A kisebbségek nemzetközi védelme

25
II. fejezet.
A kisebbségek védelmének újabb fejleményei.
5. §. Javaslatok a nemzetiségi kérdés megoldására
a világháború korában.
1. A világháború idején különböző szervezetek készí-
tettek javaslatokat a nemzetiségi kérdés megoldására.
Nyilván a központi hatalmak elleni célzattal ült össze
1915 június 26-án és 27-én Parisban „Európa különböző
elnyomott nemzetiségeinek” konferenciája. A konferencia
állandó bizottsága tervezetet dolgozott ki a nemzetiségi
kérdés megoldására, amelyet az 1916. évi lausanne-i kon-
ferencia mint „a nemzetiségek jogainak deklarációját”
elfogadott. A deklaráció az egyesek egyenlősége, a val-!
lásszabadság és a szabad nyelvhasználat mellett kívánja
a nemzetiségek jogainak védelmét a hágai nemzetközi
bíróság előtt, amely előtt a nemzetiségek képviselőik ál-
tal felléphetnek. Kívánja továbbá a deklaráció a nem-
zetiségi csoportok autonómiáját, a vegyes nyelvű terü-
leteken a Renner-féle személyes rendszer alapján.
A nemzetiségeknek a párisihoz hasonló konferen-
ciája volt 1918 október 26-án Philadelphiában.
Ezeknél a politikai célzatú, a központi hatalmak el-
len irányuló konferenciáknál nagyobb jelentőségű az a
munka, amelyet egy másik szervezet végzett. Az 1915.
évi április 7-én Hágában alakított „Organisation Cent-
rale pour une Paix durable” egy minimális programmot
dolgozott ki, melynek értelmében „az államok a terüle-
tükön lévő nemzetiségeknek biztosítják a polgári egyen-
lőséget, a vallásszabadságot és nyelvüknek szabad
használatát,” („Les états garantiront aux nationalités
comprises dans leur territoire, l'égalité civile, la liberté
religieuse et le libre usage der leur langue”.)
A prograrnmnak további kidolgozása a krisztiániai
(1917 júl.) és berni (1917 nov.) konferenciákon történt.
Eszerint minden fajnak joga van nemzetiségét és
nyelvét megtartani és művelni. Ε mellett kívánja a ter-