A kisebbségek nemzetközi védelme

161
A szerződések az állampolgárok egyenlő jogáról be-
szélnek. Ebből egyáltalán nem következik, hogy ez a
jog az állampolgárokat csak mint egyeseket illetné meg.
Tehát az állampolgárok egyesületeit továbbá azok egy-
házait nem illetné meg. 1 ) A szerződések azonban e te-
kintetben is a belső jogszabályokra utalnak (azzal, hogy
a kisebbségeket az iskolafenntartási jog úgy illeti meg,
mint a többi állampolgárokat) 2 ).
V. A szerződések minden közelebbi meghatározás
nélkül, általában, „iskolákat és más nevelőintézeteket”
említenek. Vagyis nem mondják meg, hogy minő foko-
zatú (elemi, középiskolák vagy felső tanintézetek) fel-
1 ) Erdélyben és a többi volt magyar területeken magán-
iskolák csakis a felekezetek által létesített és fenntartott isko-
lák. A magyar törvények szerint ugyanis bár testületek és
magánosok is állíthattak fel iskolákat, az ily iskolák ritka kivé-
telt képeztek és a nem állami iskolák között csak a felekezetek
és a községek által létesített és fenntartott iskolák szerepel-
tek. A községek áital létesített és fenntartott iskolákat ma
nyilvános, illetve az állami iskolákkal egy kategóriát képező
iskoláknak tekintik (a román állami iskolai törvény 3. cikke).
2 ) Az 1925 december 22-iki román magánoktatási törvény
a magániskolák közé sorozza kifejezetten a hitfelekezetek is-
koláit is (1. cikk). Ellenben a szerb-h.-szl. államban a feleke-
zeti iskolák iskolafenntartási jogát nem ismerik el, arra hivat-
kozva, hogy az 1904. április 19-iki szerb iskolatörvény csak
állami és magániskolákat ismer el, ellenben felekezeti iskolákat
nem. Az 1921. évi 16.841. sz. közoktatásügyi miniszteri ren-
delet azonban a magániskolák létesítésére oly szigorú feltéte-
leket állapít meg, amelyek ilyenek létesítését lehetetlenné te-
szik. – A csehszlovák alk. 120. cikke szerint „magánoktatási
és nevlőintézetek felállítása csak a törvények korlátai közt
van megengedve.” Az alkotmánybizottság kiemeli jelentésé-
ben, hogy az alkotmány se egyeseknek, se felekezeteknek
nem biztosítja az iskolalétesítési jogot és az állam az oktatás-
ügyet úgy rendezi be, amint célszerűnek látja. (Epstein: Stu-
dien-Ausgabe der Verfassungsgesetze der Tschechosl. Repub-
lik. 202. 1.) Ezt egy annyiszor demokratikusnak és modernnek
kidicsért alkotmánynál különösnek kell találnunk és a bizott-
ság jelentésében kiemelt szabadságnak a kisebbségi szerződés
mindenesetre korlátokat szab.