A kisebbségek nemzetközi védelme

232
rosszabbodását vonja maga után, vagy e változtatás ha-
tását különösen a kisebbségek érezzék, ha a megváltoz-
tatás az egyenlő elbánás elvét nem sérti, vagyis az új
törvény rendelkezései a többségi nemzet tagjaira ép
úgy kiterjednek, mint a kisebbségek tagjaira. 1 )
IV. A szerződések megalkotói céltudatosan jártak el,
midőn az államokat arra kötelezték, hogy a szerződések
rendelkezéseit alkotmányokba foglalják. 2 ) Általános köz-
1 ) L. erre nézve a jogegyenlőségnél a 123-124. l.-on mon-
dottakat. – Az Á. N. B.-nak a lengyelországi német telepesek
ügyében adott 6. sz. jogi véleménye szerint a kisebbségi szer-
ződés célja „.. · megvédeni a megkötése idején fennálló hely-
zeteket. (L'intention de ce traité est, sans aucun doute, ... de
protéger les situations acquises au jour de sa conclusion.”
Publications de la Cour_ permanente de Justice Internationale
Série B· No. 6, 25, 1.) Ámbár közelismerten a szerzett jogok
sérthetetlensége elvének a közjogok terén nem szereztetik oly
mértékben érvény, mint ez a magánjogok tekintetében törté-
nik, viszont a kisebbségi jogok terén a szerzett jogok, hely-
zetek respektálásának kérdése mindenesetre külön megítélést
igényel. Ha elfogadjuk azt, hogy a kisebbségeknek a szerző-
dések megkötése idején fennállott helyzete bármiképpen vál-
toztatható az állami jogszabályokkal, feltéve, hogy ugyanezen
szabályok alkalmaztatnak a többségek tagjaira is, akkor a ki-
sebbségek a legnagyobb tényleges egyenlőtlenség állapotába
kerülhetnek a többséggel szemben. Annak folytán ugyanis,
hogy a színleg egyenlő jogszabályok hátrányát csakis ők, vagy
kiváltképpen ők fogják érezni. A Clémenceau-féle imént idézett
levél is „bizonyos alapvető jogokra” utal. Már pedig ezek
alatt nem érthetjük csak az élet és fizikai szabadság jogát,
hanem mindazon jogokat kell értenünk az alapvető jogok alatt,
amelyek mint a modern államok kormányzati rendszere által
elfogadottak, alkalmasak arra, hogy fenntartva és lojálisán
alkalmazva, lehetővé fogják tenni a kisebbségek szellemi és
anyagi birtokállományának megőrzését. L. a Clémenceau-féle
levél II. cikkét is a 35. 1-on.
2 ) Ennek előzménye már a berlini szerződésben megvan,
így a Bulgáriára vonatkozó 5. cikk szerint: „A következő ren-
delkezések Bulgária közjogának alapját fogják képezni”: stb.
(„Les dispositions suivantes formeront la base du droit public
de la Bulgarie.”) – A szerződések 1· cikkének megfelelő ren-
delkezés már a békekonferenciánál működött zsidó delegá-
ciók bizottságának emlékiratában benne van. (9. §.)