok ellátását, akik erre leg- hivatottabbak, legképesebbek. Ε feladatok ellátását a közvetlen állami hatáskörből kivéve és a nemzeti ki- sebbségek hatáskörébe delegálva, kiküszöböltetnek a súrlódások, amelyek e téren az állam és a kisebbségek közt előállanak, megszűnik a kisebbségek elégedetlen- sége. Ezért a kulturális autonómiát, a kisebbségi kérdés megoldását célzó újabb javaslatokban mind általáno- sabban követelik. 1 ) 1 ) így a kulturális autonómia mellett foglalt állást az európai nemzeti kisebbségeknek 1926. és 1927. évi genfi kon- gresszusa. A kulturális autonómia a nemzeti autonómiának szűkebb körbeni megvalósítása, amelyet főleg Ausztriában követeltek már a múlt század második felétől kezdve a nem- zetiségi kérdés megoldására. Renner e követeléseknek új irányt adott a személyes rendszer (Personalprinzip) felállítá- sával, amely nem a területhez kapcsolódik, hanem minden egyes népet úgy foglal össze egy közületté, hogy tagjai jogai- kat lakóhelyüktől függetlenül gyakorolják. A gondolatnak, hogy az állam nem képes a nemzeti ki- sebbségek kulturigényeinek megfelelni, mert ezt csak saját,
204 a többségi nép szellemében és nem a kisebbségek szellemé- ben tehetné, kifejezője az 1925 február 12-iki észtországi tör- vény a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiája tárgyában. Ez a nemzeti kisebbségek önkormányzatát a kulturális felada- tokra az önkormányzat minden kívánalmának teljesítésével valósítja meg. Kiterjed ez az önkormányzat az illető nemze- tiségi kisebbség nyilvános és magán tanintézeteinek szerve- zésére, igazgatására és felügyeletére. Továbbá a többi kultur- feladatokról való gondoskodásra és a létesített intézmények igazgatására (2. cikk). Az önkormányzat nem a területen, hanem a kisebbséghez tartozó személyeken alapszik, vagyis nem területi, lokális önkormányzat, hanem függetlenül lakó- helyüktől, tagjai annak az illető nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok. A nemzetiséghez tartozás nemzeti kataszterek által állapíttatik meg, amelyekbe minden 18. évét betöltött polgár szabad bevallása alapján vétetik fel. Nemzeti kisebbsé- gekként a német, orosz és svéd nemzetiségek vannak elis- merve· Szavazatjoga azoknak a nemzeti kataszterben felvett polgároknak van, akik községi választójoggal birnak (8-11. cikk). A kulturális önkormányzat tagjaira nézve bír a kötelező szabályalkotás (3. cikk) és az adóztatás (6. cikk) jogával. Szervei a kulturtanács és a kulturigazgatás (5. cikk). Az észtországi kulturális autonómiáról szóló törvény az első, amely helyet ad annak, hogy a kisebbségek, mint közjogi személyek szervezkedjenek, bizonyos közfeladatok megoldá- sára, tagjaikra hatósági jogokat gyakorolva állami delegáció alapján, amellyel szemben az államot csak a felügyeleti jog illeti meg. A lengyel alkotmány szerint: „Minden polgárnak joga van népi sajátosságát megtartani és nyelvét ápolni. Külön tör- vények fogják a lengyel államban a kisebbségeknek népi sajá- tosságuknak teljesen szabad kifejtését autonóm kisebbségi testületek által biztosítani, amelyek az általános önkormány- zati kapcsolatok keretei közt nyilvánjogi jelleggel fognak birni. Az államnak jogában fog állani tevékenységük felett a felügyeletet gyakorolni és szükség esetén pénzügyi eszközeik- hez hozzájárulni.” (109. cikk.) Az alkotmánynak ez a cikke tehát a kisebbségek kulturális autonómiáját biztosítja. Ennek megva'ósítására azonban semmi sem történt. Sőt az oktatás- ügyi törvények éppen ezt az autonómiát kizáró rendelkezése- ket foglalnak magukban. (L. a 27. §-ban kifejtetteket.) A nemzetiségek iskolai és vallási autonómiáját kívánta a nemzetiségeknek 1916 júniusában Lausanne-ban tartott kon- gresszusa (a határozatok 3. pontja). Ugyanezt kívánta az állan- dó béke központi szervezete 1917 októberi kopenhágai kon- gresszusa, (a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó nemzet- közi szerződés tervezetének 3. és 4. cikke) és pedig minden- fokú tanintézetekre nézve, az adóztatás jogával együtt. Ha-
Page 1 and 2:
A KISEBBSÉGEK NEMZETKÖZI VÉDELME
Page 3 and 4:
Tartalomjegyzék. Előszó ........
