A kisebbségek nemzetközi védelme

150
IV. Szorosan a vallásszabadsághoz tartozónak kell
tekintenünk az egyházaknak azt a jogát, hogy magukat
saját törvényeik szerint igazgassák, 1 ) az egyházak ön-
kormányzatát, 2 ) amikkel szemben az államot csak az
állami érdek szempontjából gyakorlandó felügyeleti jog
illesse meg. Továbbá, hogy vallási dolgokban az állam-
területeken kívül fekvő egyházi főhatóságaikkal érintke-
zést tarthassanak fenn, 3 ) és adományokat az államhatá-
rokon kívül fekvő hívőktől is elfogadhassanak. 4 )
27. §. 3. A tanszabadság.
1. A kisebbségek számára a szerződésekben biztosí-
tott jogok közt elsőrendű fontosságuk van a tanszabad-
ság körébe vágó jogoknak. Az iskolai téren biztosított
jogok (bár mint mondottuk az összes kisebbségi jogok
kiterjesztett emberi jogokként tekinthetők) elhagyják a
mot nem illetik meg azok az ellenőrzési jogok, amelyek másutt,
az általános állami felügyeleti és ellenőrzési jogból íoiyólag
(a vallási intézményekkel szemben önként érthetőleg csak
a vallásszabadság sérelme nélkül, gyakorolhatók. Ez a
lausanne-i b. sz.-ből kimaradt.
1
) Ezt a kisebbségi szerződéseket aláírt államok némelyikének
alkotmánya elismeri. Így a lengyel alk. 1114., 115. cikkek),
a sz.-h.-szl. alk. (12. cikk).
2
) A vaMási önkormányzatot illetőleg 1. alább az autonómiánál
elmondottakat.
3
) Csak a szerb-h.-sz. alk. 12. cikke mondja ki.
4
) Kimondja a Felső-Sziléziára vonatkozó német-lengyel
egyezmény (88. cikk), azzal, hogy a vallásos társulatoknak,
egyházaknak és egyházi rendeknek joguk van az államhatárokon
túl is vaSlási, kultusz és jótékonysági ügyekben
tisztán egyházi kapcsolatokat fentartani. A vallásszabadsághoz
tartozhat az egyháznak joga felekezeti iskolák létesítésére,
fentartására és igazgatására azzal a joggal, hogy ezek,
amennyiben az iskolákkal szemben az általános iskolai törvények
alapján támasztható követelményeknek megfelelnek, az
állami oktatási intézetekkel egyenrangúaknak tekintessenek.
A történeti fejlődés ehhez a jogi helyzethez vezetett a háború
előtti Magyarország egész területén, tehát a ma Csehszlovákiához,
a szerb-h.-szl. államhoz és Romániához tartozó, volt
magyar területeken is. L. erre nézve bővebben a tanszabadságnál
a 159. l.-on kifejtetteket.