A kisebbségek nemzetközi védelme

More documents

Recommendations

Info

109 d'une nationalité autre que la nationalité autrichienne ou hongroise.”) Ettől eltérőleg a Csehszlovákiával és a Szerb-H.-Szl. állammal kötött kisebbségi szerződés 3. cikke nemcsak az állandó lakást veszi alapul, hanem azt mondja, hogy az utóbb említett államok polgárainak ismerik el mindazokat (a csehszlovák k. sz. szerint német, osztrák vagy magyar állampolgárokat, a szerb-h.-szl. k. sz. szerint osztrák, magyar, vagy bolgár állampolgárokat), akiknek a szerződés életbeléptetése idején az eset körülményei szerint lakóhelyük vagy illetőségük (pertinenza, Hei- matsrecht van olyan területen, amely az illető (a cseh- szlovák k. sz. szerint Németországgal, Ausztriával vagy Magyarországgal, a szerb-h.-szl. k. sz. szerint Ausztriá- val, Magyarországgal vagy Bulgáriával kötött) szerző- dések szerint a csehszlovák állam, illetve a szerb-h.-szl. állam területeként ismertetett el vagy fog elismer- tetni. 1 ) 1 ) A magyar b. sz. 61. cikke is úgy rendelkezik, hogy minden személy, aki községi illetőséggel bír egy oly területen, amely a régi osztrák-magyar monarchiának részét képezte, teljes joggal és a magyar állampolgárság kizárásával megszerzi annak az államnak állampolgárságát, amely az illető területen a szuverenitást gyakorolja. Továbbá a magyar b. sz. 62. cikke az előző cikk rendelkezése alól részleges kivé- telt statuálva, megengedi Csehszlovákiának és a Szerb-Hor- vát-Szlovén államnak, hogy azokat a személyeket, akik 1910 január 10-ike után szerezték meg valamely nekik átengedett területen az illetőséget, tetszésük szerint felvegyék vagy ne vegyék fel állampolgáraik sorába. (Hasonló rendelkezéseket tartalmaznak az osztrák b. sz. 70. és 76. cikkei. Továbbá a versailles-i b. sz. szerint – 91. cikk – a lengyel területek ko- rábbi német alattvalói csak akkor szerzik meg a lakhely alap- ján a lengyel állampolgárságot, ha már 1908 január 1-én ott laktak; az új szerb-horvát-szlovén és görög területek egykori bulgár alattvalói csak akkor nyerik meg új állampolgárságukat az átengedett területeken, ha 1913 január 1-én azon területe- ken laktak.) A magyar békeküldöttség a békeszerződés tervezetére adott észrevételeiben kiemelte, hogy a községi illetőség meg- állapítása sok esetben nehézségekkel jár. Ezért a községi ille- tőségnek az állandó lakhellyel való helyettesítését kívánta. Ez
110 A születési elv az állandó lakás elvével összekötve nyer alkalmazást a kisebbségi szerződéseknek egy má- sik cikkében. Így a román kisebbségi szerződés 4. cikke szerint: „Románia állampolgároknak ismeri el jogérvénye- sen és mindennemű alakiság nélkül mindazokat az osz- trák vagy magyar állampolgárságú személyeket, akik az Ausztriával és a Magyarországgal kötött békeszerző- dések által Romániához csatolt vagy esetleg a jövőben hozzácsatolandó területeken születtek állandóan ott lakó szülőktől, még abban az esetben is, ha ők maguk a jelen szerződés életbelépésének idejében nem laknak is ott állandóan.” („La Roumanie reconnaît comme ressortissants rou- mains, de plein droit et sans aucune formalité, les per- sonnes de nationalité autrichienne ou hongroise qui sont a kívánsága azonban nem vétetett figyelembe, ami aztán za- varokra adott alkalmat, amidőn