Page 5 and 6:
A rövidítések következőleg vá
Page 7 and 8:
hogy az aránylag rövid idő alatt
Page 9 and 10:
12 közepétől tárgyát képezik
Page 11 and 12:
14 kisebbségek érdekében. A kong
Page 13 and 14:
16 nosítást a törvényhozás min
Page 15 and 16:
18 az állam népének többségét
Page 17 and 18:
20 zetesen: Ausztria, Magyarország
Page 19 and 20:
22 ség elvének széleskörű érv
Page 21 and 22:
24 vagy oly nyelvet használhat, me
Page 23 and 24:
26 vezet az egyesek törvény előt
Page 25 and 26:
28 II. A kisebbségek védelmének
Page 27 and 28:
30 7. §. A kisebbségi szerződés
Page 29 and 30:
32 A kisebbségi szerződéseknek s
Page 31 and 32:
34 avatkozásnak minősítette. Has
Page 33 and 34:
36 rapodások ellenében feltétlen
Page 35 and 36:
MÁSODIK RÉSZ. A kisebbségi jogok
Page 37 and 38:
40 9. §. 1. A kisebbségi szerződ
Page 39 and 40:
42 nyert államokat feljogosítják
Page 41 and 42:
44 ily állampolgárok gyermekeit a
Page 43 and 44:
46 különböznek tőlük, hogy t.
Page 45 and 46:
48 2. A Danzig szabad város és Le
Page 47 and 48:
50 Ezen ajánlat folytán több ál
Page 49 and 50:
52 ségeknek betartásának való f
Page 51 and 52:
54 vetlenül, sem közvetve nem hi
Page 53 and 54:
56 kezesei, mint a nemzetközi jogs
Page 55 and 56:
58 elnöke 1919 június 28-án int
Page 57 and 58:
60 tartását minden irányban és
Page 59 and 60:
62 II. A kisebbségek nemzetközi v
Page 61 and 62:
64 A kisebbségeknek a kisebbségi
Page 63 and 64:
66 és kis népek egyenlő szabads
Page 65 and 66:
68 VI. A szerződések határozmán
Page 67 and 68:
70 egyáltalán nem áll meg. 1 ) A
Page 69 and 70:
72 A berlini kongresszus a balkáni
Page 71 and 72:
74 szabadság (az alapjogok) az ál
Page 73 and 74:
76 sebbségi szerződések sértik
Page 75 and 76:
78 a) olyan faji, vallási vagy nye
Page 77 and 78:
80 nehézségek merülnek fel, amel
Page 79 and 80:
82 IV. A szerződéseknek mindenese
Page 81 and 82:
84 V. Minthogy a kisebbségi szerz
Page 83 and 84:
86 A szerződésekben védett jogok
Page 85 and 86:
88 seket kapjanak avégből, hogy i
Page 87 and 88:
90 Szorosabb értelemben véve kise
Page 89 and 90:
92 egyenlő életjogánál fogva a
Page 91 and 92:
94 21. §. Egyéni vagy kollektív
Page 93 and 94:
96 A szerződésekben biztosított
Page 95 and 96:
98 sont individuels, on envisage la
Page 97 and 98:
100 jognak alanyai mindazok, akikre
Page 99 and 100:
102 gyobb mértékben érvényesít
Page 101 and 102:
HARMADIK RÉSZ. AE egyes kisebbség
Page 103 and 104:
106 a békekonferenciához intézet
Page 105 and 106:
108 alkalmazása azonban a szerződ
Page 107 and 108:
110 A születési elv az állandó
Page 109 and 110:
112 jogérvényesen megszerzi a rom
Page 111 and 112:
114 ter leur domicile dans l'Etat a
Page 113 and 114:
116 24. §. A jogegyenlőség. I. H
Page 115 and 116:
118 mány külön is elismerje. Csa
