dr. Zádori Anita - Semmelweis Egyetem Doktori Iskola

Összehasonlító RT-PCR elemzések nem jeleztek különbséget a GFP-4C és GFP-RC
sejtek génexpressziós profilja között (22/ A ábra). A visszatenyésztett sejtek sem
indukálatlan, sem indukált állapotban nem expresszálták az entoderma-specifikus (hnf4,
flk1) géneket. Az indukálatlan állapotban jellemző brachyury-expesszió az idegi irányú
differenciálódás beindulása után mindkét (GFP-4C, GFP-RC) preparátumban megszűnt,
míg a ngn2 (neurogenin2) pro-neurális gén a neuronképzés időszakában (a retinsavas
kezelés kezdetétől számított 7. napon) expresszálódott.
21. ábra A: A GFP-4C és GFP-RC sejtklónok génexpressziós profiljai között RT-PCR vizsgálattal
eltérést nem találtunk. RA : indukálatlan tenyészetek, RA 0-2: a kísérlet 0-2. napján 48 órás retinsavas
kezelést kapott tenyészetek. Mintavétel az indukált tenyészetekből a 7. napon történt. -: negatív kontroll
[RNS-mentes minta], +: pozitív kontroll [15 napos teljes egér embrió teljes RNS-minta]).
B: A GFP-RC sejtek a GFP-4C sejtekhez hasonlóan intakt agyi környezetben néhány héten belül
nyomtalanul eltűnnek (fehér nyíl: a GFP-RC beültetés helye az agykéregben). Fluoreszcens mikroszkópos
kép. D21: 21. kísérleti nap. Ctx: agykéreg, cc: corpus callosum, vl: oldalkamra. Mérce: 500 m
In vivo viselkedésük összehasonlítására a GFP-RC-t és GFP-4C-t is felnőtt egerek (n=3)
sértetlen agykérgébe ültettük a korábbi koordináták szerint. A GFP-RC sejtek,
hasonlóan az “anyaklónhoz” rövid ideig éltek túl az agyi környezetben, nem
integrálódtak, és a 6. hétre nyomtalanul eltűntek az agyból (22/ B ábra).
Sejt-visszatenyésztés révén nyert adataink azt bizonyítják, hogy a GFP-4C sejtek eltérő
viselkedése sérült agykérgi környezetben nem a sejtek klonális tulajdonságainak
megváltozása révén következett be. A tapasztalt változásokat az eltérő szöveti
környezet váltotta ki.
56
cc
vl
ctx