A kisebbségek nemzetközi védelme

97
a szerződések szerint bizonyos jogok a kisebbségeket,
mint egészeket, összszemélyeket illetik meg. 1 )
hogy a felsorolt jogoknak ki lehet az alanya (egyes személy,
egyesület, egyház). Mert egyenlő jogot követelnek, vagyis
azt a jogot, amely a magániskolák létesítésére nézve az állami
jcgrend szerint általában fennáll. De, hogy a jog kiket illet
meg, azt a szerződések nem mondják meg. Azt az állami jog-
szabályok mondják meg,
1 ) Nem hallgathatjuk el, hogy némely szerző túlzottan
ítéli meg a szerződések rendelkezéseit a fent tárgyalt szem-
pontból, így Lapradelle szerint az egyéni közjogokhoz, amelye-
ket a berlini szerződésben az új balkán államokkal elismertet-
tek az 1919. évi szerződésekben a kisebbségek kollektiv jogai
csatlakoztak. A korábban csak az egyén számára elismert jo-
gok a csoport, a vallási, vagy faji kisebbség számára elismert
jogokká váltak. („... aux droits publics individuels, admis en
1878. s'apparentent les droits collectifs des minorités, admis en
1919-20, droits collectifs Qui ne sont que l'épanouissement des
droits individuels: dès lors, tout droit public, reconnu à l'indi-
vidu en 1878, doit l'être au groupe, minorité confessionelle ou
racielle en 1919.”) (Pétition des propriétaires fonciers lettons
au conseil de la Société des Nations 155. 1.) Ugyanő a Fou-
ques Dupare: La protection des minorités c. könyvéhez írt elő-
szavában azt mondja: A belső jogban a nemzet szuverenitása
eddig korlátozva volt a polgároknak egyéni joga által. A nem-
zetközi jogban ezentúl korlátozva van a nemzetiségeknek kol-
lektiv joga által. („En droit interne, la souveraineté de la na-
tion était, iuqu'alors, limité par le droit individuel du citoyen
En droit international, elle est désormais limitée par le droit
collectif des nationalités.”) II. 1. Fauchille a kisebbségi szerző-
dések jellegző vonásai közt felhozza azt, hogy nem csupán az
egyéneket, izoláltan véve szándékoznak azok védeni, amint ez
korábban történt, hanem „bizonyos mértékben” a kisebbsé-
geknek, mint kollektiv lényeknek tulajdonítanak jogokat. Uy-
formán először formulázzák a kisebbségeknek, mint ilyenek-
nek, mint szervezett egységeknek jogait. Nem szorítkoznak
arra, hogy a kisebbségek jogait egyéni jogoknak tekintsék, a
kisebbséget egészében veszik, elismervén számára a szervez-
kedési jogot és az autonómia jogát, („Ce n'est plus unique-
ment, comme auparavant, les individus considérés isolément
qu'on décide de protéger, c'est, dans une certaine mesure, aux
minorités envisagées en tant qu'entités collectives qu'on attri-
bue des droits. On formula ainsi, pour la première fois, les
droits des minorités comme telles, comme unitées organisées,
on ne se borne plus à considérer que les droits des minorités