Page 117 and 118:
120 veknek az egyes jogokban való
Page 119 and 120:
122 ugyanazon jogszabályoknak kell
Page 121 and 122:
124 Vagyis a törvények s általá
Page 123 and 124:
126 c) Végül szükséges a jogegy
Page 125 and 126:
128 A politikai egyenlőség azonba
Page 127 and 128:
130 egyenlő mértékben kell alkal
Page 129 and 130:
II. fejezet. Az egyes kisebbségi j
Page 131 and 132:
134 II. A szabadság védelme alatt
Page 133 and 134:
136 tés nélküli kisajátítás a
Page 135 and 136:
138 dések szempontjából nem érv
Page 137 and 138:
140 d é s e s, v a j j o n a f e n
Page 139 and 140:
142 Ezenfelül a bizottság a b. sz
Page 141 and 142:
144 ság védelmével kezdődik. A
Page 143 and 144:
146 notamment pour l'admission aux
Page 145 and 146:
148 II. A szerződések, amint lát
Page 147 and 148:
150 IV. Szorosan a vallásszabadsá
Page 149 and 150: 152 ben, ahol a kisebbségekhez tar
Page 151 and 152: 154 („Les ressortissants polonais
Page 153 and 154: 156 delme nemcsak általános ember
Page 155 and 156: 158 IV. A belső jogszabályok hat
Page 157 and 158: 160 Minthogy azonban a kisebbségek
Page 159 and 160: 162 állítására terjed ki a kise
Page 161 and 162: 164 meg az anyanyelvnek hatósági
Page 163 and 164: 166 VIII. Az államok belső jogsza
Page 165 and 166: 168 Még inkább kizárja az állam
Page 167 and 168: 170 mán n y e l v e n t a n í t s
Page 169 and 170: 172 Az az alapelv, hogy a kisebbsé
Page 171 and 172: 174 II. Ez a kötelezettség az ál
Page 173 and 174: 176 IV. A kisebbségek részére ny
Page 175 and 176: 178 28. §. 4. A kisebbségi nyelve
Page 177 and 178: 180 nos gyűléseken biztosítják
Page 179 and 180: 182 kel. 1 ) Hasonlóképpen ellent
Page 181 and 182: 184 A szerződések tehát egyfelő
Page 183 and 184: 186 ben csak ott lehet szó, ahol a
Page 185 and 186: 188 akkor használhatja, ha az ille
Page 187 and 188: 190 séghez tartozó polgárok az i
Page 189 and 190: 192 ezeknek a kisebbségekhez mélt
Page 191 and 192: 194 vükön való taníttatásáró
Page 193 and 194: 196 szerződésnek mintául szolgá
Page 195 and 196: 198 30. §. 6. Az aránylagos képv
Page 197 and 198: 200 török békeszerződés előí
Page 199: 202 körében is a kisebbségek ér
Page 203 and 204: 206 II. A szerződések vallási é
Page 205 and 206: 208 II. A szerződés szerint „Ro
Page 207 and 208: 210 tületnek ezen ráruházott fun
Page 209 and 210: 212 az országos kormány által re
Page 211 and 212: 214 32. §. 8. A politikai autonóm
Page 213 and 214: 216 szlovák állam kebelében auto
Page 215 and 216: 218 kérdésekben, amelyeket a cseh
Page 217 and 218: 220 lyek a szerződés szerint a ru
Page 219 and 220: 222 1923 Julius 6-iki alkotmány é
Page 221 and 222: 224 A becikkelyezés által a szerz
Page 223 and 224: 226 zását nem reklamálhatják, a
