22.07.2013 Views

A kisebbségek nemzetközi védelme

A kisebbségek nemzetközi védelme

A kisebbségek nemzetközi védelme

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

62<br />

II. A <strong>kisebbségek</strong> <strong>nemzetközi</strong> <strong>védelme</strong> egyenesen az<br />

európai béke fentartása feltételeként ismertetett el,<br />

minthogy az új és megnagyobbodott államokba mind<br />

jelentékeny számú <strong>kisebbségek</strong>et utaltak. 1 ) Ezáltal kí-<br />

vánták elérni azt, hogy a <strong>kisebbségek</strong> az állami eszmé-<br />

vel kibéküljenek, mellőzhetetlen jogaik biztosítása mel-<br />

lett az új állami keretekbe beleilleszkedjenek és az új<br />

vagy megnagyobbodott államok konszolidációjának ne<br />

legyenek akadályai.<br />

Minthogy a szerződések éppen azt kívánják lehető-<br />

vé tenni, hogy a <strong>kisebbségek</strong>, anélkül, hogy az állami<br />

egység megbontására törekednének, megtalálják kisebb-<br />

ségi nemzeti életük különös igényeinek kielégítését,<br />

alaptalannak kell tekintenünk az ellenvetéseket, amelye-<br />

ket a szerződések ellen abból a szempontból tesznek,<br />

hogy azok csak a <strong>kisebbségek</strong> különválási szándékait<br />

táplálják és így veszedelmesek az illető államok kon-<br />

szolidációjára. 2 )<br />

záló beállítás, amelynek a történelmi tapasztalatok egyenesen<br />

ellene mondanak.<br />

1 ) A kisebbségi szerződéseket aláírt államok valamennyien<br />

egységes nemzeti államoknak tekintik magukat (a szerbek,<br />

horvátok és szlovéneknek 1917 július 7-iki korfui deklarációja,<br />

román a!k. 1. cikke: „A román királyság egységes és osztha-<br />

tatlan nemzeti állam.”) Ez azonban nem áll, mert valameny-<br />

nyien tekintélyes számú nemzeti <strong>kisebbségek</strong>kel bírnak. Így<br />

a csehszlovák államban 34.5, Sz.-H.-Szl. államban 18.8, Romá-<br />

niában 22.3, Lengyelországban 36.5 százalék a <strong>kisebbségek</strong><br />

száma.<br />

Másfelől a nemzeti egység a többségnél sincs meg min-<br />

denütt. A csehszlovák államban a csehek és tótok, a Sz.-H.-<br />

Szl. államban a szerbek, horvátok és szlovének együttesen al-<br />

kotják meg a többséget. A nem létező nemzeti egységet nem<br />

teszi létezővé, hogy az illető alkotmányok nem létező egy-<br />

séges nyelvekről beszélnek. Csehszlovák nyelvet még maguk<br />

a köztársaság első éveiben hozott törvények sem ismernek.<br />

Az 1920 február 29-én kelt törvény ismeri először a „cseh-<br />

szlovák nyelv”-et, holott ilyen nincsen, csak cseh és szlovák<br />

külön és úgy a kisebbségi szerződés, mint az osztrák b. sz.<br />

csak cseh nyelvet ismer. A Sz.-H.-Szl. állam alkotmánya (3.<br />

cikk) is szerb-horvát-szlovén nyelvről beszél, holott ilyen<br />

nincsen, csak szerb, horvát és szlovén külön.<br />

2 ) Ε szempontból találja aggályosaknak a k. sz.-eket Fau-

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!