A kisebbségek nemzetközi védelme

39
amelyeknek védelmére hivatva vannak – a kisebbségi
szerződések.
II. A nemzetközi jognak úgy magából a nemzetközi
jogból, mint a szerződési jogból származó alapelve sze-
rint a nemzetközi szerződések magyarázata vagy a
szerződő felek megegyezése alapján, vagy a szerződő
felek által megállapított bírói szervek döntése alapján
történhet.
A kisebbségi szerződések és a békeszerződések ér-
telmében az esetben, ha a szerződések cikkeire vonat-
kozó jogi vagy ténykérdések tekintetében az illető kor-
mányok és valamely szövetséges és társult főhatalom,
vagy bármely más oly hatalom közt merülne fel véle-
ménykülönbség, amely hatalom a Nemzetek Szövetsé-
gének tagja, ez a véleménykülönbség a Nemzetek Szö-
vetségéről szóló egyezségokmány 14. cikke értelmében
nemzetközi jellegű vitának tekintendő. Minden ilyen vi-
tás kérdés, ha a másik fél kéri, az Állandó Nemzetközi
Bíróság elé terjesztendő. A bíróság az eléje terjesztett
jogvitában döntést (arrêt) hoz.
Ezenfelül szakvéleményt nyilvánít a tanács vagy a
közgyűlés által eléje terjeszetett vitás kérdésben, vagy
más ügyben (az egyezségokmány 14. cikke. 1 )
Az Állandó Nemzetközi Bíróság döntéseit és szak-
véleményeit a kisebbségi szerződések magyarázatául
kell tekintenünk. Ugyanennek kell tekintenünk a Nem-
zetek Szövetsége Tanácsának kisebbségi ügyekben ho-
zott határozatait. 2 )
1 ) A bíróság elé döntés végett a kisebbségek védelmére
vonatkozó ügyet még nem terjesztettek. Két esetben kérte ki
a tanács a bíróság jogi szakvéleményét, és pedig első ízben a
lengyelországi német telepesek ügyében, másodízben a len-
gyel állampolgárság ügyében. Az ezen ügyekben adott 6. és
7. számú jogi vélemények a kisebbségi jogszabályok magya-
rázatára értékes forrásoknak tekintendők.
2 ) A szerződések magyarázatát illetőleg a nemzetközi
jognak erre nézve elfogadott szabálya mérvadó, amelynek ér-
telmében kétség esetén nem a szerződés betűi, hanem a szer-
ződő felek akarata veendő tekintetbe. Így pl. a román k. sz.