Page 225 and 226: 228 III. A szerződések az államo
Page 227 and 228: 230 az államok olyanoknak köteles
Page 229 and 230: 232 rosszabbodását vonja maga ut
Page 231 and 232: 234 A szerződések megalkotói teh
Page 233 and 234: 236 előadó. Utóbbi a javaslat in
Page 235 and 236: 238 V. Ezt a felfogást nem lehet e
Page 237 and 238: 240 vények, 1 ) a végrehajtó hat
Page 239 and 240: 242 34. §. A nemzetközi jogi bizt
Page 241 and 242: 244 ítéletet hoztak, a bírói ha
Page 243 and 244: 246 III. Α Nemzetek Szövetségén
Page 245 and 246: 248 A szerződések kisebbségvéde
Page 247 and 248: 250 szere csak a nemzetközi jog e
Page 249 and 250: 252 lyekről van szó, akik a több
Page 251 and 252:
254 3-6. cikkek alkalmazására val
Page 253 and 254:
II. fejezet. A nemzetközi védelem
Page 255 and 256:
258 lyikének megsértésére vagy
Page 257 and 258:
260 nácsnak egyetlen tagja felhív
Page 259 and 260:
262 Jogsérelmet képez a szerződ
Page 261 and 262:
264 39. §. A tanács eljárása. I
Page 263 and 264:
266 rozhassa, kell-e és mily kérd
Page 265 and 266:
268 A tanács felhívhatja az érde
Page 267 and 268:
270 vagy azt helyezze hatályon kí
Page 269 and 270:
272 ban feltételezi, hogy a kisebb
Page 271 and 272:
274 Ilyen kérelem jellegével bír
Page 273 and 274:
276 A panaszt nem szükséges annak
Page 275 and 276:
278 41. §. A panaszok elfogadható
Page 277 and 278:
280 lámmal közöltetik. Ennek hal
Page 279 and 280:
282 III. A tanács tagjai már az
Page 281 and 282:
284 42. §. A kisebbségi panaszjog
Page 283 and 284:
286 A kisebbségek csak tárgyai a
Page 285 and 286:
288 nács tárgyalásaiból sem nye
Page 287 and 288:
290 békeszerződések ezen rendelk
Page 289 and 290:
292 44.§.Véleménykülönbségek
Page 291 and 292:
294 A nemzetközi jog általános s
Page 293 and 294:
296 eljárás megindul, ha azt az e
Page 295 and 296:
298 III. közgyűlése javasolta a
Page 297 and 298:
300 gének tagjai kötelesek híven
Page 299 and 300:
302 A Nemzetek Szövetségének tan
Page 301 and 302:
304 zása. A kisebbségekre vonatko
Page 303 and 304:
306 Sz.-be való belépésére néz
Page 305 and 306:
308 telezett államok e kötelezett
Page 307 and 308:
310 A kisebbségi jogok az állami
Page 309 and 310:
312 munkáját is az jellemzi, ami
Page 311 and 312:
314 Maga a tanács sem tekinthető
Page 313 and 314:
316 által nemzetközi kötelezetts
Page 315 and 316:
318 gadták meg a kisebbségektől,
Page 317 and 318:
320 határozat szerint a N. Sz.-nek
Page 319 and 320:
322 b) A kormányoknak a panaszokra
Page 321 and 322:
324 j) A tanács a közgyűlés el
Page 323 and 324:
326 ségtől eltérő nemzetiségű
Page 325 and 326:
328 a jogosítottak saját akaratuk
Page 327 and 328:
FÜGGELÉK. Pótlások és helyesb
show all

A kisebbségek nemzetközi védelme

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?