az államok a békeszerződés fenti cikkei alapján belső jogszabályokat hoztak. Így az 1924 február 24-iki román állampolgársági tör- vény szerint a Romániához csatolt területeknek lakosai akkor nyerik meg a román állampolgárságot, ha 1918 nov. 18-án ezen területeken illetőséggel birtak (56. cikk). Minthogy az illető- ségnek kimutatása sok egyénre nézve nehézségekkel járt, sőt egyenesen lehetetlen volt, ez számos olyan egyénnek az ál- lampolgárságból való kizárását tette lehetővé, akiknek kizárá- sát bizonyára nem célozták a szerződések. Az 1920 ápr. 9-iki csehszlovák állampolgársági törvény szerint 1918 okt. 28-tól kezdve csehszlovák állampolgárok azok, akik legkésőbb 1910 január 1-én a korábbi osztrák-magyar monarchiának most a csehszlovák köztársasághoz tarto- zó területén az illetőséget megszerezték és azóta állandóan bírják. (1. cikk.) A legfelsőbb közigazgatási bíróság kimon- dotta ezenfelül 1923 okt. 6-iki határozatával, hogy a községi illetőségre vonatkozó 1886. évi XXII. magyar törvénycikk 10. szakaszában foglalt feltételek teljesítésével az illetőség még nem szereztetik meg ipso jure, hanem ehhez szükséges a köz- ség részéről annak kijelentése, hogy az illetőt a községi köte- lékbe felveszi. Ez a határozat aztán olyan gyakorlatra adott alkalmat, amely az állampolgárságra való jogból igen sokakat kizár és számtalan zaklatásra vezetett olyanoknál, akik teljes alappal gondolhatták, hogy joguk van az állampolgárságra.
Page 1 and 2:
A KISEBBSÉGEK NEMZETKÖZI VÉDELME
Page 3 and 4:
Tartalomjegyzék. Előszó ........
Page 5 and 6:
A rövidítések következőleg vá
Page 7 and 8:
hogy az aránylag rövid idő alatt
Page 9 and 10:
12 közepétől tárgyát képezik
Page 11 and 12:
14 kisebbségek érdekében. A kong
Page 13 and 14:
16 nosítást a törvényhozás min
Page 15 and 16:
18 az állam népének többségét
Page 17 and 18:
20 zetesen: Ausztria, Magyarország
Page 19 and 20:
22 ség elvének széleskörű érv
Page 21 and 22:
24 vagy oly nyelvet használhat, me
Page 23 and 24:
26 vezet az egyesek törvény előt
Page 25 and 26:
28 II. A kisebbségek védelmének
Page 27 and 28:
30 7. §. A kisebbségi szerződés
Page 29 and 30:
32 A kisebbségi szerződéseknek s
Page 31 and 32:
34 avatkozásnak minősítette. Has
Page 33 and 34:
36 rapodások ellenében feltétlen
Page 35 and 36:
MÁSODIK RÉSZ. A kisebbségi jogok
Page 37 and 38:
40 9. §. 1. A kisebbségi szerződ
Page 39 and 40:
42 nyert államokat feljogosítják
Page 41 and 42:
44 ily állampolgárok gyermekeit a
Page 43 and 44:
46 különböznek tőlük, hogy t.
Page 45 and 46:
48 2. A Danzig szabad város és Le
Page 47 and 48:
50 Ezen ajánlat folytán több ál
Page 49 and 50:
52 ségeknek betartásának való f
Page 51 and 52:
54 vetlenül, sem közvetve nem hi
Page 53 and 54:
56 kezesei, mint a nemzetközi jogs
Page 55 and 56: 58 elnöke 1919 június 28-án int
Page 57 and 58: 60 tartását minden irányban és
Page 59 and 60: 62 II. A kisebbségek nemzetközi v
Page 61 and 62: 64 A kisebbségeknek a kisebbségi
Page 63 and 64: 66 és kis népek egyenlő szabads
Page 65 and 66: 68 VI. A szerződések határozmán
Page 67 and 68: 70 egyáltalán nem áll meg. 1 ) A
Page 69 and 70: 72 A berlini kongresszus a balkáni
Page 71 and 72: 74 szabadság (az alapjogok) az ál
Page 73 and 74: 76 sebbségi szerződések sértik
