22.07.2013 Views

A kisebbségek nemzetközi védelme

A kisebbségek nemzetközi védelme

A kisebbségek nemzetközi védelme

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

189<br />

Ezt az utóbbi megoldást (ha el is ismerjük, hogy az<br />

elv megvalósítása az államoknak nehézségeket okozhat<br />

a bírák nyelvismerete tekintetében) nem tekinthetjük a<br />

szerződések céljával megegyezőnek. Utóbbi az volt, hogy<br />

a <strong>kisebbségek</strong>hez tartozó állampolgárok szóban és írás-<br />

ban saját anyanyelvüket használhassák, amidőn közvet-<br />

lenül, vagyis ügyvédi képviselet nélkül, veszik igénybe<br />

a bíróságokat. Ebből a szempontból nyelvhasználati jo-<br />

guk úgyis korlátozást szenvedne, minthogy az ilyfornián<br />

csak az alsóbíróságok előtti nyelvhasználatra terjedne<br />

ki. Annak azonban, hogy ez a joguk attól legyen függővé<br />

téve, hogy bizonyos nagyobb számban laknak-e a kisebb-<br />

népek számára. Mindenik népnek joga van neveléséhez, igaz-<br />

gatásához és bíráskodásához saját nyelvén, a saját kebeléből<br />

vett egyének által és minden nép a törvényhozási képviseletre<br />

és az ország kormányzásában való részvételre népességének<br />

számarányában nyer jogot. – („Deplina libertate nationala<br />

pentru toate popoarele conlocuitoare. Fiecare popor se va in-<br />

strui, administra si judeca in limba sa proprie prin indivizi din<br />

sânul sau si fiecare popor va primi drept de reprezentare in<br />

Corpurile legiuitoare si la guvernarea tarii in proportie cu<br />

numarul indivizilor ce-1 alcatuesc”)<br />

A határozat nem nemzeti autonómiákat céloz szervezni,<br />

hanem csak azt akarja kimondani, hogy az iskolákban, köz-<br />

igazgatásban és bíráskodásban az illető nemzeti nyelvek, te-<br />

hát a kisebbségi nyelvek is alkalmazandók és a <strong>kisebbségek</strong><br />

feletti közigazgatásra és bíráskodásra kebelükből vett egyé-<br />

nek fognak alkalmaztatni. A gyulafehérvári határozatoknak ez<br />

a pontja azonban nem nyert törvényerőt (mint ahogy nem<br />

nyertek törvényerőt az új román állam szervezésére vonat-<br />

kozó, alapelveket tartalmazó többi pontok sem, (1. erre nézve<br />

a 33. §-ban kifejtetteket) és a fenti alapelv az Erdély közigaz-<br />

gatására ideiglenesen szervezett kormányzó tanács (Consiliu)<br />

Dirigent) rövid működési ideje alatt sem nyert alkalmazást.<br />

Azzal szemben, hogy Románia a kisebbségi szerződés<br />

most tárgyalt cikkében vállalt kötelezettségének megfelelő sza-<br />

bályozást nem eszközölt, meg kell említenünk, hogy Románia<br />

1913-ban az albán kérdéssel foglalkozó <strong>nemzetközi</strong> bizottság-<br />

ban ragaszkodott ahhoz, hogy az új albán államnak román<br />

többségű községeiben a közigazgatásnak és az egyházaknak<br />

nyelve a román legyen. L. Dascovici: Principiul nationalitati-<br />

lor si Societatea Natiunilor, 107- és köv. 1.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!