A kisebbségek nemzetközi védelme

64
A kisebbségeknek a kisebbségi szerződésekben je-
lentkező védelme az emberi jogok védelme elvének ki-
terjedtebb, általánosabb alkalmazása. 1 ) Amint az emberi
szabadságjogok, a francia deklarációk felfogása szerint,
az emberi minőségből származnak, ennek puszta ténye
által adva vannak, éppúgy állanak elő a nemzetiségi jogok
magából a nemzetiségből, a nemzeti sajátosság eltörül-
hetetlen, eredeti, szükségképpeni vonása lévén az egyes-
nek. A nemzeti sajátosság tehát ép úgy korlátja kell,
hogy legyen az államhatalomnak, mint az egyén fizikai
és szellemi szabadsága. A nemzetiségi és vallási kérdé-
sek nem olyan kérdések, amelyek a többség által a több-
ségi elv egyszerű alkalmazásával elintézhetők. 2 )
1 ) „... Ha azok a kötelezettségek, amelyekhez a berlini
szerződést aláírt hatalmak az új államok elismerését 1878-ban
kötötték az emberiességi szempontból való beavatkozásnak
első, kezdeti alakját képezik, a kisebbségi szerződések annak
második, kiterjedtebb, kifejlettebb, rendszeresebb alakját al-
kotják.” („.. .si les engagements, auxquels les Puissances si-
gnataires du traité de Berlin subordonnaient en 1878 la recon-
niassance des États nouveaux, constituaient une première for-
me, naissante, de l'intervention pour cause d'humanité, les trai-
tés dits de minorités en constituent une seconde, plus étendue,
plus développée, mieux agencée.”) Lapradelle: La réforme
agraire en Lettonie et le droit des minorités. (Pétition des pro-
priétaires fonciers lettons appartenant aux minorités ethniques
de la Lettonie au Conseil de la Société des Nations. 156. 1.)
Fauchille: Traité de droit international public I. 759. 1.)
2 ) Ε részben figyelemre méltó fejtegetéseket tartalmaz
Senior: Das Minderheitsproblem und das sittliche Recht c.
füzete. – Egyébiránt a többségi akaratnak feltétlen uralma
sem az elméletben, sem a gyakorlati államéletben nem nyert
elismerést. Constant, Royer-Collard, Comte, Tocqueville, La-
boulaye, Mill, Spencer és mások egyaránt kikelnek a népszu-
verenitással járó többségi elvnek korlátlan alkalmazása, a par-
lamentek mindenhatósága ellen. Újabban Duguit mutat rá, hogy
a nemzeti szuverenitás elve azt tételezi fel, hogy állam és
nemzet összeesnek. Nem nyerhet tehát alkalmazást az olyan
államokban, amelyekben az állam és a nemzet nem fedik egy-
mást, illetve ott, ahol különböző, határozott egyéniségű kollek-
tivitások, nemzetiségek vannak az államban. Az ilyen álla-
mokban nincsen meg a nemzeti kollektiv akarat. (Les transfor-
mations du droit public. 19. 1.) Másfelől a gyakorlati állam-