Page 75 and 76: 78 a) olyan faji, vallási vagy nye
Page 77 and 78: 80 nehézségek merülnek fel, amel
Page 79 and 80: 82 IV. A szerződéseknek mindenese
Page 81 and 82: 84 V. Minthogy a kisebbségi szerz
Page 83 and 84: 86 A szerződésekben védett jogok
Page 85 and 86: 88 seket kapjanak avégből, hogy i
Page 87 and 88: 90 Szorosabb értelemben véve kise
Page 89 and 90: 92 egyenlő életjogánál fogva a
Page 91 and 92: 94 21. §. Egyéni vagy kollektív
Page 93 and 94: 96 A szerződésekben biztosított
Page 95 and 96: 98 sont individuels, on envisage la
Page 97 and 98: 100 jognak alanyai mindazok, akikre
Page 99 and 100: 102 gyobb mértékben érvényesít
Page 101 and 102: HARMADIK RÉSZ. AE egyes kisebbség
Page 103 and 104: 106 a békekonferenciához intézet
Page 105: 108 alkalmazása azonban a szerződ
Page 109 and 110: 112 jogérvényesen megszerzi a rom
Page 111 and 112: 114 ter leur domicile dans l'Etat a
Page 113 and 114: 116 24. §. A jogegyenlőség. I. H
Page 115 and 116: 118 mány külön is elismerje. Csa
Page 117 and 118: 120 veknek az egyes jogokban való
Page 119 and 120: 122 ugyanazon jogszabályoknak kell
Page 121 and 122: 124 Vagyis a törvények s általá
Page 123 and 124: 126 c) Végül szükséges a jogegy
Page 125 and 126: 128 A politikai egyenlőség azonba
Page 127 and 128: 130 egyenlő mértékben kell alkal
Page 129 and 130: II. fejezet. Az egyes kisebbségi j
Page 131 and 132: 134 II. A szabadság védelme alatt
Page 133 and 134: 136 tés nélküli kisajátítás a
Page 135 and 136: 138 dések szempontjából nem érv
Page 137 and 138: 140 d é s e s, v a j j o n a f e n
Page 139 and 140: 142 Ezenfelül a bizottság a b. sz
Page 141 and 142: 144 ság védelmével kezdődik. A
Page 143 and 144: 146 notamment pour l'admission aux
Page 145 and 146: 148 II. A szerződések, amint lát
Page 147 and 148: 150 IV. Szorosan a vallásszabadsá
Page 149 and 150: 152 ben, ahol a kisebbségekhez tar
Page 151 and 152: 154 („Les ressortissants polonais
Page 153 and 154: 156 delme nemcsak általános ember
Page 155 and 156: 158 IV. A belső jogszabályok hat
Page 157 and 158:
160 Minthogy azonban a kisebbségek
Page 159 and 160:
162 állítására terjed ki a kise
Page 161 and 162:
164 meg az anyanyelvnek hatósági
Page 163 and 164:
166 VIII. Az államok belső jogsza
Page 165 and 166:
168 Még inkább kizárja az állam
Page 167 and 168:
170 mán n y e l v e n t a n í t s
Page 169 and 170:
172 Az az alapelv, hogy a kisebbsé
Page 171 and 172:
174 II. Ez a kötelezettség az ál
Page 173 and 174:
176 IV. A kisebbségek részére ny
Page 175 and 176:
178 28. §. 4. A kisebbségi nyelve
Page 177 and 178:
180 nos gyűléseken biztosítják
Page 179 and 180:
182 kel. 1 ) Hasonlóképpen ellent
Page 181 and 182:
184 A szerződések tehát egyfelő
Page 183 and 184:
186 ben csak ott lehet szó, ahol a
Page 185 and 186:
188 akkor használhatja, ha az ille
Page 187 and 188:
190 séghez tartozó polgárok az i
Page 189 and 190:
192 ezeknek a kisebbségekhez mélt
Page 191 and 192:
194 vükön való taníttatásáró
Page 193 and 194:
196 szerződésnek mintául szolgá
Page 195 and 196:
198 30. §. 6. Az aránylagos képv
Page 197 and 198:
200 török békeszerződés előí
Page 199 and 200:
202 körében is a kisebbségek ér
Page 201 and 202:
204 a többségi nép szellemében
Page 203 and 204:
206 II. A szerződések vallási é
Page 205 and 206:
208 II. A szerződés szerint „Ro
Page 207 and 208:
210 tületnek ezen ráruházott fun
Page 209 and 210:
212 az országos kormány által re
Page 211 and 212:
214 32. §. 8. A politikai autonóm
Page 213 and 214:
216 szlovák állam kebelében auto
Page 215 and 216:
218 kérdésekben, amelyeket a cseh
Page 217 and 218:
220 lyek a szerződés szerint a ru
Page 219 and 220:
222 1923 Julius 6-iki alkotmány é
Page 221 and 222:
224 A becikkelyezés által a szerz
Page 223 and 224:
226 zását nem reklamálhatják, a
Page 225 and 226:
228 III. A szerződések az államo
Page 227 and 228:
230 az államok olyanoknak köteles
Page 229 and 230:
232 rosszabbodását vonja maga ut
Page 231 and 232:
234 A szerződések megalkotói teh
Page 233 and 234:
236 előadó. Utóbbi a javaslat in
Page 235 and 236:
238 V. Ezt a felfogást nem lehet e
Page 237 and 238:
240 vények, 1 ) a végrehajtó hat
Page 239 and 240:
242 34. §. A nemzetközi jogi bizt
Page 241 and 242:
244 ítéletet hoztak, a bírói ha
Page 243 and 244:
246 III. Α Nemzetek Szövetségén
Page 245 and 246:
248 A szerződések kisebbségvéde
Page 247 and 248:
250 szere csak a nemzetközi jog e
Page 249 and 250:
252 lyekről van szó, akik a több
Page 251 and 252:
254 3-6. cikkek alkalmazására val
Page 253 and 254:
II. fejezet. A nemzetközi védelem
Page 255 and 256:
258 lyikének megsértésére vagy
Page 257 and 258:
260 nácsnak egyetlen tagja felhív
Page 259 and 260:
262 Jogsérelmet képez a szerződ
Page 261 and 262:
264 39. §. A tanács eljárása. I
Page 263 and 264:
266 rozhassa, kell-e és mily kérd
Page 265 and 266:
268 A tanács felhívhatja az érde
Page 267 and 268:
270 vagy azt helyezze hatályon kí
Page 269 and 270:
272 ban feltételezi, hogy a kisebb
Page 271 and 272:
274 Ilyen kérelem jellegével bír
Page 273 and 274:
276 A panaszt nem szükséges annak
Page 275 and 276:
278 41. §. A panaszok elfogadható
Page 277 and 278:
280 lámmal közöltetik. Ennek hal
Page 279 and 280:
282 III. A tanács tagjai már az
Page 281 and 282:
284 42. §. A kisebbségi panaszjog
Page 283 and 284:
286 A kisebbségek csak tárgyai a
Page 285 and 286:
288 nács tárgyalásaiból sem nye
Page 287 and 288:
290 békeszerződések ezen rendelk
Page 289 and 290:
292 44.§.Véleménykülönbségek
Page 291 and 292:
294 A nemzetközi jog általános s
Page 293 and 294:
296 eljárás megindul, ha azt az e
Page 295 and 296:
298 III. közgyűlése javasolta a
Page 297 and 298:
300 gének tagjai kötelesek híven
Page 299 and 300:
302 A Nemzetek Szövetségének tan
Page 301 and 302:
304 zása. A kisebbségekre vonatko
Page 303 and 304:
306 Sz.-be való belépésére néz
Page 305 and 306:
308 telezett államok e kötelezett
Page 307 and 308:
310 A kisebbségi jogok az állami
Page 309 and 310:
312 munkáját is az jellemzi, ami
Page 311 and 312:
314 Maga a tanács sem tekinthető
Page 313 and 314:
316 által nemzetközi kötelezetts
Page 315 and 316:
318 gadták meg a kisebbségektől,
Page 317 and 318:
320 határozat szerint a N. Sz.-nek
Page 319 and 320:
322 b) A kormányoknak a panaszokra
Page 321 and 322:
324 j) A tanács a közgyűlés el
Page 323 and 324:
326 ségtől eltérő nemzetiségű
Page 325 and 326:
328 a jogosítottak saját akaratuk
Page 327 and 328:
FÜGGELÉK. Pótlások és helyesb
show all

A kisebbségek nemzetközi védelme

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?